👑 Fontos hangsúlyozni, hogy a brit uralkodónak csak szimbolikus szerepe van, és nem ő alakítja az állam különböző politikaterületeit. Ugyanakkor II. Erzsébet királynő uralkodásának hét évtizede (1952-2022) a brit állam történetének ikonikus korszaka, és elég hosszú időtávot fog át ahhoz, hogy érdemes legyen áttekinteni azt. A királynő uralkodása alatt sokan formálták a politikai lépéseket, az Egyesült Királyságnak 15 miniszterelnöke volt, ebből három nő (Margaret Thatcher, Theresa May és a jelenleg hivatalban lévő Liz Truss). Érdemes megjegyezni azt is, hogy a brit birodalom számos országának kormányfője szolgált II. Erzsébet alatt. A királynő uralkodásának elején még 32 független állam államfője volt, míg halálakor 15 országé. Utóbbi adat is előrevetíti, hogy a brit gazdaság is turbulens időszakát élte a 20. század második felében, és a 21. század elején.
🌪️ A brit birodalom az 1950-es években nagyhatalmiságának hanyatlását élte. Az ország katonai győztesként, de legyengült gazdasági helyzetben került ki a második világháborúból. A háború utáni fellendülés ellentmondásos volt. Ennek eredményeként a brit birodalom világgazdasági súlya is gyorsan szorult vissza, de ezzel együtt ma is sok szempontból a világ egyik vezető államaként tekintünk az Egyesült Királyságra. Az elmúlt 70 év történelme nem írható le egyszerű hanyatlásként, inkább nagy válságokat és turbulenciát hordozó fordulatos időszakként. Különösen úgy tűnhettek radikálisnak az átalakulások, ha valaki végigélte annak minden pillanatát.
🔢 A brit gazdaság a számok tükrében
🏆 Az Egyesült Királyság a világ gazdaságának 3,3%-át képviselte 2021-ben, ami ingadozások mellett, az 1960-as 6,42%-ról jelentős visszaesést mutatott. Ahogyan az infografika baloldali ábrája mutatja, a brit gazdaság százalékos részesedése a világ GDP-jéből fokozatos ingadozások mellett esett a felére. Hosszabb időtávot vizsgálva, a 19. században, a brit birodalom fénykorában, az Egyesült Királyság gazdasági súlya fokozatosan növekedett, 1820-ban a világgazdaság 5,2%-át, 1870-ben 9,1%-át, 1913-ban pedig 8,3%-át tette ki. Az országok rangsorát tekintve Nagy-Britannia 2020-ban a világ 5. gazdasága volt, míg 1960-ban a 4. volt. A két érték között a mélypont éppen a gazdasági növekedés csúcsán, 1990-ben következett be, amikor a brit gazdaság csupán a 7. helyen állt.
💹 Mindeközben, ha a pénzügyi világot vizsgáljuk, az Egyesült Királyság fontja a 20. század közepétől elvesztette azt a 19. századi státuszát, amely alapján a világ nagy részének elsődleges tartalékvalutája volt. Az infografika jobboldali ábrája mutatja, hogy 1940-ben a tranzakciók 68,9%-a valósult meg fontban, majd 1960-ban már csak feleakkora hányad, 35,1%, míg 2020-ra már csak 4,7%-a. (Az egyes pénznemekre vonatkozó mennyiségi százalékok összege 200%, mivel minden tranzakció két pénznemet érint.) Ilyenmódon a font 1940-ban az első, 1960-ban a második, míg 2020-ban csak a 4. legfontosabb deviza volt a dollár, az euró és a jen mögött.
☂️ A háború után a Nagy Britannia hosszú évtizedeket élt át jelentősebb recesszió nélkül, az 1950-es és 1960-as években gyorsan nőtt a jólét, a munkanélküliség alacsony maradt, és a 70-es évek elejéig nem haladta meg a 3,5%-ot. Az éves növekedési ütem 1960 és 1973 között átlagosan 2,9% volt, bár ez a szám messze elmaradt más európai országoktól, például Franciaországtól, Nyugat-Németországtól és Olaszországtól.
🇪🇺 🇬🇧 Az 1970-es évek már a válság korszakát jelentették. Talán azt is érdemes előrevetíteni, hogy ez is kedvezőtlen előjel volt az Egyesült Királyság és Európa együttműködésben. A britek európai közösséghez való csatlakozása csupán a harmadik kísérlet után, 1973-ban valósult meg. Európa, illetve különösen a franciák vonakodva fokadták a szorosabbra fűzött kapcsolatot, miközben a britek hiába várták a gazdaság versenyképességét javulását az Európai Gazdasági Közösséghez (az Európai Unió utódja) való csatlakozástól. Az 1970-es években Egyesült Királyság gyengébb növekedést könyvelhetett el, mint sok más európai nemzet.
📉 Az évtized során először az 1973-as olajválság okozott nehézségeket (az üzemanyagárak rövid idő alatt megnégyszereződtek). Majd az 1973–74-es tőzsdekrach, valamint az 1973–75-ös másodlagos bankválság következtében a brit gazdaság az 1973–75-ös recesszióba esett. A Nagy-Britanniát megviselte a recesszióval járó növekvő munkanélküliség és a kétszámjegyű infláció, amely a 20%-ot is közelítette, de 1973 után is ritkán ment 10% alá. Továbbá az 1970-es években következett be az ún. dezindusztrializáció (az ipar gazdasági súlyának visszaszorítása), amely a bányászat, a nehézipar és a feldolgozóipari kapacitások bezárását jelentette. Ezzel a jól fizetett munkásosztály munkahelyeinek elvesztése következett be.
🏛️ Margaret Thatchert választották miniszterelnökké 1979-ben, akinek kormányzása egészen 1990-ig tartott. Ezzel a választással a neoliberális közgazdaságtan új időszaka kezdődött. Az 1980-as években számos állami tulajdonú ipart és közművet privatizáltak, adócsökkentést, szakszervezeti reformokat fogadtak el, és a piacokat deregulálták. A GDP kezdetben 5,9%-kal esett vissza, de a növekedés később visszatért, és 1988-ban elérte a csúcspontját, éves szinten 5%-ot, ami Európa országai közül az egyik legmagasabb ráta volt.
📈 Az 1990-es évek gazdasági növekedési üteme kedvezően alakult a többi vezető ipari országéhoz képest. A feldolgozóipar hozzájárulása a bruttó hazai termékhez mintegy ötödére csökkent, miközben a szolgáltatások mutatták a legnagyobb növekedést. Az Egyesült Királyság fő kereskedelmi kapcsolatai korábbi birodalmi területeitől az EU többi tagországához vándoroltak, amelyek az árukereskedelmének több mint felét tették ki. Az Egyesült Államok továbbra is jelentős befektetési és kereskedelmi partner maradt Nagy-Britannia számára, míg Japán is jelentős befektetővé vált a helyi termelésben. Az amerikai és japán vállalatok gyakran az Egyesült Királyságot választották európai bázisként. Ezenkívül más, gyorsan fejlődő, exportorientált gazdaságú kelet-ázsiai országok fontos felvevőpiacaik közé sorolták az Egyesült Királyság nyitott piacát.
🇪🇺 Az 1990-es években az euroszkepticizmus növekedni kezdett, és az EU-tól való politikai és gazdasági leválás gondolata megfogalmazódott. A 21. század második évtizedére ennek az álláspontnak a támogatottsága olyan széles körben elterjedt, és népszavazást rendeztek a brit EU-tagságról. A választók mintegy 52%-a a brit kilépés mellett döntött (ez volt elterjedt nevén a „Brexit”), amely lépés egy elhúzódó folyamatot indított el. Végül az Egyesült Királyság 2020. január 31-i formális EU-ból való kilépése is megtörtént, és elkezdődött egy 2021 elejéig tartó átmenet, amelyet jelentős piaci és gazdasági bizonytalanság övezett.
☔ A Brexitben lecsapódó negatív hangulathoz hozzájárultak a 2010-es évek újabb gazdasági nehézségei. Az Egyesült Királyság 2009 negyedik negyedévében került ki a nagyválságból, mely során hat egymást követő negyedévben negatív növekedést könyvelt el. A gazdaság 6,0%-kal zsugorodott, így ez volt az addigi leghosszabb és legmélyebb recesszió a második világháború óta.
🕳️ 2011-ben a háztartások, a pénzügyi és a vállalkozások adóssága a GDP 420%-át tette ki az Egyesült Királyságban. A világ egyik legeladósodottabb országaként a recesszió után visszafogták a kiadásokat és a befektetéseket, ami a gazdaság gyenge teljesítményéhez vezetett. Felismerték azonban, hogy az állami hitelfelvétel, amely a GDP 52%-áról 76%-ra emelkedett, segített elkerülni az 1930-as évekhez hasonló recessziót. Az általános választást követő három éven belül a költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati megszorítások a közszférában hat számjegyű állásvesztéshez vezettek, amelyet ellensúlyozott, hogy a magánszektorban erőteljes munkahely-növekedés volt tapasztalható.
🌊⛵ 2020-ban a Brexittel, majd a koronavírus-járvány gazdasági következményeivel új, turbulens korszak következett a szigetország számára. Ilyen módon a brit gazdaság 2022-ben még keresi a helyét a világgazdaságban.
🇬🇧 🇭🇺 Brit-magyar gazdasági kapcsolatok
⚖️ 2020-ra az Egyesült Királyság Magyarország 12. legfontosabb kereskedelmi partnerévé és a 6. legnagyobb tőkebefektetőjévé vált. A Magyarországon jelenlévő több mint 800 brit vállalat több mint 54.000 főt foglalkoztatott Magyarországon. Az Egyesült Királyságban élő, becslések szerint 150-200 ezer fős magyar közösség, illetve a több mint 10 ezer Magyarországon élő brit állampolgár fontos összekötő kapocs a két ország között, hozzájárulnak a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolataihoz. A magyar kormány célja a Brexitet követően is a magyar-brit szakpolitikai együttműködés erősítése többek közt a fenntartható fejlődés, a zöld gazdaság, az energiabiztonság, valamint az innováció és a tudományos és technológiai együttműködés terén egy kétoldalú partnerségi fórum létrehozása révén.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/fontos-hatarido-kozeleg-az-eu-es-az-egyesult-kiralysag-kereskedelmeben/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.