📦A teherszállítmányozás működtetése –legyen szó annak akár légi, vízi, vagy közúti ágazatairól– rendkívül magas szén-dioxid-emisszióval jár. Napjainkban a globális viszonylatban kibocsátott üvegházhatású gázok közel 10%-a ebből a szegmensből származik, egyes becslések szerint pedig ez a mennyiség 2050-re meg is duplázódhat. Ráadásul mára már bizonyossá vált, hogy a koronavírus-járvány okozta kereskedelmi- és utasforgalmi visszaesés csupán időszakos volt, semmint hosszú távú trend: 2020 januárjától ugyanezen év áprilisáig az átlagos napi szén-dioxid-kibocsátás 8,6%-kal volt alacsonyabb, mint 2019 megegyező időszakában. Ugyanakkor a járványhelyzet enyhülésével a környezetszennyezés mértéke is visszaerősödött. Éppen ezért a jövőben, a környezeti fenntarthatóság jegyében új szabályozások és alternatív megoldások bevezetése válik majd indokolttá. Mai bejegyzésünkben azokat a megoldásokat vesszük számba, amelyek segíthetnek redukálni a jövőbeni károsanyag-kibocsátás mértékét. Az írás nagyban épít az African Business 2022 decemberében megjelent, azonos tematikájú publikációjára, de egyben tovább is gondolja azt.

🔋Az említett karbondilemma fontosságára már több, a nemzetközi szintéren is elismerésnek örvendő szakember hívta fel a közvélemény figyelmét. Rajesh Garg –a Landmark elnevezésű kiskereskedelmi és vendéglátási csoport pénzügyi igazgatójának– véleménye szerint, az egyes kormányok és döntéshozó testületek hatékonyan segíthetnék a teherszállítás átalakítását, mielőtt az éghajlati károk visszafordíthatatlanná válnának. A kibocsátás jelentős hányada a teherszállító hajók és repülőgépek által elégetett üzemanyagból származik. Tiemen Meester, a dubaji székhelyű DP World kikötőkért és terminálokért felelős operatív igazgatója úgy véli, a karbonemisszió csökkentése nem egy olyan vállalkozás, amelyik rövid távon megvalósítható, dacára annak a „hihetetlen mennyiségű aktivitásnak”, ami a témát övezi. A logisztikai vállalat 2050-re tervez átállni teljességgel karbonsemleges működésre, így mindenekelőtt a villamosítás és a megújuló energiaforrások terén eszközöl befektetéseket.

🛫A légi szállítmányozás megreformálásának fontos sarokkövét jelentheti a fenntartható repülőgép-üzemanyagok elterjesztése. Ugyan ez az alternatíva egyelőre széles körben nem kivitelezhető, mégis akadnak bíztató jelek a jövőre nézve: 2022 szeptemberében az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma közzétett egy olyan kormányzati tervezetet, amely a fenntartható repülőgép-üzemanyagok kitermelésének és alkalmazásának megnövelését célozza. Az előirányozott stratégia szoros összhangban áll a kormányzat azon korábbi (2011-es) elhatározásával, hogy 2030-ra legalább évi 3 milliárd gallon (azaz nagyjából 11,4 milliárd liter) megújuló üzemanyagot termeljenek ki. Ami a távlati elképzeléseket illeti, 2050-re az amerikai légitársaságok által felhasznált teljes hajtóanyag-mennyiség klímasemlegessé válhat. Mindez hozzávetőlegesen 35 milliárd gallon (vagyis 132 milliárd liter) üzemanyagot jelent majd éves szinten. Egyelőre kérdéses, hogy a felsorolt célok miként érhetőek el. Dennis Lister, az Emirates SkyCargo kereskedelmi fejlesztésekért felelős alelnöke szerint a légi teherszállítással foglalkozó vállalatok tisztában vannak saját, a klímasemlegesség elérést illető felelősségükkel. Az érintettek igyekeznek üzemanyag-takarékos repülőgépeket használni, ám ezekből egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség. Éppen ezért a korábban utasszállítás során alkalmazott modellek közül több is átalakításon esett át, így ezek már teherszállításra alkalmasak, CO2-lábnyomuk pedig sokkalta alacsonyabb. Az eljárással kapcsolatban megemlíthetünk egy további pozitívumot: nem szükséges új, anyagigényes repülőgépeket gyártani, elegendő a már meglévőkön módosításokat végrehajtani.

🚚Rá kell mutatnunk ugyanakkor arra is, hogy a teherszállítmányozás közúti szegmense legalább olyan mértékben környezetterhelő, mint a légi és vízi fuvarozás. Sőt, a MIT Climate Portal adatai szerint a közúti szállítás egy adott útszakaszon több mint százszor akkora szén-dioxid kibocsátást eredményez, mintha ugyanezt a távot repülővel, vagy hajóval tennénk meg, azonos súlyú rakománnyal a fedélzeten. Jól érzékelhető tehát, hogy a közúti teherszállítás megreformálása a közeljövő legsürgetőbb kihívásai közé tartozik. Természetesen az egyes kormányzatok szerepe az alternatív megoldások keresésében és támogatásában nem elhanyagolható. Christina Struller Da Costa, az UPS nevű amerikai szállítmányozási vállalat indiai szubkontinensért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős alelnöke több pontban foglalta össze azokat a lehetséges területeket, amelyek mentén a kormányok –a fuvarozó vállalkozásokkal együttműködve– eredményesen csökkenthetnék a kibocsátások mértékét. A vasúti hálózatok fokozottabb bevonása az áruforgalomba egyrészről javak nagyobb mennyiségének egyidejű szállítását tenné lehetővé, másrészről alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járna. Da Costa szerint szintúgy indokolt volna nagyobb támogatási összegeket biztosítani az alternatív szállítási technológiák kutatására és fejlesztésére, valamint az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúrák elterjesztésére.

🚴‍♂️Érdemes még szót ejtenünk az Európa-szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő teherbiciklikről is. A Pénzcentrum nemrégiben közzétett cikkéből kiderül, hogy ez a szállítási mód nem csupán környezetbarát, de meglehetősen költséghatékony is. Ez utóbbi tényező pedig –tekintettel az aktuális gazdasági nehézségekre és a magas üzemanyagárakra– kiemelten fontosnak számít. Egyes kutatások szerint az európai nagyvárosokban a gépjárművekkel végzett teherszállítás idővel háttérbe szorulhat, átadva a helyét a teherbicikli-hálózatoknak, amelyek sokkalta olcsóbbak és gyorsabb kiszállítást garantálnak. Így a jövőben akár a korábban furgonokkal vagy tehergépkocsikkal végzett szállítmányozások 50%-át is helyettesíthetik a teherkerékpárok. Ez a trend, ugyan még csak mérsékeltebb formában, de Budapesten is megjelent: a 2018-as évben létrehozott KözTeherBringa kölcsönző teherbiciklik széles körét bocsátja rendelkezésre. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport elnevezésű civil szervezet projektvezetője szerint kiemelten fontos, hogy a kissé talán szokatlan szállítási mód egyre nagyobb népszerűségre tegyen szert. Úgy véli, „Budapest jó úton halad afelé, hogy egy biztonságos és egészséges környezetté váljon a kerékpárosok számára, ezt a folyamatot fel kellene gyorsítani.” – Mindehhez állami és önkormányzati támogatások is szükségeltetnek – tette hozzá Vargha Márton, a Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a klímasemleges ipari működés állnak.