Categories
OecoGlobus

ūüĆćA l√©gszennyezetts√©g m√©rs√©kl√©se nem utols√≥sorban gazdas√°gi √©rdek is

‚ėĀÔłŹ Egy k√∂zelm√ļltban √≠rt tanulm√°ny szerint a levegŇĎ szennyezetts√©g√©nek m√©rt√©ke nem csup√°n egy orsz√°g √°llampolg√°rainak eg√©szs√©gi √°llapot√°t, de ‚Äď ezzel √∂sszef√ľgg√©sben ‚Äď gazdas√°gi teljes√≠tŇĎk√©pess√©g√©t is nagyban befoly√°solja. Ha a finom r√©szecsk√©k ar√°nya 10%-kal emelkedik a levegŇĎben, akkor a GDP k√∂zel 1,1%-os m√©rs√©klŇĎd√©s√©re sz√°m√≠thatunk az adott √©v sor√°n ‚Äď v√©lik a k√∂zremŇĪk√∂dŇĎ kutat√≥k. A negat√≠v tendencia nagyr√©szt (k√∂zel 90%-ban) az egy fŇĎre jut√≥ kibocs√°t√°s cs√∂kken√©s√©bŇĎl eredeztethetŇĎ, de a n√©pess√©gfogyatkoz√°s is fokozza a kedvezŇĎtlen hat√°sokat. Bejegyz√©s√ľnkben a gazdas√°gok produktivit√°sa √©s a bel√©legzett levegŇĎ minŇĎs√©ge k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©seket elemezz√ľk.

ūüĒčAz ut√≥bbi √©vtizedek sor√°n az Eur√≥pai Uni√≥ szakpolitik√°inak integr√°ns r√©sz√©t k√©pezt√©k az √©ghajlatv√°ltoz√°s √©s a l√©gszennyezetts√©g k√°ros k√∂vetkezm√©nyeinek m√©rs√©kl√©s√©re ir√°nyul√≥ z√∂ld int√©zked√©sek. Ezek t√∂bbek k√∂z√∂tt magukba foglalt√°k a meg√ļjul√≥ energiaforr√°sokra val√≥ √°t√°ll√°s t√°mogat√°s√°t, valamint a k√°rosanyag-kibocs√°t√°s folyamatos reduk√°l√°s√°t.¬† Ugyan a probl√©mak√∂r j√≥l l√°that√≥an az uni√≥s d√∂nt√©shozatal homlokter√©ben helyezkedik el, Eur√≥pa v√°rosai ‚Äěfulladoznak‚ÄĚ. Ahogyan a The Economist cikk√©bŇĎl kider√ľl, az eur√≥pai v√°roslak√≥k k√∂zel 96%-a olyan helyen √©l, ahol a levegŇĎ minŇĎs√©ge nem felel meg az Eg√©szs√©g√ľgyi Vil√°gszervezet (WHO) √°ltal elŇĎ√≠rt krit√©riumoknak. Ehhez kapcsol√≥d√≥an elmondhatjuk, hogy az Uni√≥ban √©ves szinten nagyj√°b√≥l 300 ezer ember idŇĎ elŇĎtti hal√°l√°t okozza a magas fok√ļ szennyezetts√©g, amely fŇĎk√©nt a fosszilis t√ľzelŇĎanyagok haszn√°lat√°b√≥l √©s a g√©pj√°rmŇĪvek sz√©n-dioxid-kibocs√°t√°s√°b√≥l fakad. √Ām az emberi tev√©kenys√©geken fel√ľl egy√©b, √ļgynevezett term√©szeti faktorok is hozz√°j√°rulnak a k√°rosanyagok levegŇĎbe jut√°s√°hoz, mint p√©ld√°ul az erdŇĎt√ľzek, valamint a sz√©l f√ļjta por.

https://public.flourish.studio/visualisation/14395299/

Fentebb az egyes eur√≥pai fŇĎv√°rosoknak a levegŇĎ szennyezetts√©gi szintje alapj√°n fel√°ll√≠tott rangsora l√°that√≥. Eur√≥pai viszonylatban Szarajev√≥, az EU-n bel√ľl pedig Z√°gr√°b foglalja el az ‚Äď eset√ľnkben nem t√ļl h√≠zelgŇĎ ‚Äď elsŇĎ helyet. A magyar fŇĎv√°ros, Budapest a lista k√∂zep√©n helyezkedik el, 11,2 mikrogramm/k√∂bm√©teres eredm√©nnyel; a legjobb minŇĎs√©gŇĪ levegŇĎvel pedig Koppenh√°ga (mind√∂sszesen 8,7 mikrogramm/k√∂bm√©teres finompor-koncentr√°ci√≥) rendelkezett tavaly.

ūüŹ≠ A glob√°lis mint√°zatokat megfigyelve azt l√°thatjuk, hogy a levegŇĎ minŇĎs√©ge nem csup√°n Eur√≥p√°ban, de a vil√°g egy√©b r√©szein is folyamatosan romlik. Ez a meg√°llap√≠t√°s kiv√°ltk√©ppen igaz a fejlŇĎd√©sben l√©vŇĎ, fŇĎk√©nt √°zsiai orsz√°gokra, ahol a n√©pess√©gbŇĎv√ľl√©s gyors √ľtemŇĪ urbaniz√°ci√≥hoz √©s iparosod√°shoz vezetett. Egy 2018-ban publik√°lt tanulm√°ny szerint 1960-ban a fejlŇĎdŇĎ vil√°g kevesebb mint 22%-a √©lt v√°rosokban, ez az ar√°ny 1990-re m√°r 34%-os volt, 2021-ben pedig csaknem el√©rte az 52%-ot. A vil√°g teljes n√©pess√©g√©nek 57%-a volt v√°roslak√≥ a tavalyi √©v sor√°n ‚Äď der√ľl ki az ENSZ Kereskedelmi √©s Fejleszt√©si Konferenci√°j√°nak (UNCTAD) kimutat√°saib√≥l. A sŇĪrŇĪn lakott ter√ľletek jellemzŇĎen akt√≠v ipari mŇĪk√∂d√©ssel rendelkeznek, a terjedelmesebb kapacit√°s k√∂vetkezt√©ben az egyes √°gazatok nagysz√°m√ļ munkaerŇĎt k√©pesek foglalkoztatni. Mindez azonban t√∂bbnyire jelentŇĎs k√°rosanyag-kibocs√°t√°ssal j√°r, mindenekelŇĎtt a fejlŇĎd√©sben l√©vŇĎ r√©gi√≥kban. Ahogyan arra elemz√©s√©ben Haliza Abdul Rahman felh√≠vja a figyelm√ľnket, ezeken a ter√ľleteken a k√∂rnyezetv√©delmi elŇĎ√≠r√°sok kifejezetten rugalmasak, vagy egy√°ltal√°n nem is l√©teznek. Amennyiben a m√ļltban kutatunk hasonl√≥ p√©ld√°k ut√°n, az egykori keleti blokk √°llamai juthatnak elsŇĎk√©nt esz√ľnkbe. A k√∂z√©p-kelet-eur√≥pai r√©gi√≥ szocialista rezsimjeinek ipari termel√©se nagyban √©p√≠tett a sz√©nre mint k√∂nnyed√©n hozz√°f√©rhetŇĎ energiaforr√°sra. Ezzel egyidejŇĪleg a gy√°rak dolgoz√≥i otthonaikban is fŇĪt√∂ttek az olcs√≥ t√ľzelŇĎanyaggal, mindez pedig komolyan k√°ros√≠totta a t√©rs√©g ‚Äď mindenekelŇĎtt a csehszlov√°k-lengyel hat√°rvid√©k ‚Äď k√∂rnyezet√©t.

‚̧ԳŹAmennyiben a l√©gszennyezetts√©g a gazdas√°gi produktivit√°sra gyakorolt hat√°sait vizsg√°ljuk, √©rdemes az eg√©szs√©g√ľgyi t√©nyezŇĎk felŇĎl k√∂zel√≠ten√ľnk a k√©rd√©s fel√©. A levegŇĎ minŇĎs√©g√©nek roml√°sa elsŇĎsorban a l√©gzŇĎszervi, valamint a sz√≠v-√©s √©rrendszeri betegs√©gek kock√°zat√°t fokozza. A munkaerŇĎ-√°llom√°ny el√©gtelen eg√©szs√©gi √°llapota t√∂bb szempont szerint is k√°ros√≠tja az adott orsz√°g gazdas√°g√°t. Egyr√©szrŇĎl ‚Äď ahogyan arra m√°r a bevezet√©sben is utaltunk‚Äď az egy√©nek hozz√°adott √©rt√©ke, produktivit√°sa lecs√∂kken, mindez pedig az egy fŇĎre jut√≥ kibocs√°t√°s m√©rt√©k√©t is negat√≠van befoly√°solja. M√°sr√©szrŇĎl a mind sŇĪrŇĪbben elŇĎfordul√≥ betegs√©gek kezel√©se t√∂bbletk√∂lts√©geket r√≥ az √°llamra, megterheli annak eg√©szs√©g√ľgyi rendszer√©t. Hozz√° kell tenn√ľnk azt is, hogy a l√©gszennyezetts√©g m√©rt√©k√©nek n√∂veked√©se s√ļlyosb√≠tja a kl√≠mav√°ltoz√°s kedvezŇĎtlen hozad√©kait, amelyek visszavetik a mezŇĎgazdas√°gi termel√©kenys√©get is.

ūüĆĹA k√∂rnyezetk√°rosod√°s ‚Äď kiv√°ltk√©ppen a forr√≥ ny√°ri h√≥napokban ‚Äď sŇĪrŇĪs√∂dŇĎ asz√°lyokhoz, ez√°ltal pedig cs√∂kkenŇĎ term√©shozamokhoz vezet. A betakar√≠tott term√©nyek alacsonyabb mennyis√©ge az √©lelmiszerek t√∂rv√©nyszerŇĪ dr√°gul√°s√°t vonja maga ut√°n. A tavalyi √©v asz√°lyai haz√°nk mezŇĎgazdas√°gi termŇĎter√ľleteinek k√∂zel 80%-√°ra terjedtek ki; a hŇĎhull√°mok a kukorica, valamint a napraforg√≥ √ľltetv√©nyeket √©rintett√©k a legs√ļlyosabban- mutatott r√° Bord√°s Imre, a Generali mezŇĎgazdas√°gi biztos√≠t√°si ter√ľlet√©nek vezetŇĎje. Magyarorsz√°g a Dun√°t√≥l keletre fekvŇĎ r√©gi√≥iban a hasonl√≥ profillal rendelkezŇĎ biztos√≠t√≥ t√°rsas√°gok k√∂zel 41 milli√°rd forintos kompenz√°ci√≥t voltak k√©nytelenek fizetni a gazd√°knak; a bemutatott precedens pedig aggaszt√≥ k√©pet fest a j√∂vŇĎre n√©zve.

ūüá≠ūüáļGlob√°lis viszonylatban n√©zve, a kiz√°r√≥lagosan l√©gszennyezetts√©gbŇĎl eredŇĎ gazdas√°gi vesztes√©gek 2060-ra a vil√°g teljes GDP-j√©nek 1%-√°t is kitehetik. Ek√∂zben az eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°k ok√°n kiesŇĎ munkanapok √©ves szinten 3,7 milli√°rd doll√°ros hi√°nyt eredm√©nyezhetnek ‚Ästder√ľl ki egy kor√°bbi kutat√°sb√≥l. A probl√©mak√∂r Magyarorsz√°got √©rintŇĎ vonatkoz√°sainak bemutat√°s√°nak a H√©tfa Kutat√≥int√©zet k√ľl√∂n elemz√©st szentelt 2020-ban. A ‚Äěfenntarthat√≥ fejlŇĎd√©s √©s az √°llamh√°ztart√°s k√∂lcs√∂nhat√°sai, a levegŇĎminŇĎs√©g p√©ld√°j√°n‚ÄĚ ‚Äď ahogyan a c√≠m is sugallja ‚Äď a levegŇĎben m√©rt k√°rosanyag-koncentr√°ci√≥ nemzetgazdas√°gra gyakorolt hat√°sait j√°rja k√∂r√ľl. A kutat√°s szerint √©vente √°tlagosan 1844 ember hal√°l√°t okozza a l√©gszennyezetts√©g, mindez pedig 1797 milli√°rd forintos vesztes√©gek keletkeztet a magyar √°llam sz√°m√°ra. Az eml√≠tett √∂sszeg a teljes 2019-es hazai GDP-√°llom√°ny csaknem 4%-√°t teszi ki.

ūüí°A H√©tfa Kutat√≥int√©zet tanulm√°nya szerint a k√∂zleked√©s, valamint a lakoss√°gi energiafogyaszt√°s jelentik a szennyezetts√©g legfŇĎbb forr√°sait, √©ppen ez√©rt az emisszi√≥ reduk√°l√°s√°t c√©lz√≥ int√©zked√©seknek is ezekre kell ir√°nyulniuk. Ami a lak√°sok hŇĎell√°t√°s√°t illeti, pellet kaz√°nok √ľzembe helyez√©s√©n kereszt√ľl ak√°r 173 ezer forinttal kevesebb k√°r keletkezhetne h√°ztart√°sonk√©nt. Egy tov√°bbi javaslat a nagyv√°rosokban k√∂zlekedŇĎ buszok cser√©j√©re ir√°nyul: az √ļgynevezett Euro VI-os k√∂rnyezetv√©delmi besorol√°s√ļ g√©pj√°rmŇĪvek 92%-kal kevesebb nitrog√©n-oxidot bocs√°tanak ki, mint korszerŇĪtlenebb (Euro I-es) t√≠pusaik. Haszn√°latukon kereszt√ľl a becs√ľlt gazdas√°gi vesztes√©g t√∂bb mint 4,5 milli√°rd forinttal csek√©lyebb volna. A Vol√°nbusz 2021-ben k√∂zbeszerz√©st √≠rt ki, amely keretein bel√ľl √∂sszesen 164 sŇĪr√≠tett f√∂ldg√°zzal (CNG) mŇĪk√∂dŇĎ aut√≥busz √°llt √ľzembe. A j√°rmŇĪvek k√∂z√ľl valamennyi Euro VI-os besorol√°s√ļ ‚Äď sz√°mol be a Vil√°ggazdas√°g. Uni√≥s szinten a k√∂rnyezeti fenntarthat√≥s√°g megŇĎrz√©s√©t az eur√≥pai z√∂ld meg√°llapod√°s (Green Deal) szolg√°lja, amely mag√°ba foglal egy, a t√©m√°nk szempontj√°b√≥l relev√°ns cselekv√©si tervet (Zero Pollution Action Plan) is. A kezdem√©nyez√©s k√∂z√©pt√°v√ļ c√©lkitŇĪz√©sei k√∂z√∂tt megtal√°lhat√≥ a hullad√©ktermel√©s jelentŇĎs cs√∂kkent√©se, valamint a t√∂bblethal√°loz√°sok sz√°m√°nak 55%-kal t√∂rt√©nŇĎ visszaszor√≠t√°sa 2030-ig. Ami a hosszabb t√°v√ļ c√©lokat illeti, a teljes kl√≠masemlegess√©g el√©r√©s√©t 2050-re tŇĪzte ki az Eur√≥pai Bizotts√°g.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lng-kapacitasok-europaban-tullottunk-a-celon/

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok

Fetter B√°lint az Oeconomus Gazdas√°gkutat√≥ Alap√≠tv√°ny k√ľlsŇĎ junior elemzŇĎje; a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem mesterszakos hallgat√≥ja. √ČrdeklŇĎd√©se k√∂z√©ppontj√°ban az afrikai √©s eur√≥pai fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gi √°talakul√°sa, a migr√°ci√≥, illetve a demogr√°fiai probl√©m√°k √°llnak.

Iratkozzon fel h√≠rlevel√ľnkre