☁️ Egy közelmúltban írt tanulmány szerint a levegő szennyezettségének mértéke nem csupán egy ország állampolgárainak egészségi állapotát, de – ezzel összefüggésben – gazdasági teljesítőképességét is nagyban befolyásolja. Ha a finom részecskék aránya 10%-kal emelkedik a levegőben, akkor a GDP közel 1,1%-os mérséklődésére számíthatunk az adott év során – vélik a közreműködő kutatók. A negatív tendencia nagyrészt (közel 90%-ban) az egy főre jutó kibocsátás csökkenéséből eredeztethető, de a népességfogyatkozás is fokozza a kedvezőtlen hatásokat. Bejegyzésünkben a gazdaságok produktivitása és a belélegzett levegő minősége közötti összefüggéseket elemezzük.
🔋Az utóbbi évtizedek során az Európai Unió szakpolitikáinak integráns részét képezték az éghajlatváltozás és a légszennyezettség káros következményeinek mérséklésére irányuló zöld intézkedések. Ezek többek között magukba foglalták a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatását, valamint a károsanyag-kibocsátás folyamatos redukálását. Ugyan a problémakör jól láthatóan az uniós döntéshozatal homlokterében helyezkedik el, Európa városai „fulladoznak”. Ahogyan a The Economist cikkéből kiderül, az európai városlakók közel 96%-a olyan helyen él, ahol a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt kritériumoknak. Ehhez kapcsolódóan elmondhatjuk, hogy az Unióban éves szinten nagyjából 300 ezer ember idő előtti halálát okozza a magas fokú szennyezettség, amely főként a fosszilis tüzelőanyagok használatából és a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásából fakad. Ám az emberi tevékenységeken felül egyéb, úgynevezett természeti faktorok is hozzájárulnak a károsanyagok levegőbe jutásához, mint például az erdőtüzek, valamint a szél fújta por.
https://public.flourish.studio/visualisation/14395299/
Fentebb az egyes európai fővárosoknak a levegő szennyezettségi szintje alapján felállított rangsora látható. Európai viszonylatban Szarajevó, az EU-n belül pedig Zágráb foglalja el az – esetünkben nem túl hízelgő – első helyet. A magyar főváros, Budapest a lista közepén helyezkedik el, 11,2 mikrogramm/köbméteres eredménnyel; a legjobb minőségű levegővel pedig Koppenhága (mindösszesen 8,7 mikrogramm/köbméteres finompor-koncentráció) rendelkezett tavaly.
🏭 A globális mintázatokat megfigyelve azt láthatjuk, hogy a levegő minősége nem csupán Európában, de a világ egyéb részein is folyamatosan romlik. Ez a megállapítás kiváltképpen igaz a fejlődésben lévő, főként ázsiai országokra, ahol a népességbővülés gyors ütemű urbanizációhoz és iparosodáshoz vezetett. Egy 2018-ban publikált tanulmány szerint 1960-ban a fejlődő világ kevesebb mint 22%-a élt városokban, ez az arány 1990-re már 34%-os volt, 2021-ben pedig csaknem elérte az 52%-ot. A világ teljes népességének 57%-a volt városlakó a tavalyi év során – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kimutatásaiból. A sűrűn lakott területek jellemzően aktív ipari működéssel rendelkeznek, a terjedelmesebb kapacitás következtében az egyes ágazatok nagyszámú munkaerőt képesek foglalkoztatni. Mindez azonban többnyire jelentős károsanyag-kibocsátással jár, mindenekelőtt a fejlődésben lévő régiókban. Ahogyan arra elemzésében Haliza Abdul Rahman felhívja a figyelmünket, ezeken a területeken a környezetvédelmi előírások kifejezetten rugalmasak, vagy egyáltalán nem is léteznek. Amennyiben a múltban kutatunk hasonló példák után, az egykori keleti blokk államai juthatnak elsőként eszünkbe. A közép-kelet-európai régió szocialista rezsimjeinek ipari termelése nagyban épített a szénre mint könnyedén hozzáférhető energiaforrásra. Ezzel egyidejűleg a gyárak dolgozói otthonaikban is fűtöttek az olcsó tüzelőanyaggal, mindez pedig komolyan károsította a térség – mindenekelőtt a csehszlovák-lengyel határvidék – környezetét.
❤️Amennyiben a légszennyezettség a gazdasági produktivitásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, érdemes az egészségügyi tényezők felől közelítenünk a kérdés felé. A levegő minőségének romlása elsősorban a légzőszervi, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát fokozza. A munkaerő-állomány elégtelen egészségi állapota több szempont szerint is károsítja az adott ország gazdaságát. Egyrészről – ahogyan arra már a bevezetésben is utaltunk– az egyének hozzáadott értéke, produktivitása lecsökken, mindez pedig az egy főre jutó kibocsátás mértékét is negatívan befolyásolja. Másrészről a mind sűrűbben előforduló betegségek kezelése többletköltségeket ró az államra, megterheli annak egészségügyi rendszerét. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a légszennyezettség mértékének növekedése súlyosbítja a klímaváltozás kedvezőtlen hozadékait, amelyek visszavetik a mezőgazdasági termelékenységet is.
🌽A környezetkárosodás – kiváltképpen a forró nyári hónapokban – sűrűsödő aszályokhoz, ezáltal pedig csökkenő terméshozamokhoz vezet. A betakarított termények alacsonyabb mennyisége az élelmiszerek törvényszerű drágulását vonja maga után. A tavalyi év aszályai hazánk mezőgazdasági termőterületeinek közel 80%-ára terjedtek ki; a hőhullámok a kukorica, valamint a napraforgó ültetvényeket érintették a legsúlyosabban- mutatott rá Bordás Imre, a Generali mezőgazdasági biztosítási területének vezetője. Magyarország a Dunától keletre fekvő régióiban a hasonló profillal rendelkező biztosító társaságok közel 41 milliárd forintos kompenzációt voltak kénytelenek fizetni a gazdáknak; a bemutatott precedens pedig aggasztó képet fest a jövőre nézve.
🇭🇺Globális viszonylatban nézve, a kizárólagosan légszennyezettségből eredő gazdasági veszteségek 2060-ra a világ teljes GDP-jének 1%-át is kitehetik. Eközben az egészségügyi problémák okán kieső munkanapok éves szinten 3,7 milliárd dolláros hiányt eredményezhetnek – derül ki egy korábbi kutatásból. A problémakör Magyarországot érintő vonatkozásainak bemutatásának a Hétfa Kutatóintézet külön elemzést szentelt 2020-ban. A „fenntartható fejlődés és az államháztartás kölcsönhatásai, a levegőminőség példáján” – ahogyan a cím is sugallja – a levegőben mért károsanyag-koncentráció nemzetgazdaságra gyakorolt hatásait járja körül. A kutatás szerint évente átlagosan 1844 ember halálát okozza a légszennyezettség, mindez pedig 1797 milliárd forintos veszteségek keletkeztet a magyar állam számára. Az említett összeg a teljes 2019-es hazai GDP-állomány csaknem 4%-át teszi ki.
💡A Hétfa Kutatóintézet tanulmánya szerint a közlekedés, valamint a lakossági energiafogyasztás jelentik a szennyezettség legfőbb forrásait, éppen ezért az emisszió redukálását célzó intézkedéseknek is ezekre kell irányulniuk. Ami a lakások hőellátását illeti, pellet kazánok üzembe helyezésén keresztül akár 173 ezer forinttal kevesebb kár keletkezhetne háztartásonként. Egy további javaslat a nagyvárosokban közlekedő buszok cseréjére irányul: az úgynevezett Euro VI-os környezetvédelmi besorolású gépjárművek 92%-kal kevesebb nitrogén-oxidot bocsátanak ki, mint korszerűtlenebb (Euro I-es) típusaik. Használatukon keresztül a becsült gazdasági veszteség több mint 4,5 milliárd forinttal csekélyebb volna. A Volánbusz 2021-ben közbeszerzést írt ki, amely keretein belül összesen 164 sűrített földgázzal (CNG) működő autóbusz állt üzembe. A járművek közül valamennyi Euro VI-os besorolású – számol be a Világgazdaság. Uniós szinten a környezeti fenntarthatóság megőrzését az európai zöld megállapodás (Green Deal) szolgálja, amely magába foglal egy, a témánk szempontjából releváns cselekvési tervet (Zero Pollution Action Plan) is. A kezdeményezés középtávú célkitűzései között megtalálható a hulladéktermelés jelentős csökkentése, valamint a többlethalálozások számának 55%-kal történő visszaszorítása 2030-ig. Ami a hosszabb távú célokat illeti, a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re tűzte ki az Európai Bizottság.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lng-kapacitasok-europaban-tullottunk-a-celon/
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok (MA) szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a demográfiai problémák állnak.
