ūüďąAz Eur√≥pa-szerte egyre fokoz√≥d√≥ infl√°ci√≥s nyom√°s ‚ÄĒmelynek cs√ļcsa egyelŇĎre m√©g csak nem is k√∂rvonalaz√≥dik‚ÄĒ s√ļlyos kih√≠v√°sok el√© √°ll√≠tja az egyes nemzetgazdas√°gokat. A kontinensen tapasztalhat√≥ erŇĎteljes √°rsz√≠nvonal-emelked√©s elsŇĎsorban az energiahordoz√≥k drasztikus megdr√°gul√°s√°b√≥l fakad. Mai bejegyz√©s√ľnkben arra a k√©rd√©sre keress√ľk a v√°laszt, hogy egy esetlegesen be√°ll√≥ recesszi√≥ mennyiben m√≥dos√≠tan√° az eur√≥pai infl√°ci√≥s-kil√°t√°sokat.

ūüõíAmennyiben √°ttekintj√ľk az eur√≥z√≥na tag√°llamaira vonatkoz√≥ legfrissebb adatokat, azt l√°thatjuk, hogy a t√©rs√©gben a fogyaszt√≥i √°rak okt√≥ber h√≥napban 10.7%-kal nŇĎttek az elŇĎzŇĎ √©v azonos idŇĎszak√°hoz viszony√≠tva. Erre a t√©nyre reag√°lva az Eur√≥pai K√∂zponti Bank ism√©telten, 0.75%-kal n√∂velte a kamatl√°bakat, k√∂vetve ezzel a FED (az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok k√∂zponti bankrendszere) gyakorlat√°t. Az eur√≥pai v√°ls√°gkezel√©si modell azonban t√∂bb ponton is elt√©r az amerikait√≥l: elŇĎbbi eset√©ben nem voltak megfigyelhetŇĎek fisk√°lis √∂szt√∂nzŇĎ l√©p√©sek, m√≠g az USA-ban rendszeresen alkalmazt√°k ŇĎket. A fisk√°lis √∂szt√∂nz√©s egy, a politikai d√∂nt√©shoz√≥k √°ltal foganatos√≠tott int√©zked√©s (√°ltal√°ban ad√≥cs√∂kkent√©s √©s/vagy a korm√°nyzati kiad√°sok megn√∂vel√©se), melynek c√©lja v√©gsŇĎ soron az aggreg√°lt kereslet megerŇĎs√≠t√©se, √©s ez√°ltal a recesszi√≥ m√©rs√©kl√©se. V√°ls√°gokt√≥l s√ļjtott idŇĎszakokban a gazdas√°gi teljes√≠tm√©ny visszaesik, a termel√©s lecs√∂kken, hiszen a kereslet alacsony. A felsorolt int√©zked√©sek azt a c√©lt szolg√°lj√°k teh√°t, hogy a h√°ztart√°sokat, c√©geket √©s v√°llalkoz√°sokat tov√°bbi term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok fogyaszt√°s√°ra sarkallj√°k. A felt√°mad√≥ kereslet ez√°ltal k√©pes lehet jav√≠tani a gazdas√°g produktivit√°s√°t. 2022 m√°sodik negyed√©v√©ben az USA teljes fogyaszt√°sa 7%-kal haladta meg a 2019-es √©v megegyezŇĎ idŇĎszak√°ban m√©rt szintet. Eur√≥pa eset√©ben ez a mutat√≥ mind√∂sszesen 2%-os volt.

ūüĆÄA legt√∂bb szakember v√©lem√©nye alapj√°n Eur√≥pa sebesen halad a recesszi√≥ √°llapota fel√©. R√°ad√°sul a b√©rek gyarapod√°sa a legt√∂bb eur√≥pai orsz√°gban nem tartja a l√©p√©st az √°rak emelked√©s√©vel, nem figyelhetŇĎek meg egy √°r-b√©r spir√°l hat√°sai. Az eml√≠tett jelens√©g a k√∂vetkezŇĎ, ciklikus folyamatot takarja: amennyiben az adott √°llam foglalkoztat√°si szintje magas (√©s ezzel egyidejŇĪleg term√©szetesen m√©rs√©klŇĎdik a munkan√©lk√ľlis√©g), a v√°llalkoz√°sok k√∂z√∂tti verseny ki√©lezŇĎdik a munkaerŇĎ√©rt. A fokoz√≥d√≥ verseny magasabb b√©rez√©st eredm√©nyez, √°m ennek k√∂vetkezt√©ben a munk√°ltat√≥k k√∂lts√©gei is megemelkednek. Mindez pedig az egyes term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok dr√°gul√°s√°hoz vezet, ami a munkav√°llal√≥k b√©rig√©nyeit is felfel√© hajtja. A folyamat teh√°t v√©geredm√©nyben nem fogja vissza az infl√°ci√≥t, ugyanakkor az illetm√©nyeket az √°rsz√≠nvonal-v√°ltoz√°shoz igaz√≠tja. J√≥l √©rz√©kelhetŇĎ teh√°t egyfajta paradoxon: a magas foglalkoztatotts√°g nem felt√©tlen√ľl j√°r alacsonyabb infl√°ci√≥s r√°t√°kkal. Mindazon√°ltal Eur√≥p√°ban az infl√°l√≥d√°s egyik legfŇĎbb okoz√≥ja, az energia√°rak k√∂lts√©gess√©ge visszaesni l√°tszik a nagykereskedelmi piacokon. Ugyanakkor az elŇĎrejelz√©sek sz√°raz √©s hideg t√©li idŇĎszakot vet√≠tenek el√©nk, amely sz√°mottevŇĎ √°remelked√©seket gener√°lhat. Term√©szetesen az Ukrajn√°ban d√ļl√≥ h√°bor√ļ szint√ļgy befoly√°ssal lehet az √°rak alakul√°s√°ra. Amennyiben p√©ld√°ul a harcok Oroszorsz√°g szempontj√°ban kedvezŇĎtlen√ľl alakulnak, elk√©pzelhetŇĎ, hogy a Kreml r√°k√©nyszer√ľl a g√°zexportban rejlŇĎ zsarol√°si potenci√°l nagyobb fok√ļ kihaszn√°l√°s√°ra. Ebben az esetben a g√°z-√©s energiar√°k korl√°toz√°sa megold√°sk√©nt szolg√°lhat, √°m csak r√∂videbb idŇĎt√°vra. A Franciaorsz√°gban m√©rt okt√≥beri infl√°ci√≥ (7.1%) r√©szint az ehhez hasonl√≥ int√©zked√©sek miatt ennyire kedvezŇĎ. A szak√©rtŇĎk viszont arra figyelmeztetnek, hogy 2023-ban az √°rak ak√°r 15%-os emelked√©se sem elk√©pzelhetetlen, ha nem siker√ľl valahogyan megf√©kezni az infl√°l√≥d√°st.

ūüá≠ūüáļV√©gezet√ľl ejts√ľnk n√©h√°ny sz√≥t a magyar munkav√°llal√≥k helyzet√©rŇĎl. 2022 m√°sodik negyed√©v√©ben a teljes √°ll√°sban foglalkoztatottak brutt√≥ √°tlagkeresete el√©rte az 502¬†300 forintot. Ez az adat 15.2%-os nomin√°lis emelked√©st mutat 2021 azonos idŇĎszak√°hoz viszony√≠tva. Megfigyelhetj√ľk, hogy a legink√°bb j√∂vedelmezŇĎ nemzetgazdas√°gi √°gazat a p√©nz√ľgyi szolg√°ltat√°sok√© volt. Az itt foglalkoztatottak √°tlagosan havi 900¬†000 forintot meghalad√≥ b√©rez√©ssel rendelkeztek. Ňźket k√∂vetik az inform√°ci√≥s/kommunik√°ci√≥s szektor (nagyj√°b√≥l 800¬†000 forint/h√≥), majd az energiaipar munkat√°rsai (nagyj√°b√≥l 700¬†000 forint/h√≥). A k√©t listavezetŇĎ √°gazattal kapcsolatosan megeml√≠tendŇĎ, hogy a kimagasl√≥ eredm√©nyekhez nagyban hozz√°j√°rultak azok a nem rendszeres kereseti forr√°sok, mint p√©ld√°ul az egy√∂sszegŇĪ jutalmak √©s egy√©b, az infl√°ci√≥ hat√°sait enyh√≠teni igyekvŇĎ t√°mogat√°sok. √Čppen ez√©rt ezek az adatok n√©mik√©ppen megt√©vesztŇĎek lehetnek. Az illetm√©nyek egy√©rtelmŇĪen a vend√©gl√°t√°si/idegenforgalmi szektorban voltak a legcsek√©lyebbek: az itt dolgoz√≥k b√©rez√©se √©ppen csak meghaladta a 300¬†000 forintos hat√°rt.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti:

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok

Fetter B√°lint az Oeconomus Gazdas√°gkutat√≥ Alap√≠tv√°ny k√ľlsŇĎ junior elemzŇĎje; a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem mesterszakos hallgat√≥ja. √ČrdeklŇĎd√©se k√∂z√©ppontj√°ban az afrikai √©s eur√≥pai fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gi √°talakul√°sa, a migr√°ci√≥, illetve a kl√≠masemleges ipari mŇĪk√∂d√©s √°llnak.