Categories
OecoFocus

Válságálló működést biztosít hazánk devizatartaléka

🏦 A devizatartalékok tartása mellett számos érv szól, azonban kiemelendő három fő indok: a monetáris politika megvalósításának eszköze, az esetleges sokkok nemzetgazdasági kárának csökkentése és a nemzetközi tranzakciókhoz szükséges devizaigény biztosítása. A monetáris politikai döntések sokszor pénzpiaci tranzakciókkal járnak, melyhez a devizafedezet is nélkülözhetetlen. Válságok esetén fontos lehet a devizalikviditás, melyet nem egyszerű hirtelen előállítani, ezért és a befektetői bizalom megőrzésének érdekében fontos a megfelelő tartalékszint. Mivel az országhatárokon túli utaláshoz a bankrendszer felsőbb szintjei, a jegybankok és a nemzetközi elszámolóházak is bevonásra kerülnek, a tranzakció lebonyolításához szükséges devizaigény fedezéséhez is tartalékok kellenek.

📈 A devizatartalék csökkenését rövidtávon a devizában denominált kötelezettség törlesztése okozza, melyet rendszerint az Államadósság Kezelő Központ végez. Ezzel szemben az EU-s források jóváírása jelentősen növeli a devizatartalékokat. Mivel a transzfereket euróban kapjuk, azonban Magyarországon forinttal fizetünk, a konverziót követően a források a tartalékban kötnek ki.

💸 A tartalékok összegét szintén befolyásoló esemény a jegybanki intervenció, amely az árfolyamstabilitás elérésének az egyik monetáris eszköze. Ekkor a pénzpiacon deviza értékesítésével a központi bank megteremti az általa kibocsátott valutának a keresletét, ezzel erősítve annak árfolyamát. Fordított esetben, deviza vásárlásával pedig gyengíti. A központi bank piaci beavatkozásáról nem köteles beszámolni, mivel az rontaná a művelet hatékonyságát, így azok devizatartalékra való hatását nem ismerhetjük. Elsőre különösnek tűnhet az árfolyam tudatos gyengítése, azonban szinte minden, a második világháború óta jelentős fejlődésen keresztülment gazdaság élt ezzel a monetáris eszközzel. A túlzottan erős valuta ronthatja az exporttevékenységet, csökkenti a nemzetközi befektetések beáramlását. Tudatos gyengítés történt például Csehországban 2010-2014 között.

📋 A devizatartalékok nominális szintje országok közötti összehasonlításra nem alkalmas, hiszen minden ország gazdasága másmilyen méretű, fejlettségű és nyitottságú. Általában a tartalék-megfelelést valamilyen érték fedezeti alapjaként szokták definiálni. Az optimális tartalékszint megítélésére leggyakrabban a volt argentin pénzügyminiszter-helyettesről, Pablo Guidottiról és a korábbi FED elnökről, Alan Greenspanról elnevezett Guidotti-Greenspan mutatót alkalmazzák. Ennek alapszabálya szerint legalább akkora devizatartalékot kell felhalmozni, amely elegendő a következő egy évben lejáró külföldi adósság fedezésére. A szabályt 1999-ben vezették be, az 1997-es ázsiai pénzügyi válság tapasztalatai alapján, azonban használata csak a 2008-as világválságot követően terjedt el globálisan. Az indikátor használatával a devizapiacok beszáradásának esetén is egy évig fedezni lehet a felmerülő kötelezettségeket. Ritkább esetekben a hosszú lejáratú kötelezettségeket is figyelembe veszik. Egy másik megfelelő tartalékszint indikátor az esetlegesen bekövetkező negatív hír/válság esetén, a befektetői pesszimizmus és pánik miatt átváltott megtakarítások fedezése. Ehhez a devizatartalék az M2 pénzmennyiség (készpénz, bankbetétek) arányában viszonyszámot alkalmazzák. Egy további, mára már egyre kevésbé használt kritérium, hogy akkora tartaléknak kell rendelkezésre állnia, mely több hónapnyi import fedezésére alkalmas. Az elmúlt két évtizedben a hazai importfedezeti mutató a 3-5 hónapos sávban mozgott, jelenleg 4 hónap. Ez a mutató a fizetési mérleg válság előrejelzésére alkalmas. Az ilyen típusú válság következménye lehet a tőkemenekítés. 2011-ben a Nemzetközi Valutaalap a felsorolt négy mutató súlyozásából előállított egy komplex, összesítő indexet, azonban a mai napig még mindig a Guidotti-Greenspan szabályt alkalmazza az országok közel négyötöde.

❓ Ahogy az ábrán is látszik, 2008-2016 között erőteljesen megtört a tartalékok trendvonala. Emögött a 2008-ban felvett, 25,1 milliárd dolláros IMF hitel törlesztésének hat évvel ezelőtti befejezése és az EU-támogatások áramlásának 2016-os átmeneti szűkülése áll. Míg 2014-ig a GDP 4-6%-val megegyező EU-s forrás áramlott be hazánkba (2015-ben pedig 8%), ez 2016-ban 2,5%-ra csökkent. Az évezredfordulótól felvett devizahitelek 2016-os forintosításának, és az államadósság forintban történő finanszírozására való, 2015-2017 közötti átállás (Önfinanszírozási program) eredményeként indokolatlanná vált az akkora mértékű devizatartalék. A túlbiztosítás következtében más, magasabb alternatívköltségű célokra kevesebb forrás jut, így a válságkockázatot okozó alulbiztosításhoz hasonlóan elkerülendő. 2016-2017 között a devizatartalékok értékesítésével az MNB jelentős nyereségre tett szert.

💰 A tartalékok jelentős része euró és dollár értékpapírokban, devizabetétekben van, a fennmaradó összeg pedig aranyban. Bár arannyal jelenleg egyetlen tartozást sem törlesztenek, válság esetén értékállóságuk miatt biztos pénzforrást jelentenek, éppen ezért tavaly az MNB megháromszorozta a magyar aranykészleteket, 94,5 tonnára.

🇺🇸 Az elmúlt félévben a dollár dominanciája megingott, hiszen az orosz-ukrán háború kitörését követő egy hónapban jelentős dollártartalékokat fagyasztottak be (2022 februárjában Oroszország devizatartaléka 630 milliárd dollár volt, mely a szankciók következtében jelenleg hozzáférhetetlen). Megtakarítási szándékkal ezért a befektetők az euró, a kínai jüan, a svájci frank és a brit font felé fordultak. Ezt követően Európa fokozódó energiaválsága, az Ázsiában az újtípusú koronavírus miatt újból bevezetett korlátozások és az Egyesült Államokban emelkedő hozamszintek a dollár két évtizedes rekord erősségét okozták, így visszaszerezve a háború miatt megingó meghatározó szerepet.

📊 Jelenleg legnagyobb devizatartaléka Kínának van, több mint 3 ezer milliárd dollár, melyhez jelentős exporttevékenysége révén jutott. De szintén jelentős készletet halmozott fel Japán, Svájc és Szaud-Arábia is. Ezzel szemben az Egyesült Államok tartalékának összértéke idén márciusban mindössze 247 milliárd dollár volt. Emögött az áll, hogy a világ legnagyobb gazdaságának pénzneme a legjelentősebb tartalékolási deviza és a nemzetközi kereskedelem is a dolláralapú. Ezt a jelenséget rendkívüli kiváltságnak nevezi a közgazdasági szakma (extraorbitant privilidge).

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Új pénzügyi terméktől várhatjuk az újbóli adósságválság elkerülését? – Oeconomus

💣 2010-ben, két évvel a Lehman Brothers kirobbantotta gazdasági világválságot követően az eurozónában kitört az adósságválság. A görög, olasz, spanyol, ír és…Read More…

#MNB #inflacio #FOREX #Reserves

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre