Categories
OecoGlobus

🌍 Az idősödő társadalomból fakadó gazdasági problémák Japánban

👶A Recruit Works Institute független think-tank friss tanulmánya szerint a munkaképes korú népesség aránya drasztikus csökkenést mutat majd 2027-től számítva Japánban. Ezáltal a világ harmadik legnagyobb gazdaságának munkaerőpiacáról a 2040-es évre több mint 11 millió fő hiányozhat. Az események hátterében az egyre idősödő japán társadalom, valamint a kritikusan alacsony gyermekvállalási hajlandóság áll. Mai bejegyzésünkben ezt a témát járjuk körbe.

📉 Ahogyan már utaltunk rá, a japán munkaerő-kínálat mintegy 12%-kal (azaz hozzávetőlegesen 11 millió fővel) szűkülhet a 2022-ben mért szinthez (nagyjából 91,6 millió fő) képest 2040-re. A Bloomberg rámutat, hogy a munkaerő-kereslet vélhetően stabil marad az évek során, így elkerülhetetlen hiány alakul majd ki a munkaerőpiacon, amely súlyos gazdasági és szociális következményekkel járhat Japánra nézve. A probléma komolyságát jól szemlélteti, hogy már a politikai szféra legmagasabb szintjein is felismerték a helyzet súlyát. Kisida Fumio – a szigetország miniszterelnöke – úgy véli, Japán egy társadalmi katasztrófa küszöbén áll, így a kormányzat legfőbb prioritásának a születési számok folyamatos növelését, illetve a fiatalok gyermekvállalási kedvének ösztönzését tekinti. 2022-ben mindösszesen 799 728 gyermek született, amely adat történelmi viszonylatban is rekordalacsonynak tekinthető. A CNN információi alapján a tavalyi volt az első olyan év, amikor az élve születettek száma nem haladta meg a 800 000-et. A meredeken csökkenő tendenciát az alábbi ábra szemlélteti.

https://public.flourish.studio/visualisation/13374773/

A japán Egészségügyi, Munkaügyi-és Jóléti Minisztérium közleménye szerint az elmúlt negyven évben sosem tapasztalt mértékben csökkent az újszülöttek száma. 1982-ben 1,5 millió ember jött a világra Japánban, ehhez képest 2022-re ez az érték csaknem megfeleződött. Azt is érdemes megemlíteni, hogy tavaly 1,58 millió japán hunyt el. Ugyan az adatba mind a külföldön élő japán állampolgárokat, mind pedig az országban élő külföldieket beleszámították, az eredmény ezzel együtt tragikusnak mondható: a halálozások éves növekedési üteme a 2021-ben mért 4,9%-ról 8,9%-ra emelkedett.

🔒A csökkenő születési számok mögött egy további, figyelemre méltó jelenség is meghúzódik. A „hikikomori” (hiki=visszavonulni; komori=bent lenni) kifejezéssel olyan fiatalokat illetünk, akik életvitelüket néhány apró helyiségre korlátozzák, kommunikációs csatornáik pedig igencsak beszűkültek. A bezárkózók jellemzően távmunkát végeznek, ám az is gyakorta előfordul, hogy szüleik vagy egyéb közeli rokonaik biztosítják szükségleteiket. A jelenség az 1990-es évektől figyelhető meg Japánban, a fiatalok önkéntesen vállalt izolációját eleinte az országot sújtó gazdasági visszaesés káros hozadékának tekintették. Egy másik lehetséges magyarázat szerint azon személyek döntenek a hikikomori mellett, akik képtelenek voltak elérni fiatalkori célkitűzéseiket. A kudarc esetükben erős szégyenérzettel, illetve a társadalmi megbélyegzéstől való félelemmel párosult, ösztönözve ezáltal a visszahúzódó magatartást. Napjainkban Japánban egész üzleti ágazatok szerveződnek a hikikomori köré, segítséget kínálva a kétségbeesett szülőknek: léteznek olyan ügynökségek, amelyek vonzó beszélgető partnerekkel igyekeznek rábírni az érintetteket szűkös környezetük elhagyására. A közelmúltban a koronavírus-járvány széles körben elfogadott legitimációt teremtett a karanténszerű állapot fenntartásához, amely szintúgy negatívan befolyásolja az egyébként sem kedvező demográfiai trendeket.

🏠A fentebb ismertetett adatokból aggasztó következtetéseket vonhatunk le. A kiugróan alacsony gyermekvállalási kedv, valamint a magas mortalitás a közeli jövőben együttesen fenntarthatatlanná tehetik a japán nyugdíjrendszert, hiszen a munkaképes korú lakosság csökkenésével párhuzamosan az eltartandók száma fokozatosan emelkedik. Itt említendő meg az is, hogy az ország a szűk világelitbe tartozik a várható élettartam tekintetében: 2020-ban majdnem minden 1500 lakosra jutott egy száz éves (vagy idősebb) ember. Ennek kapcsán megemlíthető egy további döbbenetes adat: 2022-ben több időseknek készített pelenkát értékesítettek Japánban, mint kisgyermekeknek valót. Kisida Fumio szerint ilyen feltételek mellett „Japán annak a határán van, hogy képtelenné váljon szociális funkciói ellátására”. A miniszterelnök – a negatív tendenciák visszafordításának céljából– kihirdette egy különálló, a demográfiai probléma megoldására szakosodott állami ügynökség létrehozását, amely előreláthatóan 2023 áprilisában kezdheti meg működését. Ezzel párhuzamosan a gyermeknevelési támogatások összegét is a duplájára emelte a kormányzat, ám kérdéses, hogy a felsorolt intézkedések mennyiben serkentik a fiatalok gyermekvállalási kedvét. A Jefferies kutatása alapján ugyanis Japánban az egyik legköltségesebb felnevelni egy gyermeket. A nehézségek sorát a rendkívül magas megélhetési költségek és az egyre csekélyebb bérek is gyarapítják. A jövedelemszint szembetűnő csökkenést mutatott az 1995-től 2020-ig terjedő időszakban: a szigetországban 1995-ben 6,6 millió yen (nagyjából 50 600 dollár) volt egy átlagos háztartás tényleges keresete, míg 2020-ban már csupán 5,64 millió yen-t (43 300 dollár) tett ki ugyanezen adat. Összességében tehát az látható, hogy a japán fiatalok egyre pesszimistábban viszonyulnak jövőbeli lehetőségeikhez. Mindezek tükrében a koronavírus-járványt követő időszakra jósolt „baby boom” elmaradása nem tekinthető meglepő fordulatnak. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a házasságkötések száma 1,1%-os növekedést mutatott 2022-ben, így mennyiségük (519 823 darab) első ízben emelkedett az elmúlt három év során.

👷A japán kormány válságkezelő intézkedései közül megemlítendő még az az ezer milliárd yen (7,6 milliárd dollár) értékű fejlesztési program, amely magas fokú képzettséget igénylő állások betöltésére készít fel szakembereket. Előreláthatóan 2040-re a legsúlyosabb humánerőforrás hiány az építő-és szállítási iparban, valamint az egészségügyben jelentkezik majd. Az egészségügyi rendszer jövőbeni leterheltségét az ellátást igénylő személyek számának folyamatos emelkedése indokolja. A kormányzatnak a demográfiai problémák kezelése során a külföldi munkavállalók eredményes munkaerőpiaci-integrációját is szem előtt kell tartania: a Value Management Institute előrejelzése szerint Japánnak hozzávetőlegesen 6,74 millió külföldire lesz szüksége 2040-ben gazdasági prosperitása fenntartásához. Mindez nagyjából a 2020-ban mért, más országokból származó munkaerő-állomány négyszeresét jelenti. Akadnak azonban, akik kritikával illetik a külföldi munkavállalók tömeges betelepítésére irányuló törekvéseket. Furuja Soto –a Recruit Works Institute munkatársa– úgy véli, a társadalmak idősödése világszerte megfigyelhető jelenség, így a Japán határain túlról érkezők hosszú távon nem szolgáltatnak megoldást a demográfiai nehézségekre. A város és vidék közötti törésvonal élesedése tovább árnyalhatja a helyzetet: a japán prefektúrák (megyéhez hasonlatos közigazgatási egységek) közül kizárólag Tokióban áll majd rendelkezésre elégséges munkaerő, miközben Kiotóban a szükséges állomány akár 39%-a is hiányozhat majd. A Value Management Institute jelentése ugyanakkor nem veszi figyelembe a gazdasági növekedés hozadékait, így elképzelhető, hogy a bővülés még súlyosabb hiányokat eredményez, mint azt a kutatók napjainkban gondolják.

🇪🇺 Sajnálatos módon az idősödő társadalom dilemmája szerte Európában jelen van. Az Európai Unión belül az idősek aránya 2050-re elérheti a 29,5%-ot, amely számokban kifejezve 129,8 millió főt tesz ki. Az Ageing Europe kiadvány adatai alapján hazánkban a lakosság közel 33%-a 55 éves vagy annál idősebb volt 2019-ben, ez az érték pedig 2050-re meghaladhatja a 40%-ot. Ugyanakkor a 2019-es adatokat vizsgálva említést tehetünk egy meglehetősen pozitív eredményről: Magyarországon a 65 éves vagy afölötti, egyedül élő lakosság több, mint 80%-a saját, hitelekkel nem terhelt ingatlanban élt. E tekintetben Magyarország eredménye látványosan meghaladta az EU-átlagot (62%). Azonban a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás bizonyosan fokozódni fog a jövőben, a káros hatások elkerülésére, illetve mérséklésére célzott kormányzati lépésekre van szükség. Magyarország kormánya számos családtámogatási intézkedéssel igyekszik ösztönözni a gyermekvállalási hajlandóságot. Ide sorolandó többek között a kedvezményesen igényelhető hitelek (CSOK, babaváró hitel), valamint a lakásfelújítási támogatások és a különböző, gyermekgondozást elősegítő juttatások (GYED, GYES). A magyar háztartások megsegítésére irányul továbbá a rezsicsökkentés politikája is. Ezek pedig ösztönzik a gyermekvállalási hajlandóságot. Az elmúlt több mint tíz évben mindezek miatt Magyarországon nőtt a családvállalási kedv és a termékenységi mutató is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-ar-ber-spiral-specialis-esete-japanban/

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre