Az elmúlt tíz évben a közép-ázsiai régió országainak GDP-je bámulatosan növekedett, a kétszeresére emelkedett. A térség fejlődése a világpolitika figyelmét sem kerülte el, és a korábbi években megindultak a külföldi befektetések. A még nagyobb növekedést a fegyveres összecsapásokba fajuló határviták gátolták, ugyanis gyakorlatilag a térség mind az öt országa valamilyen területi követelést támasztott a másikkal szemben. Tíz évvel ezelőtt például Kirgizisztán és Tádzsikisztán a közöttük húzódó határnak csak a felét fogadta el. Azonban 33 év után Kirgizisztán és Tádzsikisztán megállapodást kötöttek a közös határok elismeréséről és a konfliktusos zónák rendezéséről. Melyek voltak a vita előzményei, miért annyira fontos a víz a régióban, és lehetséges-e ezután még szorosabb közép-ázsiai együttműködés?
Történelmi megállapodás
Történelmi napnak nevezhető 2025. március 13. mindkét országban. Kirgizisztán elnöke Szadir Dzsaparov és Tádzsikisztán elnöke Emomáli Rahmon megállapodást kötöttek, amely rendezi a közös határok kérdését. Emellett a közeljövőben újra fogják indítani a forgalmat az utakon, a vasúton és a légi közlekedést Biskek és Dusanbe fővárosok között. A tárgyalások külsős mediátorok nélkül folytak, ami a mai diplomáciai világban már ritka. Az egyeztetések eredményeként Kirgizisztán 2365 hektár, míg Tádzsikisztán 1570 hektár földet kapott, vagyis 795 hektárral kevesebbet. Kompenzáció történt azonban, mégpedig úgy, hogy a tádzsikok valamivel „értékesebb” földeket kaptak (pl. jobb talajminőség, legelő).
A kirgiz-tádzsik határ kb. 984 kilométer hosszú. 2011-ig a két ország csak 520 kilométer közös, legfőképpen hegyi határszakaszt ismerte el, ami valamivel több mint a fele a teljes fizikai határnak. A határ – különösen a kirgizisztáni Bátken és Os régiókat a tádzsikisztáni Sugd régiótól elválasztó szakasz (ezek a régiók a Fergana-völgyben találhatóak, amely a közép-ázsiai országok éléskamrája) – több mint három évtizede feszültség forrása. A 2022-es véres összecsapás után, amely mindkét oldalról legalább 100 halálos áldozatot követelt (és körülbelül 140 ezer embert evakuálni kellett), az országok beismerték, hogy rendezni kell a problémát, amely gátolja a gazdasági fellendülést. 2024 júliusára már a közös határ 94%-át rendezték, 2025 márciusára pedig 100%-ra jutottak.
Miért annyira értékes a Fergana-völgy?
A Fergana-völgy az összes közép-ázsiai országot látja el mezőgazdasági termékekkel, és főleg vízzel. A régióban a víz egy kritikus erőforrás a földrajzi adottságok miatt: a térség kb. 50%-a száraz (évente kevesebb mint 250 mm csapadék) és 30-40%-a félszáraz (évente 250-500 mm csapadék) éghajlatú. Összehasonlításképpen Magyarország legszárazabb területe a Kiskunság térsége, ahol 450-500 mm csapadék esik évente, ami így is nagyobb, mint Közép-Ázsia 80-90 százalékában. A Fergana-völgyi hegyi vízforrások pedig nemzetbiztonsági kérdést is jelentenek egyben.
Közép-Ázsiában az átlagos népsűrűség 19 fő/négyzetkilométer, a Fergana-völgyben ez a szám 800 fő/négyzetkilométer. A népesség mind Kirgizisztánban, mint Tádzsikisztánban folyamatosan növekszik, legfőképpen az erőforrásokban gazdagabb Fergana-völgyi térségben (2010-2020 között + kb. 700 ezer ember csak a Bátken, Os és Sugd régióban).
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22271872/
A jelentősen növekedő népességnek egyre több természeti erőforrásra van szüksége: több víz, több termőföld, több legelő. A helyzetet az is bonyolította, hogy a kirgizek hagyományos életmódja a nomád pásztorkodás (főleg lovak, juhok és kecskék tenyésztése), a tádzsikoké pedig a földművelés és öntözéses gazdálkodás. Így a két nép ugyanabban a térségben próbált meg egymástól eltérő, sokszor összeegyeztethetetlen gazdálkodási módot folytatni, ami gyakran vezetett konfliktusokhoz a legelők és a termőföldek használata miatt.
A Szovjetunió időszakában és az azelőtti időkben a Fergana-völgyben az emberek gyakorlatilag határok nélkül éltek. A Szovjetunió felbomlásának kezdetén viszont kérdéssé vált a határok kijelölése, ami 1991-ben elnyert függetlenségük után vált különösen égetővé, így jelentős problémák keletkeztek a víz- és földhasználattal. Mivel folyamatosan nőtt a népesség, az összecsapások is gyakoribbá és keményebbé váltak.
A kirgizek és tádzsikok közötti ellentéthez egy 1999-es iszlamista betörés is hozzájárult. A saría bevezetésére törekedő Pamír-hegység tádzsikisztáni részén élő üzbég iszlamista csoportok al-Kaida segítségével betörtek Kirgizisztánba, és túszokat ejtve szabad utat követeltek Üzbegisztánba. A bátkeni konfliktusként elhíresült összecsapás következtében az üzbég és kirgiz katonák likvidálták az iszlamistákat. Viszont az ügy határszigorításhoz vezetett a három ország között, ami miatt kisebb lokális, etnikai összecsapások is kitörtek.
Beindulhat a mélyebb közép-ázsiai integráció
Közép-Ázsiában a határkonfliktusok nem idegenek. Szinte mindenkinek mindenkivel volt határproblémája. Az elmúlt években viszont a nagyobb együttműködés keretében az országok sokat közeledtek. A fordulat 2016-ban következett be, amikor Savkat Mirzijojev új üzbég elnök rendezni kezdte az üzbég és szomszédos országok határvitáit.
Ez a folyamat Üzbegisztán részéről majdnem a végéhez ért. Minden szomszédos országgal (legutóbb 2023-ban Kazahsztánnal) megtörtént az államhatárok megállapítása és jelenleg mar csak a határok megjelölése folytatódik, vagyis az ún. demarkáció. A kirgiz-tádzsik határvita volt az utolsó a régióban, amely már véget is ért. A demarkáció, a szükséges infrastruktúra kiépítése és a helyi lakosság a megváltozott körülményekhez való hozzászokása eltarthat még néhány évig.
Az utóbbi években a közép-ázsiai országok próbálnak sokkal szorosabban együttműködni, látva az ebben rejlő gazdasági és politikai potenciált. Ennek fényében 2017-ben létrehoztak egy Közép-Ázsiai Ötök (C5) nevű kezdeményezést, amely keretében, egyelőre konzultatív jelleggel, próbálnak valamifajta gazdasági, fenntarthatósági és politikai együttműködést produkálni, amelynek, ha az országok GDP adatait nézzük, van eredménye.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22272395/
Ennek ellenére Tádzsikisztán és Kirgizisztán GDP-növekedése sokkal szerényebb. Ennek az egyik oka az, hogy a népességszámuk sokkal kisebb (mint kazahoknál és üzbégeknél), és nem rendelkeznek jelentős számú ásványkinccsel (mint például a türkmének földgázzal). Másik oka viszont az a határvita, amelynek tetőpontja volt a 2022-es, és főleg a 2023-as fegyveres összecsapás. A kirgiz-tádzsik megállapodás segíthet mindkét országnak gyorsabban felzárkózni a három közép-ázsiai szomszédhoz.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22272659/
Magyarország is igyekszik profitálni a helyzetből, így jelenléte is egyre meghatározóbb a régióban. A magyar export a közép-ászai országokba szinte mindegyik évben növekszik. Az export legnagyobb részét a gyógyszerek és a gyógyszeripari termékek, az élelmiszerek és a különböző gépjármű- és elektrotechnikai alkatrészek alkotják. Egyre jelentősebbek a magyar befektetések is (egyelőre nagyobb mértékben csak Üzbegisztánban és Kazahsztánban): OTP, MOL, Richter.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22273154/
Közép-Ázsia gazdasága dinamikusan fejlődik. Az országok mindenféle együttműködésben érdekeltek: legyen az Kína, Egyesült Államok, Európai Unió vagy India. A gyorsabb haladást az eddig le nem zárt viták gátolták, amelyeket láthatóan készen állnak megoldani a békés fejlődés érdekében. Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határmegállapodás egy ilyen lépés, amely tovább növelheti a régió gazdasági (és politikai) súlyát a világban.
Felhasznált irodalom
LI, Nigel; CASTILLO, Nicholas: From Conflict to Cooperation: Kyrgyzstan and Tajikistan Finalize a Pivotal Border Agreement. In: Caspian Policy Center., 2025.02.25., https://caspianpolicy.org/research/security/from-conflict-to-cooperation-kyrgyzstan-and-tajikistan-finalize-a-pivotal-border-agreement
POPLAWSKI, Marcin: Central Asia: a region without border disputes. In: OSW, 2025.01.17., https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2025-01-17/central-asia-a-region-without-border-disputes
CHIPEGIN, Anton: Kyrgyzstan Hails Border Deal with Tajikistan as Major Diplomatic Success. In: The Times of Central Asia., 2025.03.06., https://timesca.com/kyrgyzstan-hails-border-deal-with-tajikistan-as-major-diplomatic-success/
Граница мира: Кыргызстан и Таджикистан подписали окончательный протокол по делимитации границ. In: NewsCentralAsia., 2025.02.24., https://www.newscentralasia.net/2025/02/24/granitsa-mira-kyrgyzstan-i-tadzhikistan-podpisali-okonchatelnyy-protokol-po-delimitatsii-granits/
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
