ūüĆćAz afrikai fejlŇĎdŇĎ gazdas√°gokat vesz√©lyeztetŇĎ aktu√°lis dilemm√°k k√∂z√∂tt egyar√°nt megtal√°lhat√≥ak √ļj keletŇĪ √©s m√°r r√©gebb √≥ta fenn√°ll√≥ kih√≠v√°sok is. A kontinens orsz√°gaiban m√°r az orosz-ukr√°n h√°bor√ļs konfliktust megelŇĎzŇĎen is bŇĎven akadtak gazdas√°gi neh√©zs√©gek, √°m a 2022 febru√°rj√°ban kirobbant kr√≠zis m√©g s√ļlyosabb v√°ls√°gokat eredm√©nyezett. Jelen bejegyz√©s√ľnkben arra keress√ľk a v√°laszt, hogy Afrika k√©pes lehet-e idŇĎt√°ll√≥ megold√°sokat tal√°lni a felmer√ľlŇĎ p√©nz√ľgyi probl√©m√°kra. Vizsg√°l√≥d√°saink k√∂z√©ppontj√°ban ez√ļttal Nig√©ria, valamint a D√©l-afrikai K√∂zt√°rsas√°g √°llnak.

‚öĒÔłŹBello Hassan, az NDIC (Nigeria Deposit Insurance Corporation) vez√©rigazgat√≥ja nemr√©giben felsz√≥lalt egy, a Bet√©tbiztos√≠t√≥k Nemzetk√∂zi Sz√∂vets√©g√©nek szervez√©s√©ben megval√≥sult technikai workshopon. Besz√©d√©ben r√©szletesen ismertette a nig√©riai gazdas√°got fenyegetŇĎ legjelentŇĎsebb kih√≠v√°sok k√∂r√©t. Ahogyan azt m√°r t√∂bb kor√°bbi √≠r√°sunkban k√∂rbej√°rtuk, Oroszorsz√°g agresszi√≥ja nyom√°n nagy m√©rt√©kben √°tform√°l√≥dott a nemzetk√∂zi gazdas√°gi k√∂rnyezet. A negat√≠v k√∂vetkezm√©nyek pedig k√ľl√∂n√∂sen √©rz√©kenyen √©rintik az afrikai √°llamokat, √≠gy term√©szetesen Nig√©ri√°t is. A kritikus szinten l√©vŇĎ infl√°ci√≥ ‚ÄĒamely fŇĎk√©nt az √©lelmiszerek, valamint az √ľzemanyag vonatkoz√°s√°ban mutatkozik meg‚ÄĒ g√°tat szab a zavartalan gazdas√°gi n√∂veked√©snek. A Vil√°gbank felm√©r√©se alapj√°n a harminch√°rom szubszaharai orsz√°g k√∂z√ľl mind√∂sszesen n√©gyben m√©rtek az 5%-osn√°l alacsonyabb infl√°ci√≥s szintet 2022 j√ļlius√°ban.

ūüďäA D√©l-afrikai K√∂zt√°rsas√°g eset√©ben az √°rsz√≠nvonal-emelked√©s j√ļliusban el√©rte a rekordnak sz√°m√≠t√≥ 7,8%-ot. Az afrikai √°llamok agressz√≠v monet√°ris politika alkalmaz√°s√°val igyekeznek visszaszor√≠tani a dr√°gul√°st, √°m ahogyan az a Vil√°gbank vonatkoz√≥ k√∂zlem√©ny√©ben olvashat√≥, a k√∂lts√©gvet√©si mozg√°st√©r t√ļlzottan is szŇĪk ahhoz, hogy az ilyen t√≠pus√ļ k√≠s√©rletek marad√©ktalanul hat√°sosak legyenek. A hosszabb ideje fenn√°ll√≥ v√°ls√°ghelyzet felem√©sztette az √°llami megtakar√≠t√°sok nagy r√©sz√©t. A financi√°lis hi√°ny ‚ÄĒkieg√©sz√ľlve az egyre magasabb hitelfelv√©teli k√∂lts√©gekkel‚ÄĒ rendk√≠v√ľli m√≥don megnehez√≠ti az eredm√©nyes v√°laszl√©p√©sek megt√©tel√©t. R√°ad√°sul a nemzeti valut√°kat terhelŇĎ nyom√°s √©s a tetemes ad√≥ss√°gszint megn√∂veli a gazdas√°gok sebezhetŇĎs√©g√©t. A D√©l-afrikai K√∂zt√°rsas√°gban az √©lelmiszereket √©rintŇĎ infl√°ci√≥s-hat√°s 11,5%-os, m√≠g az √ľzemanyagok tekintet√©ben 43,2%-os volt augusztusban. Az √°rak drasztikus n√∂veked√©se pedig j√≥l l√°that√≥an takar√©koskod√°sra √∂szt√∂nzi a lakoss√°got. Amennyiben a r√©gi√≥ n√∂veked√©si kil√°t√°saira vet√ľnk egy r√∂vid pillant√°st, azt l√°thatjuk, hogy a Vil√°gbank √°ltal √°prilisban k√©sz√≠tett elemz√©s 3,3%-osra becs√ľlte a szubszaharai orsz√°gok egy√ľttes gazdas√°gi bŇĎv√ľl√©s√©t 2022-ben. Az √°prilisi elŇĎrejelz√©s √≥ta tov√°bbi 0,3%-os m√©rs√©klŇĎd√©s √©rz√©kelhetŇĎ. Mindez l√°tv√°nyos visszaes√©st mutat a tavalyi √©vhez viszony√≠tva: 2021-ben m√©g 4,1%-os volt a n√∂veked√©s √ľteme. A rendelkez√©s√ľnkre √°ll√≥ adatokb√≥l kivil√°glik, hogy a D√©l-afrikai K√∂zt√°rsas√°g fejlŇĎd√©si kil√°t√°sai m√©g a r√©gi√≥s v√°rakoz√°sokat is jelentŇĎsen alulm√ļlj√°k: a d√©l-afrikai jegybank az idei √©vre 2%-os gazdas√°gi n√∂veked√©st j√≥solt a ny√°ron, √°m legfrissebb becsl√©s√ľk m√°r n√©mik√©ppen kedvezŇĎtlenebb, 1,9%-os gyarapod√°st vet√≠t elŇĎ. A s√ļlyos infl√°ci√≥s-nyom√°s ellen√©re √ļgy tŇĪnik, a jegybank a tov√°bbiakban is folytatni sz√°nd√©kozik a kamatemel√©sek gyakorlat√°t.

‚ĚďA m√°r hivatkozott Bello Hassan a ‚ÄěrendszerszintŇĪ kr√≠zis-menedzsment‚ÄĚ fontoss√°g√°t hangs√ļlyozza. A szakember √ļgy v√©li, a p√©nz√ľgyi szektor szereplŇĎi √©s a region√°lis bet√©tbiztos√≠t√°si rendszer r√©sztvevŇĎi k√∂z√∂tt minden kor√°bbin√°l szorosabb kooper√°ci√≥ra van sz√ľks√©g. Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©s fŇĎ c√©ljak√©nt pedig a j√∂vŇĎbeli v√°ls√°gokra val√≥ eredm√©nyes felk√©sz√ľl√©st, illetve az ezek sor√°n felmer√ľlŇĎ kock√°zatok reduk√°l√°s√°t jel√∂li meg. Mindezek el√©r√©s√©hez elengedhetetlen a glob√°lis p√©nz√ľgyi stabilit√°s vissza√°ll√≠t√°sa – teszi hozz√°. Ezen a v√©lem√©nyen van Ronke Sofekun, az NDIC igazgat√≥tan√°cs√°nak eln√∂knŇĎje is. Megl√°t√°sa szerint ‚ÄĒahogyan arra t√∂bb relev√°ns makrogazdas√°gi mutat√≥ is utal‚ÄĒ a vil√°ggazdas√°g n√∂veked√©s√©nek √ľteme tov√°bb lassult az ut√≥bbi idŇĎben. A p√©nz√ľgyi rendszer szil√°rds√°g√°nak helyre√°ll√≠t√°s√°ra kulcsfontoss√°g√ļ ebben a helyzetben, ehhez azonban j√≥ n√©h√°ny ter√ľleten kellene fejlŇĎd√©st induk√°lni. Ide tartozik p√©ld√°ul a v√°ls√°gszimul√°ci√≥, a v√°ls√°gkezel√©s, a korai felismer√©s √°s az idŇĎben t√∂rt√©nŇĎ beavatkoz√°s.

ūüćěAmennyiben nem siker√ľl megf√©kezni az √°remelked√©seket, √ļgy az elk√∂vetkezendŇĎ √©vek sor√°n pillanatnyilag m√©g bel√°thatatlan k√∂vetkezm√©nyekkel kell sz√°molnunk. Annyi bizonyos, hogy humanit√°rius szempontok szerint az √©lelmiszer-infl√°ci√≥ minŇĎs√ľl a leg√©getŇĎbb probl√©m√°nak. A szubszaharai Afrika lakosainak helyzete kiemelten balj√≥slat√ļ. Jelenleg az itt √©lŇĎk teljes havi kiad√°saik csaknem fel√©t (40%) √©lelmiszerv√°s√°rl√°sra k√∂ltik. Az elmaradottabb, nincstelenebb ter√ľletek eset√©ben ez az ar√°ny el√©rheti ak√°r a 60%-ot is. Fontos kiemeln√ľnk, hogy az Afrika szerte egyre s√ļlyosabb √©h√≠ns√©gek komoly migr√°ci√≥s hull√°mokat gener√°lhatnak a j√∂vŇĎben, amelyek Eur√≥pa gazdas√°gait is fenyegethetik. √Čppen ez√©rt a kontinens √©lelmez√©sbiztons√°g√°nak helyre√°ll√≠t√°sa olyan feladat, amely nem tŇĪr halaszt√°st.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-es-elelmiszerhiany-afrikaban/

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok