⚔️Az ukrajnai háború immáron tizenhat hónapja tart, befolyásoló hatása pedig nem csak Európa –így pedig Magyarország– energetikai ellátása miatt, de az orosz-kínai gazdasági kapcsolatok alakulásának tekintetében is jelentős. Mivel a nyugati szövetségi rendszer által kivetett szankciók erőteljesen korlátozzák kereskedelmi mozgásterét, Oroszország Kínától való függősége egyre látványosabbá vált, mindez pedig a termék-és szolgáltatásforgalom alakulásában is megfigyelhető. Mai bejegyzésünkben a két állam gazdasági partnerségeit vizsgáljuk. Ugyan Oroszország titkosította a kereskedelmi eredményeire vonatkozó információi döntő részét, a kínai fél adataiból kiindulva megalapozottabb következtetéseket vonhatunk le.
🤝A Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping márciusban Moszkvába látogatott, ahol egy három napon keresztül tartó egyeztetéssorozaton vett részt Vlagyimir Putyinnal. A felek hangsúlyozták, partnerségük „nem ismer határokat”, a jövőben pedig kiemelt figyelmet fordítanak gazdasági kapcsolataik megerősítésére. Mindez első sorban Oroszország számára létfontosságú: a nyugati korlátozó intézkedések több – a hadviselés szempontjából is – kulcsfontosságú eszköz importálását lehetetlenítették el, így például a félvezetők behozatala során Moszkva kénytelen Kínára támaszkodni. Azt gondolhatnánk, hogy az orosz energiahordozók hasonlóan értékesek Peking számára, azonban a vonatkozó adatok másról tanúskodnak. Úgy tűnik, Kína –Európa korábbi példájából okulva– igyekszik diverzifikálni energiaellátását, elkerülni az orosz nyersolajtól és gáztól való túlzott függőség veszélyeit.
https://public.flourish.studio/visualisation/13792844/
📦Az orosz-kínai kereskedelem dollárban kifejezett értéke komoly növekedést mutatott 2022-ben, és a Reuters értesülései alapján elérte a 190 milliárd dollárt ). Megemlítendő, hogy az eredmények alakulásához nagyban hozzájárult a kínai nemzeti valuta értékcsökkenése. A jüan leértékelődött mind a dollárhoz, mind pedig a rubelhez viszonyítva, ezáltal a kínai termékek-és szolgáltatások külpiaci potenciálja megemelkedett. Ennek következtében a kínai export mennyisége és értéke nem csupán Oroszországban, de Kína több fontos kereskedelmi partnerének – így például India és Ausztrália – vonatkozásában is jelentősen bővült: a két említett állam közel 20%-kal több terméket és szolgáltatást importált Kínából a tavalyi évben, mint 2021-ben. Az orosz eset tehát korántsem tekinthető egyedi jelenségnek, sokkal inkább egy általános trend részének. 2022-ben a kínai vállalatok összesen 76 milliárd dollár értékben szállítottak javakat Oroszországba. Ez az összeg azonban csupán a teljes éves kínai export 2%-át tette ki. Szemléltetésképpen, az arány közel azonos Thaiföld részesedésével. A kínai cégek passzivitását érzékelve joggal merül fel a kérdés: Miért nem tekintik vonzónak az orosz piacot ezek a gazdasági szereplők? Alább erre a felvetésre keressük a választ.
🏭A Kínában működő legdominánsabb vállalatok kapcsán érdemes tudnunk, hogy vezetőik gyakorta a Kínai Kommunista Párt (KKP) köreibe tartoznak. Ezek az államilag irányított cégek úgy vélhetik, nem volna kifizetődő befektetni Oroszországban a közeljövőben. A sejtés mögött vélhetően az a meggyőződés húzódik meg, mely szerint az Egyesült Államok korlátozó intézkedései könnyedén kiterjedhetnek a hadiiparon túlmenően a gazdaság egyéb szektoraira is. Ezen felül Peking igyekszik elkerülni a Washingtonnal fenntarott – már pillanatnyilag is rendkívüli módon feszült – kapcsolatok romlását, amely könnyedén eredményezhet további, úgy nevezett másodlagos szankciókat magával Kínával szemben is. Másrészről az orosz gazdaság növekedési kilátásai igencsak szerények: a GDP-bővülés valószínűsíthetően nem tér vissza a háborút megelőző szintre az évtized végéig, sőt, az elkövetkezendő években ismételt csökkenés várható.
https://public.flourish.studio/visualisation/13711081/
Korábban utaltunk rá, hogy a KKP erőteljes kontrollt gyakorol a fejlett kínai cégek (például a Huaweii) tevékenységei felett. A kínai know-how védelme mellett elkötelezett kormányzat nem küld csúcstechnológiát Oroszországba, így az ott tevékenykedő vállalatok kevésbé minőségi termékeket képesek csak előállítani. Egyelőre tehát nem látszik, hogy Kína igyekezne kitölteni az Oroszországból kivonult nyugati cégek nyomán fennmaradt gazdasági űrt. Az állítást a kommunista párt visszafogott magatartása is alátámasztja. Megemlítendő, hogy az ukrajnai háborút megelőző időszakban olyan államokból származott az Oroszországba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) 90%-a, amelyekkel mára Moszkva viszonya drasztikusan megromlott: mostanra az említett arány a nullához közeli. Ennek okán az is vitatható, hogy Kína képes volna-e egyáltalán ilyen mértékű befektetéseket egymaga pótolni.
🚚Az áruforgalmi mérleg másik oldalát a Kínába áramló orosz export képezi. Az értékesített termékek és szolgáltatások 43%-os növekményt produkáltak a 2022-ben. Az exportok tekintélyes hányadát energiahordozók (gáz, nyersolaj és szén) teszik ki, amelyek ára ugrásszerű emelkedést mutatott a tavalyi év során, ezáltal gyarapítva Moszkva bevételeit. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy az Oroszországból származó import Kína szemszögéből elenyészőnek mondható: csupán a teljes éves kínai importok 4%-át tették ki, pénzben kifejezett értékük 114 milliárd dollár volt. Bizonyosan folynak csempészeti tevékenységek is, ám – lévén a nyugati embargók az orosz olajexportokat nem érintik – semmi sem indokolja ezek titokban tartását. A potenciális olajembargó kockázatával az Egyesült Államok is tisztában van: egy ilyen jellegű lépés jelentősen megnövelheti az energiahordozók árát, ezáltal nemtetszést kiváltva azokból az államokból, amelyek függése az orosz olajtól nagyfokú.
🛢️A fentebb tárgyaltak kapcsán érdemes tennünk egy rövid kitekintést az orosz olajipari-exportokra vonatkozó legfrissebb adatokra. A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint az idei év áprilisában az orosz olajipari-termékek kínálata elérte a napi 8,3 millió hordót, amire az ukrajnai háború kirobbanása óta nem volt precedens. Az értékesített mennyiség növekedésével egyenes arányban Oroszország, az energiahordozóból származó bevételei is gyarapodást mutattak: áprilisban összesen 15 milliárd dollárt tettek ki. Ugyan március hónaphoz képest 1,7 milliárd dolláros emelkedés látható, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezen érték 27%-os csökkenést jelent 2022 megegyező időszakához viszonyítva. Ezzel együtt Moszkva érzékelhetően bővíti olajipari kínálatát, amely kedvezőtlen fordulat a régióban aktív OPEC+ tagállamok számára.
⚖️Ahogyan az eddigiekből kiderül, a Oroszország és Kína gazdasági (és politikai) kapcsolatai korántsem tekinthetőek egyenrangú, harmonikus partnerségeknek. A rendelkezésünkre álló kereskedelmi adatokból arra következtetésre juthatunk, hogy míg Moszkva számára Kína kulcsfontosságú szövetséges, Oroszország nem élvez ilyen fokú prioritást Peking részéről az áruforgalom vonatkozásában. Mindezek alapján kérdéses, hogy az orosz-kínai partnerség valóban olyan stabil-e, mint ahogyan azt Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping sugallják.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti források: https://www.foreignaffairs.com/china/why-china-hasnt-come-russias-rescue
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-eurazsiai-gazdasagi-unio-es-kina-kapcsolata/
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok (MA) szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a demográfiai problémák állnak.
