Categories
OecoGlobus

🌍Az afrikai gazdaságokat érintő legsúlyosabb fenyegetések

🌍Az afrikai fejlődő gazdaságokat veszélyeztető aktuális dilemmák között egyaránt megtalálhatóak új keletű és már régebb óta fennálló kihívások is. A kontinens országaiban már az orosz-ukrán háborús konfliktust megelőzően is bőven akadtak gazdasági nehézségek, ám a 2022 februárjában kirobbant krízis még súlyosabb válságokat eredményezett. Jelen bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy Afrika képes lehet-e időtálló megoldásokat találni a felmerülő pénzügyi problémákra. Vizsgálódásaink középpontjában ezúttal Nigéria, valamint a Dél-afrikai Köztársaság állnak.

⚔️Bello Hassan, az NDIC (Nigeria Deposit Insurance Corporation) vezérigazgatója nemrégiben felszólalt egy, a Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének szervezésében megvalósult technikai workshopon. Beszédében részletesen ismertette a nigériai gazdaságot fenyegető legjelentősebb kihívások körét. Ahogyan azt már több korábbi írásunkban körbejártuk, Oroszország agressziója nyomán nagy mértékben átformálódott a nemzetközi gazdasági környezet. A negatív következmények pedig különösen érzékenyen érintik az afrikai államokat, így természetesen Nigériát is. A kritikus szinten lévő infláció —amely főként az élelmiszerek, valamint az üzemanyag vonatkozásában mutatkozik meg— gátat szab a zavartalan gazdasági növekedésnek. A Világbank felmérése alapján a harminchárom szubszaharai ország közül mindösszesen négyben mértek az 5%-osnál alacsonyabb inflációs szintet 2022 júliusában.

📊A Dél-afrikai Köztársaság esetében az árszínvonal-emelkedés júliusban elérte a rekordnak számító 7,8%-ot. Az afrikai államok agresszív monetáris politika alkalmazásával igyekeznek visszaszorítani a drágulást, ám ahogyan az a Világbank vonatkozó közleményében olvasható, a költségvetési mozgástér túlzottan is szűk ahhoz, hogy az ilyen típusú kísérletek maradéktalanul hatásosak legyenek. A hosszabb ideje fennálló válsághelyzet felemésztette az állami megtakarítások nagy részét. A financiális hiány —kiegészülve az egyre magasabb hitelfelvételi költségekkel— rendkívüli módon megnehezíti az eredményes válaszlépések megtételét. Ráadásul a nemzeti valutákat terhelő nyomás és a tetemes adósságszint megnöveli a gazdaságok sebezhetőségét. A Dél-afrikai Köztársaságban az élelmiszereket érintő inflációs-hatás 11,5%-os, míg az üzemanyagok tekintetében 43,2%-os volt augusztusban. Az árak drasztikus növekedése pedig jól láthatóan takarékoskodásra ösztönzi a lakosságot. Amennyiben a régió növekedési kilátásaira vetünk egy rövid pillantást, azt láthatjuk, hogy a Világbank által áprilisban készített elemzés 3,3%-osra becsülte a szubszaharai országok együttes gazdasági bővülését 2022-ben. Az áprilisi előrejelzés óta további 0,3%-os mérséklődés érzékelhető. Mindez látványos visszaesést mutat a tavalyi évhez viszonyítva: 2021-ben még 4,1%-os volt a növekedés üteme. A rendelkezésünkre álló adatokból kiviláglik, hogy a Dél-afrikai Köztársaság fejlődési kilátásai még a régiós várakozásokat is jelentősen alulmúlják: a dél-afrikai jegybank az idei évre 2%-os gazdasági növekedést jósolt a nyáron, ám legfrissebb becslésük már némiképpen kedvezőtlenebb, 1,9%-os gyarapodást vetít elő. A súlyos inflációs-nyomás ellenére úgy tűnik, a jegybank a továbbiakban is folytatni szándékozik a kamatemelések gyakorlatát.

❓A már hivatkozott Bello Hassan a „rendszerszintű krízis-menedzsment” fontosságát hangsúlyozza. A szakember úgy véli, a pénzügyi szektor szereplői és a regionális betétbiztosítási rendszer résztvevői között minden korábbinál szorosabb kooperációra van szükség. Az együttműködés fő céljaként pedig a jövőbeli válságokra való eredményes felkészülést, illetve az ezek során felmerülő kockázatok redukálását jelöli meg. Mindezek eléréséhez elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás visszaállítása – teszi hozzá. Ezen a véleményen van Ronke Sofekun, az NDIC igazgatótanácsának elnöknője is. Meglátása szerint —ahogyan arra több releváns makrogazdasági mutató is utal— a világgazdaság növekedésének üteme tovább lassult az utóbbi időben. A pénzügyi rendszer szilárdságának helyreállítására kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ehhez azonban jó néhány területen kellene fejlődést indukálni. Ide tartozik például a válságszimuláció, a válságkezelés, a korai felismerés ás az időben történő beavatkozás.

🍞Amennyiben nem sikerül megfékezni az áremelkedéseket, úgy az elkövetkezendő évek során pillanatnyilag még beláthatatlan következményekkel kell számolnunk. Annyi bizonyos, hogy humanitárius szempontok szerint az élelmiszer-infláció minősül a legégetőbb problémának. A szubszaharai Afrika lakosainak helyzete kiemelten baljóslatú. Jelenleg az itt élők teljes havi kiadásaik csaknem felét (40%) élelmiszervásárlásra költik. Az elmaradottabb, nincstelenebb területek esetében ez az arány elérheti akár a 60%-ot is. Fontos kiemelnünk, hogy az Afrika szerte egyre súlyosabb éhínségek komoly migrációs hullámokat generálhatnak a jövőben, amelyek Európa gazdaságait is fenyegethetik. Éppen ezért a kontinens élelmezésbiztonságának helyreállítása olyan feladat, amely nem tűr halasztást.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-es-elelmiszerhiany-afrikaban/

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre