🇫🇮 Finnországban 2023. április 2-án, vasárnap tartják a parlamenti választásokat, amelyen igen szoros lehet a befutó. A finn pártrendszer sajátosságát mutatja, hogy koalíciós kormányok váltják egymást. E jelenséget idén fűszerezi az is, hogy a három legnagyobb támogatottságú párt (két ellenzéki és a jelenlegi kormányfőt adó párt) egyaránt a szavazatok nagyságrendileg 20%-ra számíthat. A korábban megszokottaknál nagyobb polarizáció közel egy évtizede kezdett kibontakozni az egyes irányzatok között. A feszültségekhez és megosztottsághoz a gazdaság 2000-es évek vége óta tartó gyengélkedése is hozzájárul. Utóbbi tényező, vagyis az északi ország gazdaságának gyengélkedése szokatlanul hangzó jelenség. Vajon mi vezetett a finn csoda kifulladásához?
📉 Ahogyan az 1990-es évek második fele és 2000-es évek jelentős része a finn gazdasági csoda időszaka volt, úgy ez a virágzó időszak szép csöndben elmúlt. Az ún. finn csoda olyan észrevétlenül fulladt ki, hogy a nemzetközi szervezetek közül az OECD is csupán most, 2023 februárjában figyelt fel rá, és közölt róla hosszas elemzést.
❓ Mi a finn gazdaság megtorpanásának oka?
🔦 Az ország megsínylette a 2008-as válságot, amelyből nehezen lábalt ki, mivel azt az eurózóna elhúzódó recessziója követte. Majd a 2010-es évek közepén tapasztalt fellendülés után ismét lassulás következett, amelyre később a koronavírus-járvány és az azt követő áruhiányok is rányomták a bélyegüket.
❌ Az OECD tanulmánya kiemeli, hogy 2008 és 2009 között Finnországot három egyidejű sokk sújtotta: egy kínálati oldali (a pénzügyi válság) és két keresleti oldali trauma, a nagy kereskedelmi összeomlás és egyedi tényezőként a Nokia krízise. A nemzetközi kereskedelem nagyléptékű (10%-os) visszaesése a 2008 harmadik negyedéve és 2009 második negyedéve között ment végbe. Finnországot ez azért érintette különösen érzékenyen, mivel a külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya a 2010-es évek elejéig meghaladta az európai uniós átlagot. Emellett a Nokia-válság, azonkívül, hogy a legnagyobb finn vállalat óriási piacot veszített, a beszállítói láncokon keresztül mélységeiben érintette az ország gazdaságát. Számos cég specializálódott a Nokia kiszolgálására, és keresletük is szoroson kötődött a telefongyártóhoz. Ráadásul a válság ilyen módon a legjobb termelékenységű és legmagasabb hozzáadott értékű szektort temette maga alá. Egyúttal a többszörös krízis arra is ráirányította a figyelmet, hogy a munkaerőpiac nem elég rugalmas, mivel nem ment gördülékenyen a szektorok közötti váltás, és az átképzések. Az innováció, illetve a kutatás és fejlesztés is javarészt egyközpontú volt. Fényderült arra is, hogy a következő időszakban a finn gazdaságnak olyan vállalatokra és szektorokra kell támaszkodnia, amelyek sokkal kevésbé termelékenyek, és lényegesen lassabban veszik át a technológiai újításokat, mint az infokommunikációs óriás.
❌ A fentieken túl, a finn központi bank elemzése alapján, az eurózóna elhúzódó válsága önmagában is gyengítette Finnország növekedési potenciálját, miközben a népesség idősödése és az államadósság felhalmozódása továbbra is visszafogta a növekedési kilátásokat. A központi bank elemzői már a koronavírus-válság előtt is mérsékelt, 1,5%-os gazdasági növekedést jeleztek előre a 2026 és 2040 közötti időszakra. A hosszas recesszió alatt a munkaerő-kínálat csökkent (elsősorban az idősödés miatt), a magánszektor beruházásai tartósan visszafogottá váltak, eközben a vállalkozások csökkentették a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaikat. A gazdaság szerkezete is megváltozott: 2008 és 2017 között 100 000 munkahely szűnt meg a magas termelékenységű feldolgozóiparban. Emellett úgy tűnik, hogy az infokommunikációs (IKT) szektor részesedése a gazdaságból tartósan csökkent. Az ágazat korábban a termelékenység növekedésének fő forrása volt.
❓ Lehet ehhez köze az eurónak?
Számos tanulmány foglalkozik a kérdéssel, hogy a közös európai fizetőeszköz hozzájárulhatott-e a finn gazdaság megtorpanásához. Különös apropót ad-e kérdésnek, hogy az euróval nem rendelkező északi országok, Svédország és Dánia gazdaságát kevésbé viselték meg az elmúlt másfél évtized sokkjai. Adódnak eltérések a gazdaság szerkezetében, például a svéd gazdaság jóval összetettebb, jóval több lábon áll a termelés. Dánia esete már kicsit eltérő, az ország tagja az ún. ERM II rendszernek (európai árfolyam-mechanizmus), így a dán jegybank, a Danmarks Nationalbank az euró meghatározott árfolyamsávban (7,5 korona ±2,25%-os tartományban) tartja az ország fizetőeszközét.
🤔 Finnország várakozása az euró bevezetésével a kereskedelmi kapcsolatok intenzívebbé válása, és a befektetések elé gördülő akadályok lebontása volt. Ennek ellenére a finn gazdaság GDP-hez viszonyított nyitottsága alig változott az elmúlt évtizedben. (Összehasonlításként a közép-kelet-európai országok külgazdasági nyitottsága az időszak alatt 1,5-szeresére nőtt, és a beruházásokat is vonzották annak ellenére, hogy Szlovákia kivételével még mindig nemzeti valutával fizettek.) Finnország a válság során nem rendelkezett önálló fizetőeszközzel, így nem tudta ellenőrizni az árfolyamát, és a monetáris politikai eszköztára is az Európai Központi Bank (EKB) döntéseihez volt kötve. A deviza leértékelődése, például segíthetett volna egyes külpiacai megtartásában. Ráadásul az eurózóna válsága során mélyebb recessziót átélő tagországok megsegítése szintén erőforrásokat emésztett fel. Emellett a költségvetésnek a romló külkereskedelmi mérleg miatt csökkenő bevételekkel kellett szembesülnie, amelyek megszorító intézkedéseket tettek szükségessé. Utóbbi lépések a belső fogyasztást fogták vissza.
🗺️ Európai és észak-európai összehasonlításban a finn gazdaság szintén alulteljesített az elmúlt időszakban. Az északi ország gazdasági növekedése lényegében az eurózóna átlagával mozgott együtt, és valamelyest elmaradt az uniós átlagtól. 2022-ben a finn GDP a 2010-es szint 112%-án állt, eközben a mindenkori eurózóna tagok 115,1%-os, míg az EU 117,8%-os szintet értek el. Svédországban, mellyel a finnek egyszerre léptek az Európai Unióba, eltérő pályát járt be a gazdasági fejlődés a 2010-es években. Svédország dinamikusabban növekedett, 12 év alatt 28,3%-ponttal javult a teljesítménye. A kedvezőbb produktivitás oka lehet az összetettebb gazdasági szerkezet, de közrejátszhatott a gazdaságpolitika nagyobb mozgástere is. A svéd monetáris politika képes egyedi megoldásokkal alkalmazkodni az országot érő kihívásokhoz, mivel nem része a közös európai valutaövezetnek. Izland több szempontból is specifikus helyzetben van, az ország kevés lakossal rendelkezik, a gazdaság mérete ennek megfelelően szintén messze elmarad a többi észak-európai országtól. További sajátosság, hogy az európai integrációval is csupán Európai Gazdasági Térség közös piacához csatlakoztak. Ezzel együtt mégis a szigetország teljesítménye volt a legkiemelkedőbb az észak-európai országok közül az elmúlt 12 évben. GDP-je 39,2%-kal bővült, azzal együtt is, hogy a 2008-as pénzügyi válság rendkívüli módon megviselte Izlandot.
https://public.flourish.studio/visualisation/13145399/
🇷🇺 A finneknek fáj az orosz piac elvesztése is
⛔ A finnek és oroszok közötti összetett kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza. Az elmúlt évtizedek mégis leginkább a békés és pragmatikus egymás mellett élés jegyében teltek. Jól mutatja ezt a filmekben megjelenő kulturális imázs is. A 2010-es években még Magyarországon is láthattunk olyan finn filmeket, amelyben a pozitív karakterek közé tartoznak gazdag orosz üzletemberek, akik akár még nagylelkűen segítenek is a finn főszereplőnek. Ilyen volt például a 2017-es finn filmnapokon bemutatott A házsártos című 2014-es alkotás, vagy a 2010-es Lappföldi Odüsszeia. A törés nem csupán a kereskedelmi kapcsolatokban következett be. A finn közvélemény nagyot fordult az orosz-ukrán háború kitörése után, és a hosszú évtizedig tartó semlegesség után többségbe kerültek az ország NATO-csatlakozásának hívei.
❄️ A finn-orosz viszony elhidegülése nagy gazdasági lemondással járt együtt a finnek részéről. Az észak-európai ország a Szovjetunió idején is szoros kereskedelmi kapcsolatban állt keleti szomszédjával. A két ország gazdasági kapcsolatai a hidegháború végével veszítettek intenzitásukból, de összességében a 2014-es orosz-ukrán konfliktus és az első európai uniós szankciók hozták az első igazi törést. Oroszország ezzel együtt is 2021-ben még a 6. legfontosabb exportpartner és a 2. import célpontnak számított, (Németország után és Svédországot éppen megelőzve). Majd 2022 márciusában a finn kivitel összeomlott, amíg az import esetében először jelentős volumen növekedés, azaz tartalékolás indult el. Majd 2022 szeptemberére utóbbi is lényegesen lecsökkent. Az Oroszországból származó behozatal esetében a legnagyobb függőség az energiahordozókra terjedt ki. E piacvesztéssel együtt is a finn gazdaság 2022-ben képes volt 2%-kal bővülni, de a gazdasági teljesítmény az európai uniós átlagtól (3,4%) elmaradt.
❓ Mit mutat a finn gazdaság példája magyar perspektívából?
🇭🇺 Magyarország számára Finnország már régebben mintaország, mint azt gondolnánk. Így többek között az 1920-as években Barcza György, az első Helsinkibe akkreditált magyar nagykövet és Teleki Pál, földrajztudós, tanár, a Magyar Királyság egykori külügyminisztere (1920), és miniszterelnöke (1920– 1921) felhívták a figyelmet arra, hogy érdemes a hazai döntéshozóknak tanulmányozni a gyorsan fejlődő finnek példáját. Ugyanakkor nem csupán jó időkben érdemes a finn gazdaság helyzetét vizsgálni, hanem akkor is, ha a teljesítmény visszafogottabb. Utóbbi eset is több tanulsággal szolgálhat hazai perspektívából.
⚖️ A finn gazdaság egyik sebezhetőségét az összetettség hiánya, illetve annak egy szektorra összpontosulása okozta. Érdemes látni, hogy a gazdaság összetettségét vizsgáló mutató alapján hazánk kedvezőbb helyzetben van Finnországnál. A Harvard Growth Lab gazdasági komplexitás indexe a produktív tudás felhalmozását és felhasználását, illetve annak mind összetettebb iparágakban való felhasználását méri. A mutató alapján Magyarország az elmúlt években a világon a 9. legjobb helyezéssel rendelkezett 2020-ban (az elérhető legfrissebb adat) alapján, míg Finnország fokozatosan rontott kiváló helyezésén, legutóbb a 14. volt.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-svedorszag-elszallo-energiaarak-romlo-gazdasagi-helyzet-es-kormanyvaltas-oecoglobus/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-a-magyar-gazdasag-az-elmezonyben-vegzett-2022-ben-de-a-tavalyi-evben-a-kikotokkel-rendelkezo-del-europai-allamok-jartak-a-legjobban/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
