Categories
OecoGlobus

ūüĆćFokoz√≥d√≥ verseny a z√∂ld hidrog√©n glob√°lis piacain – Megf√©kezhetŇĎ-e K√≠na t√©rh√≥d√≠t√°sa?

ūüĒčTeljess√©ggel egy√©rtelmŇĪ, hogy a kl√≠mav√°ltoz√°s k√°ros hat√°sainak visszaszor√≠t√°s√°ra a meg√ļjul√≥ erŇĎforr√°sok jelentik a megold√°st. √Čppen ez√©rt az ilyen √©s ehhez hasonl√≥ energiahordoz√≥k ‚Äď mint amilyen p√©ld√°ul a mai bejegyz√©s√ľnk t√°rgy√°t k√©pezŇĎ z√∂ld hidrog√©n‚Äď piacain komoly versenyre lehet sz√°m√≠tani a glob√°lis szereplŇĎk r√©sz√©rŇĎl. Kiv√°ltk√©ppen szoros rivaliz√°l√°s bontakozhat ki a j√∂vŇĎben az Egyes√ľlt √Āllamok, Ausztr√°lia √©s K√≠na k√∂z√∂tt, √°m az Eur√≥pai Uni√≥ is k√©pes lehet profit√°lni az √ļj technol√≥gi√°kb√≥l.

ūüí°ElŇĎsz√∂r is √©rdemes felid√©zn√ľnk, hogy K√≠n√°nak m√°r siker√ľlt a k√∂zelm√ļltban piaci dominanci√°t kialak√≠tania a napenergia hasznos√≠t√°s√°nak ter√©n, a k√≠nai term√©kek nemzetk√∂zi viszonylatban alacsonynak mondhat√≥ √°rszab√°s√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen. Ugyan ezek az eszk√∂z√∂k minŇĎs√©g√ľket tekintve bizonyosan nem kelhettek volna versenyre az eur√≥paiakkal vagy amerikaiakkal, vit√°n fel√ľl olcs√≥bbak √©s ez√°ltal az alacsonyabb j√∂vedelmŇĪ t√°rsadalmi oszt√°lyok r√©sz√©re is hozz√°f√©rhetŇĎek voltak. Pillanatnyilag teh√°t az USA √©s Eur√≥pa j√≥l felfogott √©rdeke, hogy mindez a z√∂ld hidrog√©n eset√©ben ne ism√©tlŇĎdhessen meg. MielŇĎtt a konkr√©t l√©p√©sekrŇĎl esne sz√≥, tekints√ľk √°t r√∂viden, hogyan lehets√©ges z√∂ld hidrog√©nt elŇĎ√°ll√≠tani.

‚öôÔłŹAz ipari mŇĪk√∂d√©s dekarboniz√°ci√≥j√°nak legfontosabb eszk√∂ze az √ļgynevezett elektroliz√°l√≥ k√©sz√ľl√©k (electrolyser). Az elektroliz√°l√≥ k√©pes tiszta energia seg√≠ts√©g√©vel hidrog√©nt kivonni a v√≠zbŇĎl, m√©ghozz√° b√°rmif√©le k√°rosanyag-kibocs√°t√°s n√©lk√ľl. A mechanizmus n√©pszerŇĪs√©g√©t a Bloomberg adatai kiv√°l√≥an szeml√©ltetik: kiszolg√°land√≥ az ugr√°sszerŇĪen megemelkedŇĎ keresletet, az elektroliz√°l√≥k elŇĎ√°ll√≠t√°s√°nak kilencvenegyszeres√©re sz√ľks√©ges n√∂vekedni 2030-ra. Napjainkban a k√©sz√ľl√©kek t√∂bb, mint 40%-√°t K√≠n√°ban √°ll√≠tj√°k elŇĎ. Ezek hat√©konys√°ga k√∂zel sem olyan, mint az USA-ban k√©sz√ľlŇĎk√©, √°m sokkalta (√°tlagosan 75%-kal) olcs√≥bbak. MindebbŇĎl arra a k√∂vetkeztet√©sre juthatunk, hogy K√≠na ism√©telten az √°rak alacsonyan tart√°s√°val igyekszik ellens√ļlyozni technol√≥giai lemarad√°s√°t, √©ppen ahogyan ezt a napenergia kapcs√°n tette. Ugyan a k√≠nai v√°llalkoz√°sok egyelŇĎre elsŇĎsorban a hazai piacokat szolg√°lj√°k ki, mindez v√©lhetŇĎen v√°ltozni fog a j√∂vŇĎben. K√≠na n√∂vekvŇĎ aktivit√°sa term√©szetesen nem ker√ľlte el Washington figyelm√©t sem: Joe Biden amerikai eln√∂k ‚Äďtekintettel a kelet-√°zsiai orsz√°g okozta gazdas√°gi fenyeget√©sre‚Äď kl√≠mapolitik√°j√°nak integr√°ns r√©sz√©t k√©pezi az amerikai ipar kiz√∂ld√≠t√©se. Ezt a c√©lt seg√≠ti elŇĎ az √ļn. Infl√°ci√≥cs√∂kkentŇĎ T√∂rv√©ny (Inflation Reduction Act) is, amely nagy felh√°borod√°st keltett Eur√≥pa-szerte. (A t√∂rv√©nycsomag rendelkez√©seit, illetve az ezekre adott eur√≥pai v√°laszokat egy kor√°bbi, al√°bb hivatkozott cikk√ľnk r√©szletekbe menŇĎen elemzi.) A tov√°bbiakban azt vizsg√°ljuk, mi√©rt is kiv√°ltk√©ppen relev√°ns ez a k√©rd√©s napjainkban Eur√≥pa sz√°m√°ra.

ūüá™ūüáļ Az Eur√≥pai Uni√≥ m√°r √©vtizedek √≥ta munk√°lkodik a tag√°llamok sz√©n-dioxid kibocs√°t√°snak lecs√∂kkent√©s√©n, amely c√©lkitŇĪz√©s t√°mogat√°s√°ra t√∂bb operat√≠v program √©s egy√©b mechanizmus hivatott. Ide soroland√≥ t√∂bbek k√∂z√∂tt az ‚ÄěIr√°ny az 55%‚ÄĚ elv, vagy √©ppen az ek√∂r√© √©p√ľlŇĎ Eur√≥pai Z√∂ld Meg√°llapod√°s. A k√∂zel egy √©ve d√ļl√≥ orosz-ukr√°n h√°bor√ļs konfliktus r√°mutatott, hogy a kontinens f√ľgg√©se az orosz energiahordoz√≥kt√≥l rendk√≠v√ľl kock√°zatos, ennek fokozatos le√©p√≠t√©se indokoltabb, mint valaha. Ehhez azonban az Eur√≥p√°n bel√ľli energia- √©s √ľzemanyagelŇĎ√°ll√≠t√°s, illetve a z√∂ld hidrog√©n kitermel√©s√©nek fokoz√°sa elengedhetetlen. Az EU elŇĎzetes elk√©pzel√©sei szerint 2030-t√≥l √©ves szinten 10 milli√≥ tonna z√∂ld hidrog√©nt √°ll√≠tan√°nak elŇĎ. Az erre ir√°nyul√≥ uni√≥s szab√°lyoz√°sok viszont egyelŇĎre meglehetŇĎsen hi√°nyosak: nincsen p√©ld√°ul meghat√°rozva, mely produkci√≥s elj√°r√°sok tekinthetŇĎek ‚Äěz√∂ldnek‚ÄĚ, ebbŇĎl kifoly√≥lag pedig a v√°llalkoz√°sok nincsenek tudat√°ban, melyik met√≥dusokba volna √©rdemes p√©nzt inveszt√°lni. Mindazon√°ltal az √°t√°ll√°st illetŇĎ politikai akarat ‚Äď tag√°llami szinten is ‚Äď megmutatkozni l√°tszik: N√©metorsz√°g √©s Norv√©gia nemr√©giben meg√°llapod√°st k√∂t√∂tt egy √ļj, magas kapacit√°s√ļ hidrog√©n csŇĎvezet√©k ki√©p√≠t√©s√©rŇĎl. A rendszer k√©pes lesz garant√°lni a n√©met gazdas√°g hidrog√©nell√°t√°s√°t, elŇĎseg√≠tve egy√ļttal a karbonsemleges √°t√°ll√°st is. Robert Habeck, N√©metorsz√°g gazdas√°gi-√©s √©ghajlatv√©delmi minisztere √ļgy v√©li, ‚Äěez egy ambici√≥zus terv, de m√°r egy√©rtelmŇĪ, hogy megval√≥s√≠that√≥.‚ÄĚ Habeck megl√°t√°sa szerint √≠gy m√°r re√°lis elk√©pzel√©s, hogy N√©metorsz√°g energiamix√©nek legal√°bb 80%-√°t tiszta forr√°sok termelj√©k ki.

ūüá®ūüá≥ Ami a tiszta energi√°ra √©p√ľlŇĎ ipar√°gak √°llami t√°mogat√°s√°t illeti, K√≠na ebben is az √©len j√°rt kor√°bban: a napenergi√°t hasznos√≠t√≥ szegmensek √©veken kereszt√ľl kiugr√≥an magas p√©nz√∂sszegeket kaptak, amelyek hozz√°seg√≠tett√©k ŇĎket a nemzetk√∂zi piacok megh√≥d√≠t√°s√°hoz. Nincsen ez m√°sk√©ppen a z√∂ld hidrog√©n eset√©ben sem, igaz, a K√≠nai Kommunista P√°rt egyelŇĎre csup√°n politikai jellegŇĪ t√°mogat√°st ny√ļjt, anyagi forr√°sokat m√©g nem biztos√≠tott az √©rintett c√©geknek. Azonban a tavaly bemutatott korm√°nyzati programok arra engednek k√∂vetkeztetni, hogy a k√©sŇĎbbiek sor√°n a p√©nz√ľgyi h√°tt√©r is garant√°lva lesz. A k√≠nai beruh√°z√°sok legal√°bbis m√°r megkezdŇĎdtek: a Sinopec (√Āzsia egyik vezetŇĎ olajfinom√≠t√≥ konszernje) a 2022-es √©v sor√°n megkezdte a vil√°g leghatalmasabb z√∂ld hidrog√©n elŇĎ√°ll√≠t√≥ √ľzem√©nek √©p√≠t√©s√©t Hszincsiang ter√ľlet√©n. A komplexum l√©trehoz√°sa hozz√°vetŇĎlegesen 470,8 milli√≥ doll√°rba ker√ľl, elŇĎrel√°that√≥an 2023 nyar√°n helyezhetik √ľzembe. A tiszta hidrog√©n elŇĎ√°ll√≠t√°s√°nak k√∂lts√©ge kilogrammonk√©nt mind√∂sszesen 267 doll√°r lesz, √°ll√≠tj√°k a k√≠nai forr√°sok. Az √ľzem √©ves szinten 20 000 tonna z√∂ld hidrog√©n elŇĎ√°ll√≠t√°s√°t teszi majd lehetŇĎv√©, ez√°ltal csaknem 490 000 tonna sz√©n-dioxid kibocs√°t√°sa v√°lthat√≥ ki √©vente.

ūüá¶ūüáļ Ausztr√°lia √ļtt√∂rŇĎ szerep√©rŇĎl viszonylagosan kev√©s sz√≥ esik, azonban a kontinens a meg√ļjul√≥ energi√°k ter√©n komoly eredm√©nyeket k√©pes felmutatni. M√≠g az Egyes√ľlt √Āllamok, Eur√≥pa √©s K√≠na ter√ľlet√©n elŇĎ√°ll√≠tott hidrog√©n nagy r√©sze egyelŇĎre nem teljess√©ggel z√∂ld, 2022 m√°jus√°ban a legt√∂bb tiszta hidrog√©n elŇĎ√°ll√≠t√°s√°ra alkalmas √ľzem (96) Ausztr√°li√°ban volt megtal√°lhat√≥. Az Ausztr√°l Nemzeti Hidrog√©n-Strat√©gia 2019-es bejelent√©s√©tŇĎl sz√°m√≠tva mind√∂sszesen 127 milli√°rd doll√°r √©rt√©kben eszk√∂z√∂ltek, a karbonsemlegess√©g mihamarabbi el√©r√©s√©t megt√°mogat√≥ beruh√°z√°sokat. Ausztr√°lia amb√≠ci√≥ja teh√°t, miszerint 2050-re ‚Äěmeg√ļjul√≥ energia szuperhatalomm√°‚ÄĚ k√≠v√°n v√°lni, az USA √©s K√≠na figyelemre m√©lt√≥ riv√°lis√°v√° teszi az √≥ce√°niai orsz√°got.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8d-behozhato-e-az-usa-versenyelonye-az-europai-zold-ipar-reszerol/

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok

Fetter B√°lint az Oeconomus Gazdas√°gkutat√≥ Alap√≠tv√°ny k√ľlsŇĎ junior elemzŇĎje; a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem mesterszakos hallgat√≥ja. √ČrdeklŇĎd√©se k√∂z√©ppontj√°ban az afrikai √©s eur√≥pai fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gi √°talakul√°sa, a migr√°ci√≥, illetve a demogr√°fiai probl√©m√°k √°llnak.

Iratkozzon fel h√≠rlevel√ľnkre