📜 2023 januárjában emlékezhettünk meg arról, hogy a korábbi Csehszlovákia immáron 30 éve két különálló országként; Csehországként és Szlovákiaként alkotja szerves részét a kelet-közép európai államalakulatok sorának. Három évtized alkalmat adhat arra, hogy kiemeljünk néhány különbséget és sajátosságot a két ország fejlődésében. Jelen bejegyzés éppen ezért arra vállalkozik, hogy néhány gazdasági és társadalmi mutató segítségével árnyalja a két, még mindig fiatalnak mondható állam fejlődési pályáját.

🗺️ Kelet-Közép-Európában a kilencvenes évek gyökeres fordulatot hoztak, ugyanis államok és államalakulatok szűntek meg, és új országok is születettek. Ebbe a sorba illeszkedett Csehszlovákia is, amikor 1993. január 1-jén két országra: Csehországra és Szlovákiára bomlott. Csehország területét tekintve nagyobb, ugyanis közel 79 ezer km2, míg Szlovákia alig nagyobb 49 ezer km2-nél. A területi dimenzió esetében megfigyelhető különbség a népesség nagyságában is tetten érhető, ugyanis Csehország lakossága nagyjából 10,5 millió fő, míg Szlovákia népessége még az 5,5 millió főt sem éri el. Népsűrűségét tekintve a cseh téregységek sűrűbben lakottak (133,2 fő/km2), mint a szlovák közigazgatási egységek (111,1 fő/km2). A hivatalos nyelv Csehországban a cseh, míg Szlovákiában a szlovák, melyek csak a kívülállók számára tűnnek azonosnak, valójában fontos különbségek vannak köztük. Mindkét ország parlamentáris demokrácia, azonban politikai szempontból kevésbé stabilak, mint például Magyarország, ugyanis a megválasztott kormányok nem minden esetben töltötték ki a mandátumaikat.

📖 Szlovákia már 2009-ben csatlakozott az eurózónához, így a közös fizetőeszköz az euró. Csehországban azonban a korona a hivatalos fizetőeszköz. De nem csak ez az egyetlen jellegadó különbség a két ország között: 2021-ben az egy főre eső GDP Csehországban 26,8 ezer USD volt, míg Szlovákiában kicsivel több, mint 21,0 ezer USD. Ma is igaz tehát, ami már második világháború után is megfigyelhető volt: a cseh régiók mindig is fejlettebbek voltak, mint a szlovák közigazgatási egységek. A fejlettségbeli különbségek alakulását jól mutatja az alábbi ábra is:

🔢 Az ábra utolsó három adata előrejelzésen nyugszik, melyből jól látható, hogy a két ország között divergencia inkább erősödni fog az elkövetkező években. Ennek, és a korábbi tendenciák tükrében nem meglepő, hogy 2022 októberében a cseh munkanélküliségi mutató 2,1%, míg a szlovák nagyjából 6%-os volt. Nagyon fontos makrogazdasági különbség a két ország között, hogy Csehországban a GDP arányos államadósság mindösszesen 42%, míg Szlovákiában a 62%-ot is meghaladja. A 2021-es év adatai szerint azonban nagyjából azonos mértékű, kb. 5%-os deficitet mutatott a költségvetés hiánya.

✨ Abban az esetben, ha a különböző versenyképességi rangsorokat vetjük össze, rögtön kirajzolódik, hogy Csehország összességében versenyképesebb, mint Szlovákia, és abban az esetben, ha mélyebbre ásunk, akkor az látható, hogy a két ország rendszerében Csehország egyfajta centrum, Szlovákia pedig félperiféria, vagy periféria. Mindezt megerősíti, hogy a cseh gazdaságban rendkívül sok szlovák munkavállaló dolgozik, a cseh egyetemeken pedig kimondottan sok szlovák fiatal tanul. Ebből a szempontból a két ország jó példával szolgál a hatékony munkaerőpiaci integráltság megvalósítására.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalát. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Vezető kutató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott. A Magyar Bankszövetség tanácsadója. Szabolcs 2020-ban csatlakozott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz vezető elemzőként. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.