Az előzetes adatok alapján Magyarország gazdasági növekedése Európa élmezőnyében volt, nálunk kedvezőbb adatokat csak a dél-európai országok és Írország mutatott, ennek pedig alapos oka van. A legnagyobb gazdasági növekedést azok az európai országok tudtak felmutatni 2022-ben, amelyeket a mediterrán éghajlat és a tengeri kikötők miatt kevésbé érintette az energiaválság. A tagállamok e csoportjának energia importja nem mutatott magas orosz energiafüggőséget sem. Utóbbi kategóriába sorolható Írország is, amely ugyan nem rendelkezik meleg éghajlattal, de a negyedik legmagasabb a saját földgáz kitermelés aránya az EU-ban (28,7% volt 2021-ben). További sajátosság, hogy Írország esetében a gazdasági növekedést immár egy évtizede az amerikai multinacionális vállatok, azon belül is az amerikai tech cégek hajtják.
Az európai átlag felett növekedett a hazai gazdaság 2022-ben
Magyarország gazdasági növekedése 4,6% volt 2022-ben, miközben az európai átlag 3,5% körül alakulhatott. A magyarnál kedvezőbb adat elsősorban dél-európai országokra volt jellemző. E régiót kevésbé sújtott az energiaválság, és ebből következően a magas infláció. Ennek köszönhetően kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtottak 2022-ben. Jelenleg az Eurostat hivatalos statisztikái még nem állnak rendelkezésre a teljes 2022-es év vonatkozásában, de az Európai Bizottság 2023. február 13-án publikált ún. Téli gazdasági előrejelzése jó közelítéssel mutatja a tényleges GDP-növekedési számokat. A bizottsági előrejelzés alapján a legnagyobb gazdasági növekedést felmutató országokban a következő számokat láthatjuk: Írország: 12,2%, Portugália 6,7%, Málta 6,6%, Horvátország 6,3%, Ciprus: 5,8%, Görögország 5,5%, Spanyolország 5,5% és Szlovénia 5,1%.
A mediterrán országok cserélnének az elmúlt évtized magyar gazdasági növekedési pályájával
Hosszabb távon vizsgálva a gazdasági folyamatokat, a kiugró csökkenések és növekedések kiegyenlítődnek, és ilyen módon nagyobb trendeket láthatunk. Az eurózóna 2010-es válsága sokáig rányomta a bélyegét dél-európai országok gazdasági teljesítményére. 2010 és 2021 között a görög gazdaság jelentősen zsugorodott, az évtizeddel korábbi szint 83,9%-án állt, míg Portugália és Spanyolország éppen meghaladta az évtizeddel korábbi szintet, a GDP 3,4, illetve 3,5%-kal bővült 2010-től 2021-ig. (Eközben a déli államok közül Olaszország 2022-ben sem tudott kedvező növekedési számokat felmutatni, gazdasága a 2010-es szint 98%-án állt 2021-ben is.) Emellett Szlovénia (123,5%) és Horvátország (116,7%) növekedése is más Közép-Európai államokénál kisebb mértékben haladta meg az Európai Unió átlagos gazdasági bővülését (113,7%). Összehasonlíthatjuk ezeknek az országoknak a teljesítményét hazánkéval, azt látjuk, hogy Magyarország a 2010-es teljesítmény 133,3%-án állt, ami a legjobbak között volt az EU-ban.
Írország lett az európai növekedési verseny győztese
A 2010-es évek elején az eurózóna válságát megsínylette, és az ún. PIIGS országok között szerepelt. Ez az országcsoport a 2010-es évek elején az eurózóna perifériája volt, amelyek a legrosszabb gazdasági kilátásokkal rendelkezett, (PIIGS rövidítés jelentése: Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország). Majd az ún. ír főnix (a gazdasági fellendülés megújulásának) korszaka 2013-tól kezdődött. A kedvező írországi adópolitikának köszönhetően számos amerikai multinacionális vállalat, közöttük a világ legnagyobb tech cégei (Apple, Microsoft, Google) hoztak létre központokat Írországban. Az ír gazdaság növekedése az elmúlt évtizedben messze felülteljesítette Európáét, a 2010-es GDP-hez viszonyítva több mint kétszeresére nőtt a mutató 2021-re, 211,5%-ára. Az ír gazdaság válságállósága 2020-ban a koronavírus járvány időszakában is megmutatkozott, (erről itt írtunk). A multinacionális vállalatok hozzáadott érték 50%-át tette ki 2020-ban, míg 2019-ben a részesedése 43,4 százalék volt. 2021-ben a tendencia tovább folytatódott, 53%-ra bővült, míg 2022-ben az 56%-t is elérhette. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) korábbi, 2017-es statisztikája alapján a legnagyobb (hazai és külföldi tulajdonú) vállalatok átlagosan a GDP 25%-t adták az OECD-országokban (lényegében a világ legfejlettebb gazdaságai). Az ír gazdaság növekedése 2021-ben 13,6% volt, ami az EU-ban a legnagyobb bővülési dinamikát jelentette. Így például 2021-ben az ír GDP-bővülésben teljesítményben kimagasló szerepet játszottak a multinacionális vállalatok, amelyek növekedése 20,7% volt. A többi szektor eközben csupán 4,8%-kal tudott nőni a kedvező nemzetközi környezet ellenére. Ilyen módon Írország gazdasági teljesítménye – a külföldi tulajdonú multinacionális óriások nélkül – csupán 6 európai tagállamot (Németország, Finnország, Szlovákia, Csehország, Lettország, Ausztria) tudott volna megelőzni a 2021-es évben.
https://public.flourish.studio/visualisation/12750883/
Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecomaps/meglepo-de-magyarorszag-mar-most-is-az-europai-unio-elmezonyeben-van-a-sajat-foldgaz-kitermeleseben/
https://www.oeconomus.hu/irasok/europai-inflacios-korkep/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-koronavirus-allo-ir-gazdasag/
https://www.oeconomus.hu/irasok/2022-ben-a-gorog-drama-veget-ert/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
