💶 A forint fokozatos értékvesztését látva nem meglepő, hogy az euró bevezetésének témaköre ismételten megjelent a hazai közbeszédben. Azonban több szakértő egybehangzó véleménye szerint a közös valuta sem volna képes olyan mértékben megóvni Magyarországot a válság káros hatásaitól, mint azt sokan gondolják. Mai bejegyzésünkben az euró esetleges bevezetésének rövid-és hosszú távú gazdasági hatásait tekintjük át. Elsőként azonban ismételten érdemes lehet röviden körbejárni azokat a feltételeket, amelyeknek minden, a közös fizetőeszközre átállni óhajtó országnak meg kell felelnie.

📜 Az Európai Unió (ekkor még Európai Közösség) 1998-ban, az Európai Tanács hannoveri ülésén kötelezte el magát az ún. Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elnevezésű szakpolitika megvalósítása mellett. A gyakorlatban történő kivitelezés ütemtervének kidolgozására a Jacques Delors vezette Európai Bizottságot kérték fel. A GMU egy —az egységes piacon alapuló, illetőleg annak működését kiegészítő— gazdasági integrációs forma, amely a tagállami monetáris politikák kizárólagos, közösségi hatáskörbe helyezését feltételezi. Jól érzékelhető, hogy a folyamat során a részt vevő államok szükségszerűen elveszítik szuverenitásuk jelentős hányadát a pénzügyi kérdések vonatkozásában. Ahhoz, hogy egy állam csatlakozni tudjon a GMU, a közös valuta kiterjesztését is magába foglaló harmadik szakaszához, számos követelménynek kell megfeleljen. A Maastrichti konvergenciakritériumokként elhíresült feltételrendszer mindenekelőtt az árstabilitást és a rendezett államháztartást hivatott fenntartani. Ezzel összhangban kimondja többek között, hogy az euróövezet országai nem állhatnak túlzotthiány-eljárás alatt, illetve inflációs rátájuk maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát. Ezen felül a tagjelölt államok kötelesek nemzeti valutájukat komolyabb leértékelődés nélkül az Európai árfolyam-mechanizmuson (ERM) belül tartani két éven keresztül.

❓ A kritériumok időről időre komoly vitákat generálnak a közgazdászok köreiben: sokan úgy vélik, a csatlakozni vágyók felé támasztott elvárások túlzottan is szigorúak. Ráadásul jó néhány, már eurót használó állam sem képes azoknak folyamatosan eleget tenni. Szintén gyakran emlegetett téma a saját monetáris politika feladása. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, Magyarország pillanatnyilag ezt a lépést nem engedhetné meg magának. Szerinte Magyarország jól reagált a koronavírus-járvány kihívásaira, a gazdasági visszaesés európai szinten viszonylagosan csekély volt. Ehhez az önálló monetáris politika is nagyban hozzájárult. A szakember szerint a magyar gazdaságot olyan sokkok veszélyeztetik az elhúzódó háború és az energiaválság miatt, amelyekre okvetlenül reagálni kell. Ehhez pedig a továbbiakban is független árfolyam-és kamatpolitikára van szükség. Egyelőre úgy tűnik, a háború lefolyása igencsak lassú és nehézkes lesz, ezáltal pedig a válsághelyzet is hosszabb ideig fennáll majd. – Az euró bevezetése éppen ezért még biztosan nem fog megvalósulni az elkövetkezendő évtized során – teszi hozzá Virovácz Péter. Hasonlóképpen vélekedik a kérdésről Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Véleménye szerint elsőként a politikai akaratot volna szükséges demonstrálni az Európai Unió felé. Ennek kiváló módja volna, hogyha a Magyar Nemzeti Bank egyre inkább az Európai Központi Bank monetáris politikájához igazítaná a sajátját.

📊 Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, a GDP értéke nem feltétlenül mutatna számottevő gyarapodást a jövőben csupán azért, mert Magyarország bevezette az eurót. Az infláció alakulását sem befolyásolná a lépés, legalábbis nem közvetlenül: mivel a forint árfolyamát —az ERM-en belül— már az eurózónához való társuláshoz stabilizálni kellene, így a várt árcsökkentő hatás már az átállást megelőzően létrejönne. Annyi viszont bizonyos, hogy a közös valuta kiszámíthatóbb pénzpiaci működést eredményezne, ezáltal hazánk sokkal kecsegtetőbb befektetési környezetté válna a külföldi vállalatok számára. A beáramló cégek pedig hosszú távon képesek volnának gyarapítani a GDP-t és mérsékelni az inflációt.

📌Persze magától értetődő, hogy az eurózónához való csatlakozás nem történhet meg egyik napról a másikra. Az eurót bevezetni kívánó államoknak, így például Magyarországnak vagy Csehországnak elsőként a versenyképességüket volna szükséges feljavítaniuk, még az önálló monetáris politika feladását megelőzően. Minderre ugyanis az euróval már nem kínálkozna lehetőség. Ráadásul —ahogyan az több ország példájából is kitűnik— az euró bevezetése után a termékek drágulni kezdenek, az árszínvonal pedig végeredményben magasabb lesz. Éppen ezért egy jól átgondolt, a szükséges lépések megtételére irányuló felkészülési időszak elengedhetetlennek tűnik, csak ezt követően eshet szó az euróra való áttérésről. Az elhatározást mindenképpen széles körű társadalmi egyeztetés kell, hogy megelőzze, amely tekintettel van az érintett cégek és vállalatok véleményére. Mindazonáltal az euró sem garancia a feltétlen prosperitásra: láttunk már olyan államokat, amelyek a közös valuta dacára is komoly gazdasági válságba sodródtak. Ide sorolható például Görögország is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Külső junior elemző | Megjelent írások