🧧 🐇 Január 22-én indul a kínai újév. A holdújévet nem csupán Kínában, hanem Délkelet-Ázsia jelentős részében ünneplik. A hagyományos szemlélet szerint az előttünk álló év a nyúl éve lesz. A tradicionális nézetek alapján ez a tizenkétéves periódus legszerencsésebb időszaka. A nyúl éve nyugodt és harmonikus, megbocsátást, kegyelmet és szépséget hoz.

↕️ A kínai gazdasági kilátások szempontjából tekintve a következő év még számos ellentmondást tartogathat. A 2000-es és 2010-es évek elején, sok esetben 10%-ot is elérő éves szintű gazdasági növekedés volt jellemző, de még a 2010-es évek végén is tartósan 5% volt a bővülés üteme. Ez a lendület torpant meg a koronavírus-járvánnyal. Bár az előttünk álló év sok tekintetben bizakodásra adhat okot, de a gazdasági teljesítmény javulása még elmarad a 2010-es évek lendületétől. E tekintetben az egyik legfontosabb és a kínai gazdaságot leginkább befolyásoló tényező az ún. zéró-Covid politikája. A kínai gazdaság növekedése meghatározó a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem szempontjából. A hazai külkereskedelem szempontjából is az egyik legfontosabb partner, különösen a behozatal tekintetében, ugyanis Németország után a második legfontosabb szereplő.

😷 Váratlanul lazultak a járványügyi intézkedések:

📈 2022 decemberében a kínai kormány a vártnál hamarabb könnyített a járvány terjedésének megállítását célzó politikáján. Kínát a zéró toleranciáról a „vírussal való együttélésre” váltott. Mivel ez a változás hamarabb bekövetkezik, mint ahogy az várható volt, a nemzetközi szervezetek és előrejelző házak javítottak a kínai GDP-növekedésre vonatkozó prognózisukon. A korlátozások bizonyos, rövidebb időszakokra vonatkozó ismételt bevezetésének esélye megmarad. A fennmaradó bizonytalanságot jelzi, hogy friss 2023-ra vonatkozó várakozások szélesebb tartományban, 4,3-5,2% között mozognak. Az EIU (Economic Intelligence Unit, az Economist Csoport kutatási és elemzési részlege) 2023-as prognózisát 5,2%-ra módosította (4,7%-ról), míg 2024-re vonatkozóan 4,8%-ra (4,5%-ról). Emellett más előrejelzések is felfelé módosultak: a JP Morgan 30 bázisponttal 4,3%-ra emelte a becslését, míg a Goldman Sachs V-alakú fellendülést vár, 4,5%-ra javította előrejelzését. A nemzetközi szervezetek közül elsőként a Világbank módosította a Kínára vonatkozó számait, így 2023-ban 4,3%-os növekedést prognosztizál, majd 2024-re 5%-kal folytatódhat a fellendülés.

🔎 Kína 2023-as gazdasági növekedési pályáját gyengébb első hat hónap és erősebb második félév fogja jellemezni. Az ország növekedési mintája a következő két évben el fog térni a többi nagy gazdaság világjárvány utáni fellendülésétől. Az Egyesült Államokban például az erős és tartós magánfogyasztás – amely az ösztönzők által támogatott megtakarításokból ered – járult hozzá a növekedéshez. Kínában is a fogyasztás kezdeti fellendülése tapasztalható, amit a felhalmozott kereslet hajt, de a fellendülés viszonylag enyhe lesz, a zéró-Covid politika személyi jövedelmekre gyakorolt negatív hatása és a háztartásközpontú ösztönzés hiánya miatt. A fogyasztáshoz hasonlóan a magánberuházások fellendülése is időbe telik. A hangulat javítása érdekében a kormány gazdasági ösztönző csomagokat jelenthet be.

⚔️ Orosz-ukrán konfliktus és a nemzetközi infláció hatásai Kínára:

🔎 Az OECD elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatása korlátozott volt, mivel Kína kereskedelmében, sem Oroszország, sem Ukrajna nem képvisel jelentőst súlyt. Ugyanakkor az energiahordozók kereskedelmének kulcsszerepe van. Kína viszonylag jól el van szigetelve a globális élelmiszer- és energiapiaci sokkoktól, mivel az élelmiszerek nagy része korlátozott importtartalommal rendelkezik. Kína nagy gabonatartalékai és a kvóták formájában bevezetett exportkorlátozások továbbra is enyhítik az emelkedő globális gabonaárak belföldi inflációra gyakorolt hatását, és csökkentik a hiányok kockázatát. A friss élelmiszerekre vonatkozó, lezárások okozta kínálati oldali megszorítások azonban szeptemberben elkezdték magasabbra, 2,8%-ra emelni a fogyasztói árindex inflációját az előző év azonos időszakához képest. A nyersolajimport egy részének az Oroszországból származó diszkontált uráli kőolajjal való helyettesítése szintén segít az inflációs nyomás megfékezésében, és az LNG-tartalékokat orosz forrásokból töltik fel.

🎲 Ingatlanpiaci kockázatok:

🏗️ A kínai ingatlanpiaci válság idén nyáron súlyosbodott, a hivatalos adatok szerint a lakásárak, az eladások és a beruházások egyaránt csökkentek az elmúlt hónapokban, ami tovább növelte a nyomást az ingatageladások kapcsán. Decemberben 100 városban zsinórban hatodik hónapja csökkentek a lakásárak, 0,08%-kal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest a novemberi 0,06%-os csökkenés után – derül ki az ország egyik legnagyobb ingatlankutató cégének, a China Index Academynek a felméréséből. Kína az elmúlt hetekben fokozta a szektor támogatását, hogy enyhítse a régóta tartó likviditásszűkét, amely a fejlesztőket sújtotta, és számos lakásprojekt késedelmes befejezését. Ezzel a kormány igyekezett visszaállítani a vásárlók bizalmát. A lépések között szerepelt a tőzsdén jegyzett ingatlancégek részvénykibocsátására vonatkozó tilalom feloldása. 2022 évvégén az ingatlanszektor is kapott egy kis lendületet a szigorú zéró-Covid politika felhagyása szintén segíthet visszacsábítani a vásárlókat. Ezenkívül további kormányzati ösztönzők is életbe léphetnek 2023-ban.

💱 Az OECD előrejelzése alapján a kínai export 2023-as növekedése alacsony marad a gyengébb globális növekedési kilátások közepette, mielőtt 2024-ben felgyorsulna. Ez a magyar gazdaságot is érintheti. Ugyanakkor a romló külső konjunktúra ellenére a nettó export támogatja a növekedést Magyarországon. Minden idők legnagyobb beruházása is Kínából érkezhet hazánkba a 2023 során, amely keretében a kínai CATL az év elején elkezdi építeni debreceni akkumulátorgyárát.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.