Categories
OecoGlobus

Az Európai Unióban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a fiatalkori szegénység

Korábbi írásunkban bemutattuk, hogy hazánkban számos fejlett gazdaságú országhoz viszonyítva alacsonyabb a szegénységnek kitett emberek aránya az Eurostat felmérése alapján. Jelen cikkünkben a szegénységnek kitett fiatalok arányát mutatjuk be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése alapján. A szervezet országonként a medián átlagbér alapján határozta meg a szegénységi küszöböt. A vizsgált 38 ország közül Finnországot és Dániát követve hazánkban a harmadik legalacsonyabb, mindössze 5,2 százalékos volt a fiatalkorúak szegénység aránya 2022-ben.

Számos szervezet készít az életszínvonal országonkénti összehasonlítására tanulmányokat, ezek közül a legismertebb a Világbank által rendszeresen elkészített felmérés. Ebben a kimutatásban a globális szegénységi küszöbszám a 2017-es vásárlóerő-paritáson számítva napi 2,15 dollár, amely kiegészül a közepes fejlettségű és a fejlett gazdasággal rendelkező országokra érvényes 3,65 dolláros és 6,85 dolláros szintekkel. Ezzel szemben az OECD által készített felméréssel pontosabb képet lehet kapni az életszínvonal országonkénti összevetéséről, mivel az az adott állam bérszínvonalát is figyelembe veszi. A tanulmány módszertana szerint a szegénységi kritériumot az egy háztartásra vetített medián átlagjövedelem felében állapították meg. A KSH adatbázisa alapján 2022-ben a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 600 forintot tett ki havonta, így az OECD által készített felmérésben a szegénységi küszöböt 140 300 forintban állapították meg. A vizsgált 38 állam közül hazánkban a harmadik legalacsonyabb a fiatalkorúak (0-17 év közötti korosztály) szegénységi rátája. Finnország 2,9 százalékos és Dánia 4,8 százalékos értéke után Magyarországon ezen korosztály 5,2 százaléka él a szegénységi küszöbalatti összegből. A sokszor összevetésként használt Ausztria és Románia esetében a fiatalkorúak szegénységi rátája 11,9 és 19,6 százalék (a magyar érték 2,3, illetve 3,8-szorosa). Ezekkel az eredményekkel az OECD ranglistáján a két vetélytárs ország a 20. és 31. helyezést érte el.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18119190/

Ahogyan a statisztikából kitűnik, a kiterjedt és főleg közösségileg finanszírozott szociális ellátórendszerrel rendelkező északi és közép-európai országok vezetik a rangsort, míg a lista végén a fejlődő gazdaságú OECD tagállamok mellett a dél-európai országok szerepelnek. Az európai országok közül Törökországban a legrosszabb a gyermekek helyzete (21,8 százalék), míg az Európai Unión belül Spanyolországban (20,5%). Az OECD által megkérdezett 38 ország átlaga 12,6 százalék, míg azon országok amelyek európai uniós tagállamok is esetében 10,8 százalék. Az OECD tagállamok közül Costa Rica teljesít a legrosszabbul, a közép-amerikai országban a fiatalkorúak 28,5 százaléka kitett a szegénységnek.

Az OECD ugyanezen statisztikája szintén elérhető a 18-65 év közötti és a 65 év feletti korosztályokra és a teljes lakosságra. Előbbi korosztály esetében Magyarország 7,2 százalékos szegénységnek kitett értékkel a ranglistán az ötödik helyezést érte el, míg a 65 év feletti korcsoportba tartozók 6,7 százalékának napi jövedelme nem éri el a medián átlagjövedelem felét, amivel hazánk a hetedik helyen áll. A teljes lakosságot tekintve ezer magyar emberből 67 fő napi jövedelme nem éri el az OECD által meghatározott szegénységi küszöböt, amellyel hazánk a 38 államból álló rangsorban a negyedik helyen áll.

A jó magyar helyezéshez hozzájárul, hogy azon emberek, akik gyermeket vállalnak a gyermekvállaláshoz kapcsolt adókedvezményeknek köszönhetően anyagi értelemben nem „teherként” hanem „erőforrásként” tekintenek az utódokra. A lakhatást elősegítő támogatások, hiteltámogatások (jelzáloghitel elengedése családosok számára, babaváró hitel), a 30 év alatti vagy a legalább négy gyermeket vállaló anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a diákhitel-tartozások mérséklése, a várandósság 91. napjától igénybe vehető családi adókedvezmény, illetve a gyermeknevelést segítő támogatások; a bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása, az ingyenes tankönyvellátás és az iskolai étkeztetési kedvezmény. Utóbbi étkezési díjkedvezmény következtében az OECD által készített tanulmányban a vizsgált 59 országból Magyarországon a hetedik legalacsonyabb (a felmérésben szereplő 18 európai uniós tagállam közül pedig az ötödik) legalacsonyabb azon gyermekek aránya, akik az adatfelvételt megelőző 30 napban pénzhiány következtében nem tudtak ételhez jutni.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18124756/

Szintén a fiatalkorúak életszínvonalához kapcsolódó statisztikát készített el a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete is, azonban kis mértékben eltérő módszertannal. A KRTK 2010-óta vizsgálta meg a szegénységben élő magyar gyermekek arányát. Felmérésük során a szegénységi küszöböt a medián átlagbér 60 százalékában határozták meg, így adataikban az OECD tanulmányához képest kis mértékben magasabb a szegénységnek kitett fiatalkorúak aránya. A vizsgált 12 évben a 2014-es 25 százalékos csúcspontot követően nyolc év alatt, azaz 2022-re 60 százalékkal, 10 százalékra csökkent a küszöbszint alatti összegből élő gyermekek aránya.

A fiatalkorúak szegénysége évtizedekre, sőt generációkra kiterjedő hatással bír. Aki életének korai szakaszában szegénységben él, nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz, ezáltal egészségi állapota romlik, így a későbbiekben leterhelve az egészségügyi ellátórendszert. Emellett az elérhető tanulási lehetőségei is korlátozottabbak, így az alacsonyabb fokú képesítés és képességek révén felfelé irányuló társadalmi mobilitásra kisebb az esélye. A gyermekkorában szegénységben érintett munkavállaló alacsonyabb végzettségének köszönhetően saját utódainak is nehezebben teremti meg a jó életkörülményeket, így leszármazottai is bekerülnek ebbe az ördögi körbe. A fiatalkori nélkülözésnek makrogazdasági jelentősége is van, a kisebb hozzáadott értékű munkán keresztül.

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre