Categories
OecoGlobus

A nehézségek sem vették el a külföldi befektetők kedvét a régiónkban

A tavalyi év geopolitikai és gazdasági eseményei miatt sokan tarthattak attól, hogy a közép-kelet-európai régió országaiban csökkenhet a befektetői kedv, mindez azonban a most publikált friss, elérhető adatokon nem tükröződik. Összefoglalónkban a tavalyi év közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) értékeit tekinthetjük át a térség országaiban, valamint, hogy milyen változások zajlottak a szabályozási területen.

🇺🇳 Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatbázisába feltöltötték a 2022-es évre vonatkozó fontosabb gazdasági mutatókat, így többek között az FDI értékeket is. Az UNCTAD adatbázisában az elérhető adatok régiós és országos bontásban, többféle szempontok szerint, hosszú idősorokkal vizsgálhatóak. Amellett, hogy többek között az FDI áramlás értékeit is átnézhetjük egy-egy évre vonatkozóan, az FDI állomány változása is nyomon követhető. Az év vége körül megjelenő OECD statisztikai évkönyv mindezt kiegészíti majd az egyes országok részesedésével, így a fontosabb mutatók áttekintése egyszerű, világos és hiteles forrásokból történhet.

🇪🇺 Az FDI áramlásra vonatkozóan az Európai Unió 2019-ben fogadta el a 2019/452-es számú rendeletét, amelyben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteire vonatkozóan hoztak szabályokat. A rendelet célja a befektetések átvilágítása mellett az EU versenyképességének, közrendjének és közbiztonságának megőrzése, illetve a tagállamokba áramló FDI átláthatósága volt. Az átvilágítási folyamat során a tagállamok főként az EU, EGT és OECD országokon kívüli államokból kihelyezett FDI befektetőire vonatkozóan indíthatnak ilyen mechanizmust. A vizsgálat során egyes befektetési területeket is meghatároztak:

  • kritikus infrastruktúrák (energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, adatkezelés- és tárolás, pénzügyi infrastruktúra, föld és ingatlan);
  • kritikus technológiák (a korábbi, 428/2009/EK rendelet szerint meghatározott kettős felhasználású termékek, valamint mesterséges intelligenciák, robottechnológiák, félvezetők, kiberbiztonság, űrrepülés technológia, védelmi technológia, energiatárolás, egyéb);
  • kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel (energia és nyersanyagok) való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
  • érzékeny adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen információk feletti rendelkezés képessége;
  • a média szabadsága és pluralizmusa.

🇪🇺 Arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektető hatást tud-e gyakorolni az adott tagállam, valamint az EU közrendjére és közbiztonságára, a vizsgálat során figyelembe vehetik, hogy:

  • a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya, tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;
  • a befektető részt vett-e korábban olyan tevékenységben, amely valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakorolt;
  • fennáll-e annak komoly kockázata, hogy a befektető illegális tevékenységet végez vagy bűncselekményt követ el?

🇪🇺 Az átvilágítási mechanizmus éves szinten jelentés közlését is megköveteli a tagállamoktól, a területükön megvalósuló FDI befektetésekről. Emellett egy szakértői csoport létrehozását is előirányozza a rendelet, amely tagjai szakmai tanácsadást biztosítanak a Bizottság számára a témában felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.

🌍 A rendelet harmonizálását a nemzeti jogrendszerekbe a tagállamok fokozatosan kezdték el megvalósítani, így jellemzően 2020-tól, a rendelet hatályba lépésétől figyelhető meg ennek átvétele. Az általunk vizsgált közép-kelet-európai államok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária – 2021 és 2022 során fogadtak el olyan nemzeti szintű rendeletet, jogszabályt, amely tartalmazta az uniós előírásokat, változtatásokat is. Egyetlen ország, Bulgária nem foganatosította még saját hatáskörében az intézkedéseket, várhatóan a következő években azonban már itt is szükséges lesz a módosítás.

🇵🇱 A térség államaiba áramló FDI 2022-ben az előző évi értékekhez képest Lengyelország kivételével minden országban emelkedést mutat. Lengyelországban 2021-ben 29 580 millió USD, míg 2022-ben 29 462 millió USD tőkét fektettek be külföldi társaságok. A két év közötti különbség nem jelentős (118 millió USD), valamint még így is a második legnagyobb beáramló FDI érték az elmúlt három évtized távlatából. Lengyelország régóta az egyik legfontosabb tőkevonzó ország a régió államai között, számos amerikai, angol, német, holland társaság leányvállalata megtalálható az országban. A 2022-es év OECD által közölt országrészesedésekre vonatkozó adatai ugyan még nem ismertek, de egy évvel korábban, 2021-ben a legtöbb beáramló FDI-t dél-koreai, amerikai és német vállalatok könyvelhették el Lengyelországban. A német tőke megkerülhetetlensége mellett egyre nagyobb részt képviselnek a térségben a dél-koreai befektetések is. Lengyelország mellett hazánkban ugyancsak jelentős mennyiségű FDI érkezett az ázsiai országból, amely főként az e-mobilitás, a gyártás és az elektronikai ipar területein hozott létre új egységeket. A régió államainak tőkekihelyezése 2022-ben Csehország kivételével mindenhol emelkedett. A legtöbb külföldi akvizíciót Magyarország könyvelhette el, 4 241 millió USD értékben.

🇨🇿 Érdemes megnézni az egyes régiós országokba áramló FDI állomány GDP arányos mértékét is. A lista elején Csehország 69,9%-kal, majd Bulgária 64,3%-kal, Magyarország 62,5%-kal. A másik három ország lényegesen elválik a már felsorolt államoktól az arány tekintetében. Szlovákiába a beáramló FDI állomány GDP aránya 50,5%, Lengyelországban 39,2%, míg Romániában 38,8% volt 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy annak ellenére, hogy Lengyelország a legnagyobb tőkevonzó állam a régióban, a tőkevonzás mértéke nincs egyenes arányban az FDI állomány GDP arányos mértékével, hiszen Csehországban lényegesen magasabb ez az érték.

🇨🇿 Az egyes országok beáramló FDI állományánál hasonló rangsort láthatunk, mint a tavalyi évre vonatkozó tőkeáramlási számokban. A tőkekihelyezésnél már valamivel másabb a lista sorrendje, itt Csehország kerül az első helyre. Csehország jellemzően Szlovákiába, Lengyelországba helyez ki tőkebefektetéseket. Magyarország tőkekihelyezési állománya a szomszédos országok mellett főként a ciprusi, holland és horvát piacokra áramlott a tavalyi év során. Mindazonáltal több ország esetében (Csehország kivételével minden más régiós országban) megfigyelhető, hogy annak ellenére, hogy a beáramló FDI értéke nőtt 2022-ben az előző évi értékhez képest, az országban lévő beáramlott állomány értéke csökkent. Ennek hátterében egyes strukturális átalakulások állhatnak, amelyek negatívan tudták befolyásolni az állományok mértékét.

🔚 Összességében kijelenthető, hogy a tavalyi év geopolitikai és gazdasági eseményei nem tudták elvenni a befektetők kedvét a további, nagy értékű FDI kihelyezésektől. A legtöbb országban a térség államai közül nőtt a beáramló FDI mennyisége, esetenként pedig a tőkekihelyezéseknél is hasonló tendencia látható. Az energetikai kérdések nem hagyták azonban érintetlenül ezt a területet sem, sok befektető választotta ebben az iparágban történő innovatív fejlesztést a tőkekihelyezések esetében is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Mérlegen a 2022-es év külföldi befektetései itthon – hogyan alakult az FDI áramlás tavaly? – Oeconomus

#FDI #tőkebefektetés #tőkekihelyezés #tőkeáramlás #Magyarország #közép-kelet-európa #gazdaság #külgazdaság

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre