Categories
OecoGlobus

ūüĆć A tehersz√°ll√≠t√°s j√∂vŇĎje a kl√≠masemlegess√©g jegy√©ben

ūüď¶A tehersz√°ll√≠tm√°nyoz√°s mŇĪk√∂dtet√©se ‚Äďlegyen sz√≥ annak ak√°r l√©gi, v√≠zi, vagy k√∂z√ļti √°gazatair√≥l‚Äď rendk√≠v√ľl magas sz√©n-dioxid-emisszi√≥val j√°r. Napjainkban a glob√°lis viszonylatban kibocs√°tott √ľvegh√°zhat√°s√ļ g√°zok k√∂zel 10%-a ebbŇĎl a szegmensbŇĎl sz√°rmazik, egyes becsl√©sek szerint pedig ez a mennyis√©g 2050-re meg is dupl√°z√≥dhat. R√°ad√°sul m√°ra m√°r bizonyoss√° v√°lt, hogy a koronav√≠rus-j√°rv√°ny okozta kereskedelmi- √©s utasforgalmi visszaes√©s csup√°n idŇĎszakos volt, semmint hossz√ļ t√°v√ļ trend: 2020 janu√°rj√°t√≥l ugyanezen √©v √°prilis√°ig az √°tlagos napi sz√©n-dioxid-kibocs√°t√°s 8,6%-kal volt alacsonyabb, mint 2019 megegyezŇĎ idŇĎszak√°ban. Ugyanakkor a j√°rv√°nyhelyzet enyh√ľl√©s√©vel a k√∂rnyezetszennyez√©s m√©rt√©ke is visszaerŇĎs√∂d√∂tt. √Čppen ez√©rt a j√∂vŇĎben, a k√∂rnyezeti fenntarthat√≥s√°g jegy√©ben √ļj szab√°lyoz√°sok √©s alternat√≠v megold√°sok bevezet√©se v√°lik majd indokoltt√°. Mai bejegyz√©s√ľnkben azokat a megold√°sokat vessz√ľk sz√°mba, amelyek seg√≠thetnek reduk√°lni a j√∂vŇĎbeni k√°rosanyag-kibocs√°t√°s m√©rt√©k√©t. Az √≠r√°s nagyban √©p√≠t az African Business 2022 december√©ben megjelent, azonos tematik√°j√ļ publik√°ci√≥j√°ra, de egyben tov√°bb is gondolja azt.

ūüĒčAz eml√≠tett karbondilemma fontoss√°g√°ra m√°r t√∂bb, a nemzetk√∂zi szint√©ren is elismer√©snek √∂rvendŇĎ szakember h√≠vta fel a k√∂zv√©lem√©ny figyelm√©t. Rajesh Garg ‚Äďa Landmark elnevez√©sŇĪ kiskereskedelmi √©s vend√©gl√°t√°si csoport p√©nz√ľgyi igazgat√≥j√°nak‚Äď v√©lem√©nye szerint, az egyes korm√°nyok √©s d√∂nt√©shoz√≥ test√ľletek hat√©konyan seg√≠thetn√©k a tehersz√°ll√≠t√°s √°talak√≠t√°s√°t, mielŇĎtt az √©ghajlati k√°rok visszaford√≠thatatlann√° v√°ln√°nak. A kibocs√°t√°s jelentŇĎs h√°nyada a tehersz√°ll√≠t√≥ haj√≥k √©s rep√ľlŇĎg√©pek √°ltal el√©getett √ľzemanyagb√≥l sz√°rmazik. Tiemen Meester, a dubaji sz√©khelyŇĪ DP World kik√∂tŇĎk√©rt √©s termin√°lok√©rt felelŇĎs operat√≠v igazgat√≥ja √ļgy v√©li, a karbonemisszi√≥ cs√∂kkent√©se nem egy olyan v√°llalkoz√°s, amelyik r√∂vid t√°von megval√≥s√≠that√≥, dac√°ra annak a ‚Äěhihetetlen mennyis√©gŇĪ aktivit√°snak‚ÄĚ, ami a t√©m√°t √∂vezi. A logisztikai v√°llalat 2050-re tervez √°t√°llni teljess√©ggel karbonsemleges mŇĪk√∂d√©sre, √≠gy mindenekelŇĎtt a villamos√≠t√°s √©s a meg√ļjul√≥ energiaforr√°sok ter√©n eszk√∂z√∂l befektet√©seket.

ūüõęA l√©gi sz√°ll√≠tm√°nyoz√°s megreform√°l√°s√°nak fontos sarokk√∂v√©t jelentheti a fenntarthat√≥ rep√ľlŇĎg√©p-√ľzemanyagok elterjeszt√©se. Ugyan ez az alternat√≠va egyelŇĎre sz√©les k√∂rben nem kivitelezhetŇĎ, m√©gis akadnak b√≠ztat√≥ jelek a j√∂vŇĎre n√©zve: 2022 szeptember√©ben az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok Energia√ľgyi Miniszt√©riuma k√∂zz√©tett egy olyan korm√°nyzati tervezetet, amely a fenntarthat√≥ rep√ľlŇĎg√©p-√ľzemanyagok kitermel√©s√©nek √©s alkalmaz√°s√°nak megn√∂vel√©s√©t c√©lozza. Az elŇĎir√°nyozott strat√©gia szoros √∂sszhangban √°ll a korm√°nyzat azon kor√°bbi (2011-es) elhat√°roz√°s√°val, hogy 2030-ra legal√°bb √©vi 3 milli√°rd gallon (azaz nagyj√°b√≥l 11,4 milli√°rd liter) meg√ļjul√≥ √ľzemanyagot termeljenek ki. Ami a t√°vlati elk√©pzel√©seket illeti, 2050-re az amerikai l√©git√°rsas√°gok √°ltal felhaszn√°lt teljes hajt√≥anyag-mennyis√©g kl√≠masemlegess√© v√°lhat. Mindez hozz√°vetŇĎlegesen 35 milli√°rd gallon (vagyis 132 milli√°rd liter) √ľzemanyagot jelent majd √©ves szinten. EgyelŇĎre k√©rd√©ses, hogy a felsorolt c√©lok mik√©nt √©rhetŇĎek el. Dennis Lister, az Emirates SkyCargo kereskedelmi fejleszt√©sek√©rt felelŇĎs aleln√∂ke szerint a l√©gi tehersz√°ll√≠t√°ssal foglalkoz√≥ v√°llalatok tiszt√°ban vannak saj√°t, a kl√≠masemlegess√©g el√©r√©st illetŇĎ felelŇĎss√©g√ľkkel. Az √©rintettek igyekeznek √ľzemanyag-takar√©kos rep√ľlŇĎg√©peket haszn√°lni, √°m ezekbŇĎl egyelŇĎre nem √°ll rendelkez√©sre elegendŇĎ mennyis√©g. √Čppen ez√©rt a kor√°bban utassz√°ll√≠t√°s sor√°n alkalmazott modellek k√∂z√ľl t√∂bb is √°talak√≠t√°son esett √°t, √≠gy ezek m√°r tehersz√°ll√≠t√°sra alkalmasak, CO2-l√°bnyomuk pedig sokkalta alacsonyabb. Az elj√°r√°ssal kapcsolatban megeml√≠thet√ľnk egy tov√°bbi pozit√≠vumot: nem sz√ľks√©ges √ļj, anyagig√©nyes rep√ľlŇĎg√©peket gy√°rtani, elegendŇĎ a m√°r megl√©vŇĎk√∂n m√≥dos√≠t√°sokat v√©grehajtani.

ūüööR√° kell mutatnunk ugyanakkor arra is, hogy a tehersz√°ll√≠tm√°nyoz√°s k√∂z√ļti szegmense legal√°bb olyan m√©rt√©kben k√∂rnyezetterhelŇĎ, mint a l√©gi √©s v√≠zi fuvaroz√°s. SŇĎt, a MIT Climate Portal adatai szerint a k√∂z√ļti sz√°ll√≠t√°s egy adott √ļtszakaszon t√∂bb mint sz√°zszor akkora sz√©n-dioxid kibocs√°t√°st eredm√©nyez, mintha ugyanezt a t√°vot rep√ľlŇĎvel, vagy haj√≥val tenn√©nk meg, azonos s√ļly√ļ rakom√°nnyal a fed√©lzeten.¬†J√≥l √©rz√©kelhetŇĎ teh√°t, hogy a k√∂z√ļti tehersz√°ll√≠t√°s megreform√°l√°sa a k√∂zelj√∂vŇĎ legs√ľrgetŇĎbb kih√≠v√°sai k√∂z√© tartozik. Term√©szetesen az egyes korm√°nyzatok szerepe az alternat√≠v megold√°sok keres√©s√©ben √©s t√°mogat√°s√°ban nem elhanyagolhat√≥. Christina Struller Da Costa, az UPS nevŇĪ amerikai sz√°ll√≠tm√°nyoz√°si v√°llalat indiai szubkontinens√©rt, K√∂zel-Kelet√©rt √©s Afrik√°√©rt felelŇĎs aleln√∂ke t√∂bb pontban foglalta √∂ssze azokat a lehets√©ges ter√ľleteket, amelyek ment√©n a korm√°nyok ‚Äďa fuvaroz√≥ v√°llalkoz√°sokkal egy√ľttmŇĪk√∂dve‚Äď eredm√©nyesen cs√∂kkenthetn√©k a kibocs√°t√°sok m√©rt√©k√©t. A vas√ļti h√°l√≥zatok fokozottabb bevon√°sa az √°ruforgalomba egyr√©szrŇĎl javak nagyobb mennyis√©g√©nek egyidejŇĪ sz√°ll√≠t√°s√°t tenn√© lehetŇĎv√©, m√°sr√©szrŇĎl alacsonyabb k√°rosanyag-kibocs√°t√°ssal j√°rna. Da Costa szerint szint√ļgy indokolt volna nagyobb t√°mogat√°si √∂sszegeket biztos√≠tani az alternat√≠v sz√°ll√≠t√°si technol√≥gi√°k kutat√°s√°ra √©s fejleszt√©s√©re, valamint az elektromos j√°rmŇĪvek t√∂lt√©s√©re szolg√°l√≥ infrastrukt√ļr√°k elterjeszt√©s√©re.

ūüöī‚Äć‚ôāÔłŹ√Črdemes m√©g sz√≥t ejten√ľnk az Eur√≥pa-szerte egyre nagyobb n√©pszerŇĪs√©gnek √∂rvendŇĎ teherbiciklikrŇĎl is. A P√©nzcentrum nemr√©giben k√∂zz√©tett cikk√©bŇĎl kider√ľl, hogy ez a sz√°ll√≠t√°si m√≥d nem csup√°n k√∂rnyezetbar√°t, de meglehetŇĎsen k√∂lts√©ghat√©kony is. Ez ut√≥bbi t√©nyezŇĎ pedig ‚Äďtekintettel az aktu√°lis gazdas√°gi neh√©zs√©gekre √©s a magas √ľzemanyag√°rakra‚Äď kiemelten fontosnak sz√°m√≠t. Egyes kutat√°sok szerint az eur√≥pai nagyv√°rosokban a g√©pj√°rmŇĪvekkel v√©gzett tehersz√°ll√≠t√°s idŇĎvel h√°tt√©rbe szorulhat, √°tadva a hely√©t a teherbicikli-h√°l√≥zatoknak, amelyek sokkalta olcs√≥bbak √©s gyorsabb kisz√°ll√≠t√°st garant√°lnak. √ćgy a j√∂vŇĎben ak√°r a kor√°bban furgonokkal vagy teherg√©pkocsikkal v√©gzett sz√°ll√≠tm√°nyoz√°sok 50%-√°t is helyettes√≠thetik a teherker√©kp√°rok. Ez a trend, ugyan m√©g csak m√©rs√©keltebb form√°ban, de Budapesten is megjelent: a 2018-as √©vben l√©trehozott K√∂zTeherBringa k√∂lcs√∂nzŇĎ teherbiciklik sz√©les k√∂r√©t bocs√°tja rendelkez√©sre. SzegŇĎ Judit, a LevegŇĎ Munkacsoport elnevez√©sŇĪ civil szervezet projektvezetŇĎje szerint kiemelten fontos, hogy a kiss√© tal√°n szokatlan sz√°ll√≠t√°si m√≥d egyre nagyobb n√©pszerŇĪs√©gre tegyen szert. √ögy v√©li, ‚ÄěBudapest j√≥ √ļton halad afel√©, hogy egy biztons√°gos √©s eg√©szs√©ges k√∂rnyezett√© v√°ljon a ker√©kp√°rosok sz√°m√°ra, ezt a folyamatot fel kellene gyors√≠tani.‚ÄĚ ‚Äď Mindehhez √°llami √©s √∂nkorm√°nyzati t√°mogat√°sok is sz√ľks√©geltetnek ‚Äď tette hozz√° Vargha M√°rton, a Munkacsoport k√∂zleked√©si t√©mafelelŇĎse.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-tengeri-szallitasi-koltsegek-emelkedese-is-hozzajarul-az-inflaciohoz/

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ

Fetter B√°lint az Oeconomus Gazdas√°gkutat√≥ Alap√≠tv√°ny k√ľlsŇĎ junior elemzŇĎje; a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem mesterszakos hallgat√≥ja. √ČrdeklŇĎd√©se k√∂z√©ppontj√°ban az afrikai √©s eur√≥pai fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gi √°talakul√°sa, a migr√°ci√≥, illetve a demogr√°fiai probl√©m√°k √°llnak.

Iratkozzon fel h√≠rlevel√ľnkre