🛡️ A NATO tagjai 2021-ben összesen 1,2 ezer milliárd dollár értékben költöttek hadi kiadások finanszírozására, amelynek legnagyobb részét, közel háromnegyedét, a világ legnagyobb gazdasága, az Amerikai Egyesült Államok adja. A World Population Review adatai alapján 2021-ben az ország hadászati költségvetése meghaladta a 810 milliárd dollárt, amely duplája a többi NATO-tag együttes kiadásának. A kiadások mértéke indokolt is, hiszen az országban mindösszesen 1,3 millió hivatásos katona szolgál közel 865 ezer tartalékossal, miközben a világon a legtöbb, 11 darab anyahajóval rendelkeznek. A NATO tagok hadi kiadásinak további dobogós helyezettjei az Egyesült Királyság és Németország, akik 2021-ben rendre közel 73 és 65 milliárd dollárt szántak védelmi feladatokra a költségvetésükből. A NATO teljes működési és irányítási költségvetése, amelyet a tagok közvetlenül fizetnek a szervezet számára, eléri a közel 3 milliárd dolláros összeget, amely 0,3 százaléka a 30 tagjának összesített, indirekt katonai költségvetésének. Ezen direkt költség 16 – 16 százalékát az Amerikai Egyesült Államok és Németország finanszírozza. A soron következő Egyesült Királyság, illetve Franciaország rendre a működési költségek több mint 11, illetve 10 százalékát fizetik.

⚔️ 2006 óta a NATO tagállamok 2025-ig célul tűzték ki, hogy a katonai fejlesztésekre fordított finanszírozás összege eléri a GDP minimum két százalékát. Azonban 2021-ben alig minden harmadik ország teljesítette ezt a minimum célkitűzést, amely a 2017-es négy országhoz képest jelentős előrelépésnek minősül. A GDP arányos hadi kiadásokat tekintve 2021-ben egyébként Görögország áll az élen 3,8 százalékkal, közvetlenül megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat (3,5 százalék) és Horvátországot (2,3 százalék). A 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború várhatóan jelentős mértékben gyorsítani fogja a NATO-s cél elérését.

🚀 Oroszország az Amerikai Egyesült Államok hadi kiadásának töredékét, alig nyolc százalékát fordítja védelmi beruházásokra. 2020-ban a világon összesen közel kétezer milliárd dollár értékben költöttek fegyverekre. A globális hadászati kiadás majdnem 40 százaléka az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődik, amelyet sorrendben Kína követ 13 százalékkal. Indiát követően Oroszország csak a negyedik legnagyobb költekezőnek minősül a világon, összesen alig három százalékos arány mellett. Ugyanakkor a hadászati fejlesztésekben azt sem szabad elfelejteni, hogy Oroszország a világ második legnagyobb fegyver exportőre. A Congressional Research Service 2021 októberi elemzése alapján 2020-ban összesen 15 milliárd dollár értékben adtak el külföldre hadászati eszközöket az oroszok. 2016 és 2020 között összesen 45 ország számára juttattak fegyvereket és ezzel összességében 20 százalékos piaci részesedést tudhattak magukévá, ugyanakkor az orosz export ebben az időszakban ötödével volt alacsonyabb, mint a 2011 és 2015 közötti időszakban.

🇭🇺 Magyarország 2022-es költségvetése ezermilliárd forint fölé emeli a honvédelemre szánt összeget, amely majdnem 29 százalékos növekedést jelent a 2021-es, 780 milliárd forintos értékhez képest. A megemelt összeggel a magyar hadikiadás eléri a GDP 1,7 százalékát.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

💾 Az ábra forrása itt található.

#NATO #Fegyverek #Vedelem #Oroszorszag #Ukrajna #Haboru

Külső elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi szektorra, és a családtámogatási rendszerre koncentrál.