Categories
OecoGlobus

A háborús konfliktusok hatásai a tőzsde-és részvénypiacok alakulására

💣Oroszország 2022. február 24-én, a hajnali órákban offenzívát indított Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin előzetesen arról tájékoztatta a konfliktus súlyosbodását figyelemmel kísérő nemzetközi hatalmakat, hogy az orosz csapatok kizárólag „békefenntartó jelleggel” vonulnak majd be Kelet-Ukrajnába. Azonban az elnök kijelentésével szemben ez egy háború, és a hadereje feltartóztathatatlanul nyomul Kijev belvárosa felé, nehéz megjósolni, hol ér véget az orosz expanzió. Lévén a múltban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a háborús állapotok erőteljesen befolyásolják a tőzsde-és részvénypiacok módosulásait, így a téma aktualitása okán ebben a rövid posztban ezt járjuk körbe.

🏛️Alapvetően kétféle elmélet létezik, amely a részvénypiac fegyveres konfliktusokra adott reakcióit írja le. Az első szemléletmód szerint a befektetők részéről a távolmaradás tekinthető racionális magatartásnak, hiszen megrémíti, elbizonytalanítja őket a háború okozta gazdasági instabilitás. Ennek következtében a részvényárak óhatatlanul zuhanni kezdenek. Az angolban „all wars feed bulls” kifejezéssel illetett második feltételezés képviselői szerint az összecsapások ahelyett, hogy károsítanák, még jót is tesznek a részvénypiacnak. Az igazság valójában a két narratíva között keresendő. A háborús helyzet sújtotta térségek gazdaságai – többek között az ellátási zavarok, valamint a kritikus infrastruktúrák károsodása, esetleges megsemmisülése miatt – rend szerint elveszítik stabilitásukat, ez pedig törvényszerűen kockázatkerülő hozzáállást eredményez a befektetők köreiben. Látnunk kell azonban, hogy léteznek olyan iparágak, így például a fegyver-és járműipar, amelyek szempontjából egy krízis jövedelmező lehet. Ide sorolandók továbbá az ütközetek színhelyéül szolgáló városok, egyéb települések újjáépítésében szerepet vállaló ágazatok; az építő-és nehézipar is. Az imént említett szektorok részvényeire tehát egyértelműen megnő a kereslet.

💰Gerald Schneider és Vera E. Troeger hatvan, 1990 és 2000 között lezajlott- fegyveres konfliktusról készített átfogó értekezést. A szerzőpáros tanulmánya alapján elmondhatjuk, hogy egy meglepetészszerűen kirobbanó háború rövid távon negatív hatást fejt ki a részvényárfolyamok alakulására, ám ebben az esetben is léteznek olyan ágazatok, amik kivételt képeznek. Ezek többnyire olyan államok területén keresendők, amelyeket a konfliktusok nem közvetlenül, vagy kevésbé érintenek. Az ilyen országokra karakterisztikusak az úgynevezett „war rally” iparágak, melyek profitjában a hadiállapot ugrásszerű növekedést eredményez. Az Egyesült Államok fegyveripari, valamint szállítási forgalmat lebonyolító vállalatai (Raytheon Technologies, Boeing) számottevő többletjövedelemre tettek szert például az iraki és a vietnami háború idején.

⛽Ami az orosz–ukrán háborút illeti, az eddig tárgyalt törvényszerűségek ez esetben is megvalósulni látszanak. Történelmi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a részvénypiacok a múltban relatíve gyorsan kilábaltak a geopolitikai konfliktusok okozta ingadozásokból, ugyanakkor a bizonytalanságot esetünkben tovább fokozzák a koronavírus járvány által előidézett társadalmi és gazdasági sokkok, valamint a folyamatosan növekvő energiaárak. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyeznünk: amennyiben a nyugati hatalmak az invázió megfékezését célozva nagy horderejű szankciókkal terhelik Moszkvát, előfordulhat, hogy a Kreml „elzárja a gázcsapokat”. Ez a lépés minden bizonnyal az európai energiaárak drasztikus megugrását vonhatja maga után. Oroszország a gázon túlmenően a nyersolaj tekintetében is meghatározó exportőr, az ellene irányuló válaszlépések az olajpiacok volatilitását is felkorbácsolhatják. De mégis hogyan érintik ezek a történések a tőzsdéket?

🗠Szakértői vélemények szerint, a háborúk hatása a tőzsdékre túlnyomó részt ideiglenes és rövidtávu. Az orosz tőzsdeindex (MOEX) 2021. október 26-án még közel 193 ponton állt, február végére azonban 109-re zuhant vissza. A tőzsde ugyan számolt Donyeck és Luhanszk megszállásával, az egyre inkább kiterjedt csatározások, a valószínűsíthetően komolyabb nyugati retorziók, illetve az ukrán nép, a vártnál jóval kitartóbb ellenállása mind olyan faktorok, amelyek letörik a befektetési hajlandóságot. Ennek csökkenése már a Budapesti Értéktőzsdén is jól érzékelhető. Józsa Bence, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint a magyar vállalatok közül az OTP árfolyama eshet vissza leginkább, akár 15 ezerig is.

A háborús állapot Magyarországra gyakorolt további hatásai egyelőre beláthatatlanok, ahogyan a konfliktus kimenetele, Vlagyimir Putyin valódi szándékai is. A nemrégiben hazánk által is elfogadott európai uniós szankciócsomag tartalmazza Oroszország kizárását a SWIFT rendszerből, valamint az orosz politikai elit külföldi bankokban őrzött vagyonának befagyasztását. A NATO és az EU jelezte, készek további intézkedések bevezetésre is, amennyiben Moszkva nem hagy fel Ukrajna megszállásával.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Lekapcsolhatják-e Oroszországot a SWIFT rendszerről? – Oeconomus

🏹Oroszország fokozatosan egyre komolyabb katonai erővel bíró alakulatokat von össze az ukrán határ mentén. A Kreml ugyan kijelentette, hogy nem tervez támadást…Read More…

#ukrajna #oroszorszag #haboru #tozsde #arfolyamok

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre