ūüßćIndia lakoss√°g√°nak sz√°ma nemr√©giben meghaladta az 1 425 775 850 fŇĎt, ez√°ltal ‚ÄďmegelŇĎzve K√≠n√°t‚Äď a f√∂ld legn√©pesebb √°llam√°v√° v√°lt. Az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezet√©nek (ENSZ) becsl√©sei alapj√°n ez az elsŇĎ alkalom 1950 √≥ta, amikor nem K√≠na foglalja el a rangsor elsŇĎ hely√©t. India l√©leksz√°m√°val p√°rhuzamosan gazdas√°gi jelentŇĎs√©ge is fel√©rt√©kelŇĎdik, egyesek szerint a j√∂vŇĎben K√≠n√°√©val is vetekedhet. Nouriel Roubini (k√∂zgazd√°sz, a Yale √©s a New York Egyetem oktat√≥ja) a The Guardian has√°bjain kor√°bban √≠gy fogalmazott: ‚ÄěIndia k√©szen √°ll arra, hogy k√∂z√©pt√°von a vil√°g legfontosabb orsz√°g√°v√° v√°ljon.‚ÄĚ A szakember v√©lem√©ny√©t t√∂bb kritika is √©rte, egyesek szerint az orsz√°g ‚Äď dac√°ra a folyamatos n√©pess√©gn√∂veked√©snek ‚Äď nem lesz k√©pes tart√≥s gyarapod√°st produk√°lni. Mai bejegyz√©s√ľnkben azt vizsg√°ljuk, hogy mely t√©nyezŇĎk h√°tr√°ltathatj√°k Indi√°t a n√©pess√©ggyarapod√°sb√≥l fakad√≥ lehetŇĎs√©gek kiakn√°z√°sa sor√°n.

ūüďąIndia prosperit√°s√°t szkeptikusan fogad√≥ szak√©rtŇĎk szerint az orsz√°gban m√°r hossz√ļ ideje jelentŇĎs fejlŇĎd√©si potenci√°l rejlik, √°m ezt a k√∂zelm√ļltban nem siker√ľlt marad√©ktalanul kihaszn√°lni. Ugyanakkor vitathatatlan t√©ny, hogy India r√©szesed√©se a vil√°g brutt√≥ hazai term√©k√©bŇĎl (GDP) az 1990-es √©vek elej√©tŇĎl sz√°m√≠tva t√∂bb mint h√°romszoros√°ra emelkedett, √≠gy 2022-ben el√©rte a 7,25%-ot. Az ut√≥bbi √©vek eredm√©nyeit, illetve az elk√∂vetkezŇĎ idŇĎszakra vonatkoz√≥ becsl√©seket az al√°bbi √°bra foglalja √∂ssze.

India n√∂veked√©se 2021-ben √©s 2022-ben K√≠n√°√©t is t√ļlsz√°rnyalta, √≠gy tavaly az Egyes√ľlt Kir√°lys√°got maga m√∂g√© utas√≠tva a vil√°g √∂t√∂dik legnagyobb gazdas√°g√°v√° v√°lt. A K√≠n√°val val√≥ √∂sszevet√©s indokolt ugyan, √°m az elm√ļlt k√©t √©v adatait illetŇĎen megt√©vesztŇĎ lehet: a kelet-√°zsiai orsz√°g rendk√≠v√ľli m√≥don szigor√ļ ‚Äěz√©r√≥-covid‚ÄĚ politik√°i ugyanis j√≥l √©rz√©kelhetŇĎen visszavetett√©k eredm√©nyeit. Ugyanakkor a Nemzetk√∂zi Valutaalap (IMF) elŇĎrejelz√©sei alapj√°n az Indi√°ra vonatkoz√≥ tendencia a k√∂zelj√∂vŇĎben is fennmarad majd: id√©n k√∂zel 5,9%-os, 2024-ben pedig 6,3%-os gazdas√°gi n√∂veked√©sre sz√°m√≠that, mik√∂zben K√≠na v√°rhat√≥ eredm√©nyei 5,2, illetve 4,5% k√∂r√ľl mozognak. A javul√≥ adatok h√°tter√©ben elsŇĎ sorban Narendra Modi indiai minisztereln√∂k n√∂veked√©s-orient√°lt, az iparosod√°st serkentŇĎ politik√°ja √°ll, √°m az eredm√©nyek fenntarthat√≥s√°ga sok szempont szerint k√©ts√©ges.

ūüéďMint utaltunk r√°, Indi√°ban megk√∂zel√≠tŇĎleg 1,4 milli√°rd ember √©l, k√∂z√ľl√ľk pedig ‚Äďa Gazdas√°gi Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s Fejleszt√©si Szervezet (OECD) felm√©r√©se alapj√°n‚Äď nagyj√°b√≥l 900 milli√≥ fŇĎ tekinthetŇĎ munkak√©pesnek. Ez a sz√°m az elk√∂vetkezendŇĎ √©vtizedben bizonyosan el√©ri majd az 1 milli√°rdot, a gyarapod√°shoz sz√ľks√©ges hum√°n erŇĎforr√°s teh√°t elm√©letileg rendelkez√©sre √°ll a j√∂vŇĎben. Az orsz√°g munkaerŇĎpiac√°nak r√©szv√©teli ar√°nya (ide√©rtve a munkaviszonnyal rendelkezŇĎket √©s az √°ll√°skeresŇĎket is) viszont meglehetŇĎsen alacsony, mind√∂sszesen 46%-os. Ezzel egyidejŇĪleg a munkan√©lk√ľlis√©gi r√°ta ‚Äď a Centre for Monitoring Indian Economy adatai szerint‚Äď hozz√°vetŇĎlegesen 8% volt az elm√ļlt n√©gy √©v sor√°n, de az idei √©v m√°rcius√°ban p√©ld√°ul 7,8%-ot m√©rtek. A munkaerŇĎpiaci integr√°ci√≥val szorosan √∂sszef√ľggŇĎ dilemm√°t jelent az oktat√°s k√©rd√©sk√∂re: Indi√°ban a fŇĎiskolai √©s/vagy egyetemi v√©gzetts√©ggel rendelkezŇĎ fiatalok tetemes h√°nyada k√©ptelen munk√°t tal√°lni, b√°r megeml√≠tendŇĎ, hogy k√©pzetts√©gi szintj√ľk igencsak alacsony. A Wheebox √ľzleti tan√°csad√≥ v√°llalat √°ltal vizsg√°lt, friss diplom√°s indiai f√©rfiak 47%-a nem ment √°t a nemzeti foglalkoztathat√≥s√°gi felm√©r√©sen. A nŇĎk eset√©ben ez az ar√°ny 53%-os volt. Indi√°hoz viszony√≠tva K√≠na hat√©konyabban integr√°lta nagysz√°m√ļ n√©pess√©g√©t munkaerŇĎpiacaira. Eset√©ben a r√©szv√©teli ar√°ny 68%-os, mik√∂zben a munkan√©lk√ľlis√©gi r√°ta mind√∂sszesen 5,3%-os volt 2023 m√°rcius√°ban. Akad azonban m√©g egy s√ļlyos neh√©zs√©g, amely fejt√∂r√©st jelent az indiai d√∂nt√©shoz√≥k sz√°m√°ra.

ūüĎīAz idŇĎs√∂dŇĎ t√°rsadalom dilemm√°ja gazdas√°gi jellegŇĪ gondok eg√©sz sor√°t eredm√©nyezheti Indi√°ban. A jelens√©g nem kiz√°r√≥lagosan Indi√°t √©rinti, komoly demogr√°fiai probl√©m√°kkal k√ľzd p√©ld√°ul Jap√°n is (az ezzel a t√©m√°val r√©szletesen foglalkoz√≥ √≠r√°sunk a bejegyz√©s alatt tal√°lhat√≥). Ahogyan a BBC vonatkoz√≥ cikk√©bŇĎl kider√ľl, 1947-ben a medi√°n √©letkor 21 √©v volt Indi√°ban, mik√∂zben a n√©pess√©g csup√°n 5%-a volt 60 √©vn√©l idŇĎsebb. M√°ra ez az ar√°ny megdupl√°z√≥dott (10%-ot tesz ki), mik√∂zben a medi√°n √©letkor 28 √©vre emelkedett. Egy√©rtelmŇĪ, hogy az eltartand√≥k sz√°m√°nak n√∂veked√©se s√ļlyos terhet r√≥ az orsz√°g szoci√°lis rendszer√©re, azonban mindez nem √ļjkeletŇĪ jelens√©g. A n√©pess√©gn√∂veked√©s m√©rt√©ke tart√≥san 2%-k√∂r√ľli volt 1961-tŇĎl eg√©szen 1992-ig. Mindezzel p√°rhuzamosan a v√°rhat√≥ √©lettartam ‚ÄďfŇĎk√©nt a higi√©niai k√∂r√ľlm√©nyek √©s az iv√≥v√≠zell√°t√°s ok√°n‚Äď szembetŇĪnŇĎ javul√°st mutatott. A t√ļlzottnak titul√°lt n√©pess√©gn√∂veked√©s miatt Indira Gandhi minisztereln√∂k 1975-ben vesz√©lyhelyzetet hirdetett, majd drasztikus l√©p√©sre sz√°nta el mag√°t: egy √©ven bel√ľl t√∂bb mint hatmilli√≥, szeg√©nysorb√≥l sz√°rmaz√≥ f√©rfit steriliz√°ltak akaratuk ellen√©re, a szakszerŇĪtlen√ľl kivitelezett beavatkoz√°sok k√∂vetkezt√©ben pedig csaknem k√©tsz√°zezren vesztett√©k √©let√ľket. A tragikus esem√©nysorozat teljes kudarccal v√©gzŇĎd√∂tt, nem siker√ľlt g√°tat szabni a n√©pess√©g gyarapod√°s√°nak. Az eml√≠tett idŇĎszakban K√≠na is hasonl√≥ gondokkal k√ľszk√∂d√∂tt, √°m a megold√°s keres√©se sor√°n tart√≥zkodott az embertelen l√©p√©sektŇĎl. A korm√°ny kamp√°nyokat ind√≠tott, amelyek keretein bel√ľl arra √∂szt√∂n√∂zt√©k a k√≠nai p√°rokat, hogy mind√∂sszesen egy gyermeket v√°llaljanak; illetve megn√∂velte az egygyermekes csal√°dok szoci√°lis juttat√°sait. Az eredm√©ny nem maradt el: K√≠n√°nak 1973 √©s 1983 k√∂z√∂tt siker√ľlt megfeleznie n√©pess√©gn√∂veked√©si r√°t√°j√°t, √≠gy az 1% k√∂r√ľl mozgott az 1980-as √©vek elej√©n.

‚öĖÔłŹVisszat√©rve napjaink trendjeire, a felsorolt probl√©m√°kra a fentebb m√°r megeml√≠tett Narendra Modi politik√°ja egyelŇĎre r√©szsikereket √©rt el. A korm√°nyzat ugyan val√≥ban tekint√©lyes infrastruktur√°lis beruh√°z√°sokat eszk√∂z√∂lt, a projektek kedvezm√©nyezettjei azonban egy szŇĪkebb mer√≠t√©si alapb√≥l ad√≥dtak, √≠gy az int√©zked√©sek kisug√°rz√≥ hat√°sa szer√©nyebb volt. Mindez gyakori √ľzleti botr√°nyokhoz √©s a t√°rsadalmi/vagyoni egyenlŇĎtlens√©gek kisz√©lesed√©s√©hez vezetett, illetve kedvezŇĎtlen√ľl hatott az ipari innov√°ci√≥ra. Megeml√≠tendŇĎ, hogy a nyugati orsz√°gok ‚Äď mindenekelŇĎtt az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok ‚Äď az ellentmond√°sos l√©p√©sek ellen√©re is t√°mogatj√°k Modit, ugyanis azt rem√©lik, India esetleges felemelked√©s√©vel egyidejŇĪleg K√≠na geopolitikai √©s gazdas√°gi befoly√°sa cs√∂kkenhet. Az USA-n t√ļlmenŇĎen Jap√°n is felfokozott √©rdeklŇĎd√©ssel viszonyul Indi√°hoz, a jap√°n c√©gek terjeszked√©se szint√ļgy l√°tv√°nyos. √Ām ahogyan Arvind Subramanian (az indiai korm√°ny egykori gazdas√°gi fŇĎtan√°csad√≥ja) √©s Josh Felman (az IMF munkat√°rsa) r√°mutat, a nyugati rem√©nyek beteljes√ľl√©se kor√°ntsem tekinthetŇĎ biztosnak. A szerzŇĎp√°ros √ļgy v√©li ‚Äěnincsen egyenes oks√°gi kapcsolat K√≠na hanyatl√°sa √©s India felemelked√©se k√∂z√∂tt‚ÄĚ. R√°ad√°sul India nyugati ir√°ny√ļ elk√∂telezetts√©ge igencsak megk√©rdŇĎjelezhetŇĎ. India tagja az √ļgy nevezett BRICS-nek (a mozaiksz√≥ Braz√≠li√°ra, Oroszorsz√°gra, Indi√°ra, K√≠n√°ra, valamint a D√©l-afrikai K√∂zt√°rsas√°gra utal), amely egy√ľttmŇĪk√∂d√©s √∂t rohamosan fejlŇĎdŇĎ gazdas√°got t√∂m√∂r√≠t. Ezen fel√ľl India 2022 augusztus√°ban-szeptember√©ben r√©szt vett egy Oroszorsz√°ggal k√∂z√∂sen megrendezett hadgyakorlaton, tov√°bb√° a Moszkv√°val szemben √©letbe l√©ptetett szankci√≥k ellen√©re megn√∂velte importjait az orosz energiahordoz√≥k ‚Äď mindenekelŇĎtt az olaj ‚Äď tekintet√©ben. Subrahmanyam Jaishankar indiai k√ľl√ľgyminiszter ekk√©ppen oldotta fel a t√°rgyalt ellentmond√°st: ‚ÄěIndia t√∂rt√©nelmileg f√ľggetlen gondolkod√°s√ļ politik√°t folytatott. Sz√°mos √©rdek√ľnk √©s partner√ľnk van. Egy√©rtelmŇĪ, hogy megpr√≥b√°ljuk maximaliz√°lni az elŇĎnyeinket.‚ÄĚ Az auton√≥mia hangs√ļlyoz√°sa egy√©rtelmŇĪen arra enged k√∂vetkeztetni, hogy India a j√∂vŇĎben is fenn sz√°nd√©kozik tartani kapcsolatait √°zsiai partnereivel, annak ellen√©re, hogy mindez nyugati t√°mogat√≥ib√≥l nemtetsz√©st v√°lt ki.

ūüíįIndia j√∂vŇĎbeni gazdas√°gi kil√°t√°sait n√©mik√©ppen √°rnyalja, hogy az egy fŇĎre esŇĎ GDP-ar√°nya kifejezetten alacsony maradt, mind√∂sszesen 2 256,6 doll√°rt tett ki a 2021-es √©vben. ¬†Viszony√≠t√°sk√©ppen, K√≠na eset√©ben ez az adat el√©rte a 12 556 doll√°rt. A k√©t orsz√°g eredm√©nyeivel kapcsolatosan √©rdemes lehet √°ttekinteni k√∂z√©poszt√°lyaik sz√©less√©g√©t. Az egyes t√°rsadalmi oszt√°lyok defini√°l√°s√°ra ‚Äďnoha √°ltal√°nosan elfogadott m√©rŇĎsz√°m nem l√©tezik‚Äď a leggyakrabban j√∂vedelmi s√°vokat, p√©ld√°ul a napi j√∂vedelmet haszn√°lj√°k. A naponta 10 √©s 20 doll√°r k√∂z√∂tt keresŇĎket az als√≥, m√≠g a 20 √©s 50 doll√°rt k√∂z√∂tt keresŇĎket a felsŇĎ k√∂z√©poszt√°lyba sorolhatjuk. Indi√°ban a lakoss√°g mind√∂sszesen 1,2%-a tartozott a k√©t kateg√≥ria k√∂z√ľl valamelyikhez 2000-ben, ez az ar√°ny pedig 2018-ra sem mutatott sz√°mottevŇĎ emelked√©st, 5,7%-os volt. Ezzel egyidejŇĪleg K√≠n√°ban komoly n√∂veked√©s ment v√©gbe: 2000-ben m√©g csup√°n a n√©pess√©g 3,1%-a volt k√∂z√©poszt√°lybeli, azonban 2018-ra ez a mutat√≥ l√°tv√°nyos ugr√°st produk√°lt, 50,8%-ot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy K√≠n√°ban ebben az √©vben hozz√°vetŇĎlegesen 707 milli√≥ ember volt als√≥-vagy felsŇĎ k√∂z√©poszt√°lybeli. A BRICS-orsz√°gok vonatkoz√≥ adatai az al√°bbi √°br√°n l√°that√≥ak.

‚ĚďAz elŇĎzetes v√°rakoz√°sok szerint India GDP-je a 2025-ben maga m√∂g√© utas√≠thatja N√©metorsz√°got, majd 2027-ben Jap√°nt. Amennyiben a progn√≥zis beteljes√ľl, India az √©vtized v√©g√©hez k√∂zeledve a vil√°g harmadik legnagyobb gazdas√°g√°v√° v√°lhat. A nyugati korm√°nyok rem√©nyei teh√°t megalapozottak, elŇĎfordulhat, hogy India k√©pes lesz gazdas√°gi ellenp√≥lust k√©pezni Pekinggel szemben. EgyelŇĎre azonban nem l√°tszik, hogy a korm√°nyzat mik√©nt k√≠v√°nja orvosolni a t√ļln√©pesed√©s √©s a drasztikus j√∂vedelmi egyenlŇĎtlens√©gek probl√©mak√∂reit. Ut√≥bbival szorosan √∂sszef√ľggŇĎ dilemm√°t jelent a szŇĪk√∂s k√∂z√©poszt√°ly helyzete.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8d-az-idosodo-tarsadalombol-fakado-gazdasagi-problemak-japanban/

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok

Fetter B√°lint az Oeconomus Gazdas√°gkutat√≥ Alap√≠tv√°ny k√ľlsŇĎ junior elemzŇĎje; a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem mesterszakos hallgat√≥ja. √ČrdeklŇĎd√©se k√∂z√©ppontj√°ban az afrikai √©s eur√≥pai fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gi √°talakul√°sa, a migr√°ci√≥, illetve a kl√≠masemleges ipari mŇĪk√∂d√©s √°llnak.