馃搱Az Eur贸pa-szerte egyre fokoz贸d贸 infl谩ci贸s nyom谩s 鈥攎elynek cs煤csa egyel艖re m茅g csak nem is k枚rvonalaz贸dik鈥 s煤lyos kih铆v谩sok el茅 谩ll铆tja az egyes nemzetgazdas谩gokat. A kontinensen tapasztalhat贸 er艖teljes 谩rsz铆nvonal-emelked茅s els艖sorban az energiahordoz贸k drasztikus megdr谩gul谩s谩b贸l fakad. Mai bejegyz茅s眉nkben arra a k茅rd茅sre keress眉k a v谩laszt, hogy egy esetlegesen be谩ll贸 recesszi贸 mennyiben m贸dos铆tan谩 az eur贸pai infl谩ci贸s-kil谩t谩sokat.

馃洅Amennyiben 谩ttekintj眉k az eur贸z贸na tag谩llamaira vonatkoz贸 legfrissebb adatokat, azt l谩thatjuk, hogy a t茅rs茅gben a fogyaszt贸i 谩rak okt贸ber h贸napban 10.7%-kal n艖ttek az el艖z艖 茅v azonos id艖szak谩hoz viszony铆tva. Erre a t茅nyre reag谩lva az Eur贸pai K枚zponti Bank ism茅telten, 0.75%-kal n枚velte a kamatl谩bakat, k枚vetve ezzel a FED (az Amerikai Egyes眉lt 脕llamok k枚zponti bankrendszere) gyakorlat谩t. Az eur贸pai v谩ls谩gkezel茅si modell azonban t枚bb ponton is elt茅r az amerikait贸l: el艖bbi eset茅ben nem voltak megfigyelhet艖ek fisk谩lis 枚szt枚nz艖 l茅p茅sek, m铆g az USA-ban rendszeresen alkalmazt谩k 艖ket. A fisk谩lis 枚szt枚nz茅s egy, a politikai d枚nt茅shoz贸k 谩ltal foganatos铆tott int茅zked茅s (谩ltal谩ban ad贸cs枚kkent茅s 茅s/vagy a korm谩nyzati kiad谩sok megn枚vel茅se), melynek c茅lja v茅gs艖 soron az aggreg谩lt kereslet meger艖s铆t茅se, 茅s ez谩ltal a recesszi贸 m茅rs茅kl茅se. V谩ls谩gokt贸l s煤jtott id艖szakokban a gazdas谩gi teljes铆tm茅ny visszaesik, a termel茅s lecs枚kken, hiszen a kereslet alacsony. A felsorolt int茅zked茅sek azt a c茅lt szolg谩lj谩k teh谩t, hogy a h谩ztart谩sokat, c茅geket 茅s v谩llalkoz谩sokat tov谩bbi term茅kek 茅s szolg谩ltat谩sok fogyaszt谩s谩ra sarkallj谩k. A felt谩mad贸 kereslet ez谩ltal k茅pes lehet jav铆tani a gazdas谩g produktivit谩s谩t. 2022 m谩sodik negyed茅v茅ben az USA teljes fogyaszt谩sa 7%-kal haladta meg a 2019-es 茅v megegyez艖 id艖szak谩ban m茅rt szintet. Eur贸pa eset茅ben ez a mutat贸 mind枚sszesen 2%-os volt.

馃寑A legt枚bb szakember v茅lem茅nye alapj谩n Eur贸pa sebesen halad a recesszi贸 谩llapota fel茅. R谩ad谩sul a b茅rek gyarapod谩sa a legt枚bb eur贸pai orsz谩gban nem tartja a l茅p茅st az 谩rak emelked茅s茅vel, nem figyelhet艖ek meg egy 谩r-b茅r spir谩l hat谩sai. Az eml铆tett jelens茅g a k枚vetkez艖, ciklikus folyamatot takarja: amennyiben az adott 谩llam foglalkoztat谩si szintje magas (茅s ezzel egyidej疟leg term茅szetesen m茅rs茅kl艖dik a munkan茅lk眉lis茅g), a v谩llalkoz谩sok k枚z枚tti verseny ki茅lez艖dik a munkaer艖茅rt. A fokoz贸d贸 verseny magasabb b茅rez茅st eredm茅nyez, 谩m ennek k枚vetkezt茅ben a munk谩ltat贸k k枚lts茅gei is megemelkednek. Mindez pedig az egyes term茅kek 茅s szolg谩ltat谩sok dr谩gul谩s谩hoz vezet, ami a munkav谩llal贸k b茅rig茅nyeit is felfel茅 hajtja. A folyamat teh谩t v茅geredm茅nyben nem fogja vissza az infl谩ci贸t, ugyanakkor az illetm茅nyeket az 谩rsz铆nvonal-v谩ltoz谩shoz igaz铆tja. J贸l 茅rz茅kelhet艖 teh谩t egyfajta paradoxon: a magas foglalkoztatotts谩g nem felt茅tlen眉l j谩r alacsonyabb infl谩ci贸s r谩t谩kkal. Mindazon谩ltal Eur贸p谩ban az infl谩l贸d谩s egyik legf艖bb okoz贸ja, az energia谩rak k枚lts茅gess茅ge visszaesni l谩tszik a nagykereskedelmi piacokon. Ugyanakkor az el艖rejelz茅sek sz谩raz 茅s hideg t茅li id艖szakot vet铆tenek el茅nk, amely sz谩mottev艖 谩remelked茅seket gener谩lhat. Term茅szetesen az Ukrajn谩ban d煤l贸 h谩bor煤 szint煤gy befoly谩ssal lehet az 谩rak alakul谩s谩ra. Amennyiben p茅ld谩ul a harcok Oroszorsz谩g szempontj谩ban kedvez艖tlen眉l alakulnak, elk茅pzelhet艖, hogy a Kreml r谩k茅nyszer眉l a g谩zexportban rejl艖 zsarol谩si potenci谩l nagyobb fok煤 kihaszn谩l谩s谩ra. Ebben az esetben a g谩z-茅s energiar谩k korl谩toz谩sa megold谩sk茅nt szolg谩lhat, 谩m csak r枚videbb id艖t谩vra. A Franciaorsz谩gban m茅rt okt贸beri infl谩ci贸 (7.1%) r茅szint az ehhez hasonl贸 int茅zked茅sek miatt ennyire kedvez艖. A szak茅rt艖k viszont arra figyelmeztetnek, hogy 2023-ban az 谩rak ak谩r 15%-os emelked茅se sem elk茅pzelhetetlen, ha nem siker眉l valahogyan megf茅kezni az infl谩l贸d谩st.

馃嚟馃嚭V茅gezet眉l ejts眉nk n茅h谩ny sz贸t a magyar munkav谩llal贸k helyzet茅r艖l. 2022 m谩sodik negyed茅v茅ben a teljes 谩ll谩sban foglalkoztatottak brutt贸 谩tlagkeresete el茅rte az 502聽300 forintot. Ez az adat 15.2%-os nomin谩lis emelked茅st mutat 2021 azonos id艖szak谩hoz viszony铆tva. Megfigyelhetj眉k, hogy a legink谩bb j枚vedelmez艖 nemzetgazdas谩gi 谩gazat a p茅nz眉gyi szolg谩ltat谩sok茅 volt. Az itt foglalkoztatottak 谩tlagosan havi 900聽000 forintot meghalad贸 b茅rez茅ssel rendelkeztek. 艕ket k枚vetik az inform谩ci贸s/kommunik谩ci贸s szektor (nagyj谩b贸l 800聽000 forint/h贸), majd az energiaipar munkat谩rsai (nagyj谩b贸l 700聽000 forint/h贸). A k茅t listavezet艖 谩gazattal kapcsolatosan megeml铆tend艖, hogy a kimagasl贸 eredm茅nyekhez nagyban hozz谩j谩rultak azok a nem rendszeres kereseti forr谩sok, mint p茅ld谩ul az egy枚sszeg疟 jutalmak 茅s egy茅b, az infl谩ci贸 hat谩sait enyh铆teni igyekv艖 t谩mogat谩sok. 脡ppen ez茅rt ezek az adatok n茅mik茅ppen megt茅veszt艖ek lehetnek. Az illetm茅nyek egy茅rtelm疟en a vend茅gl谩t谩si/idegenforgalmi szektorban voltak a legcsek茅lyebbek: az itt dolgoz贸k b茅rez茅se 茅ppen csak meghaladta a 300聽000 forintos hat谩rt.

馃憤Ha tetszett a poszt, k茅rj眉k, t谩mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k枚veti az Oeconomus oldalt. Naponta j枚v眉nk 煤j tartalommal.

馃摬 Ez a kor谩bbi 铆r谩sunk is 茅rdekelheti:

K眉ls艖 junior elemz艖 | Megjelent 铆r谩sok