Magyarországon diákmunka vállalására általánosságban 16 éves kortól van lehetőség, szülői hozzájárulással, de 15 éves nappali tagozatos diákok is dolgozhatnak az iskolai szünetekben, illetve különleges esetekben (pl. művészeti tevékenység) már a fiatalabbak is. A 2024-es nyári szezonban mintegy 120 ezer diák vállalt munkát, főként iskolaszövetkezeteken keresztül, 2025-ben pedig 2100 forint körüli átlagos bruttó órabérre számíthatnak, ami 7–10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A legnépszerűbb munkakörök a kereskedelem, vendéglátás, adminisztráció, gyakornoki és digitális pozíciók, valamint a mezőgazdasági idénymunkák. A diákmunkának számos előnye van: pénzügyi önállóság, munkatapasztalat, készségfejlesztés, pályaorientáció és a munka világának megismerése. Ugyanakkor lemondásokkal is jár, például a szabadidő vagy a tanulás rovására mehet, és a jogi, munkavédelmi szabályokra is figyelni kell. Nyugat- és Észak-Európában jóval magasabb a tanulás melletti munkavállalás aránya, mivel ott erősebb a hagyománya, a szülők és a társadalom is jobban ösztönzi a diákokat, míg Kelet-Közép-Európában – így Magyarországon is – ez a gyakorlat kevésbé elterjedt, de egyre inkább terjedőben van.
Hogyan és mennyien vállalnak diákmunkát?
A 18 év alatti fiatalok foglalkoztatására szigorú szabályok vonatkoznak. Magyarországon a munkavállalás alsó korhatára 15-16 év:
- Általános szabályként munkavállaló az lehet, aki betöltötte a 16. életévét. A 16. születésnaptól kezdve bárki – akár tanuló, akár nem – létesíthet munkaviszonyt, szülői hozzájárulással (egészen 18 éves korig kell a szülői nyilatkozat).
- A 15. életévét betöltött tanuló is dolgozhat, de csak akkor, ha nappali tagozatos diák, és kizárólag az iskolai szünet ideje alatt vállalhat munkát, szülői vagy törvényes képviselői engedéllyel. Tehát iskolaidőben 15 éves diák nem dolgozhat, csak a tanítási szünetekben.
Különleges esetekben 15 év alatt is lehet munkát vállalni: jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenység keretében dolgozhat, ehhez a gyámhatóság előzetes engedélye szükséges (például: színházi szereplés, reklámforgatás).
Éjszakai munkát (22-06 óra között) 18 éves korig nem lehet végezhetni, illetve rendkívüli munkaidőt sem rendelhetnek el számukra. Munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, ha viszont 16 évesnél fiatalabb, akkor maximum napi 6 órát dolgozhat.
2022. január 1-jétől a 25 év alattiak jövedelme adómentes az átlagbérig, ezzel is ösztönözve a munkavállalásra őket. Amennyiben ezt az összeget meghaladja a fiatal havi keresete, csak az átlagbért meghaladó összegre kell személyi jövedelemadót fizetnie. A diákok béréből levont járulékok attól függenek, milyen jogviszonyban dolgoznak.
- Ha a diák iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát és még nem töltötte be a 25. életévét, akkor sem személyi jövedelemadót (szja), sem társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie a havi bruttó 656 785 forintig. Ebben az esetben a bruttó bér megegyezik a nettóval. Ugyanakkor ez azzal is együtt jár, hogy az itt eltöltött munkanapok nem számítanak bele a nyugdíjszámításba.
- Ha a diák munkaviszonyban dolgozik (nem iskolaszövetkezeten keresztül), akkor 18,5% társadalombiztosítási járulékot vonnak le a béréből, valamint – ha elmúlt 25 éves, vagy a jövedelme meghaladja a kedvezményes értékhatárt – 15% szja-t is levonhatnak.
- Megbízási jogviszony esetén, ha a díjazás meghaladja a havi 87 240 forintot, szintén 18,5% járulékot kell fizetni.
- Alkalmi, idénymunka, háztartási alkalmazotti jogviszony esetében általában nem kell járulékot fizetni, ha a napi jövedelem nem lépi túl a meghatározott összeget (2025-ben ez 17 394 forint, szakképzettséget igénylő munkánál 20 852 forint).
2024 elején közel 300 ezer 15-17 éves fiatal élt Magyarországon, míg 713 ezer 18-24 éves fiatal (akikre vonatkozik az szja-mentesség), összesen kicsivel több mint 1 millióan. Mivel 16 év a tankötelezettség korhatára, 16 év felett már nem köteles iskolába járni a fiatal. Ezért azt érdemes megnézni, hogy a 2023/2024-es tanévben összesen közel 550 ezer tanuló járt szakiskolába, szakképző iskolába, gimnáziumba, technikumba vagy szakgimnáziumba. A nappali tagozatos, felsőoktatásban résztvevők létszáma pedig 215 ezer fő volt (döntő többségük 18-24 éves, de idősebbek közül is – ugyan kisebb arányban –, de részt vesznek nappali felsőoktatási képzésben). A „klasszikus” diákmunka, vagyis amikor középiskolai vagy felsőoktatási, nappali tagozatos tanulmányok mellett a diák/hallgató állást vállal, nagyjából közel 770 ezer középiskolai tanulót és felsőoktatási hallgatót érint, vagyis közülük kerülnek ki a diákmunkások.
2024 nyarán Magyarországon a becslések szerint körülbelül 120 ezer diák vállalt munkát, akár csak néhány hétre is (magában foglalja az alkalmi, szezonális és hosszabb távú diákmunkákat is). Ebből mintegy 90 ezren iskolaszövetkezeti keretek között dolgoztak, a többiek pedig közvetlenül cégeknél vagy egyéb formában.
2025 nyarán Magyarországon várhatóan több mint 20 ezer diák dolgozik a hivatalos, államilag támogatott Nyári diákmunka program keretében. Ez a program főként az önkormányzatoknál és azok intézményeinél, valamint a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban és erdőgazdálkodásban biztosít munkalehetőséget a 16–25 év közötti, nappali tagozatos diákoknak és egyetemi hallgatóknak. Az állami programon kívül, az iskolaszövetkezeteken keresztül, valamint közvetlenül cégeknél – a tavalyihoz hasonlóan – további tízezrek vállalnak munkát a nyári hónapokban.
Zsebpénz helyett komoly kereset?
2024 nyarán Magyarországon a diákmunkások átlagos órabére országos szinten bruttó 1900–2000 forint körül alakult. 2025-ben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt a diákbérek is tovább nőnek. Az ELTE–Trenkwalder Iskolaszövetkezet idén májusi felmérése szerint 2025-ben átlagosan 8%-kal nőnek az órabérek a diákmunka esetében, így 2150 forint körüli órabért kínálnak a diákmunkásoknak a munkáltatók.
- A vendéglátásban és idegenforgalomban dolgozó diákok átlagosan 2000 forintos órabérre számíthatnak, ami a főszezonban, népszerű turisztikai helyeken 2500 forint fölé is kerülhet.
- Az adminisztratív pozíciókban 2100 forint, az üzleti szolgáltató központokban és call centerekben 2150 forint, míg a gyártási, logisztikai és kereskedelmi területeken 2250 forint körüli órabér a jellemző.
- A legmagasabb, akár 3000 forintot meghaladó óradíjakat az IT, telekommunikáció és üzleti intelligencia szektorokban kínálják.
- Régiós eltérések továbbra is jelentősek: Budapesten és Pest vármegyében, valamint Észak-Magyarországon magasabb, a délkeleti országrészekben alacsonyabb bérek jellemzők.
A Trenkwalder Diáküzletág operatív vezetője, Pénzes Lili szerint
„a korábbi, hosszabban tartó rossz időjárás miatt a balatoni szezon csúszik, a diákok esetében még a túljelentkezés is előfordult így, így egyelőre a bérek sem pattantak fel annyira, mint amennyire azt a május eleji időszakban előrejelezték. Azonban rövidesen, a hőség érkeztével jöhet a fordulat és elindulhat az igazi nyári szezon. Hiányszakmák esetén vagy tapasztalattal rendelkező munkák esetén a 3000 forintos órabérek is jellemzőek lehetnek.”
2025-ben továbbra is a klasszikus diákmunkák a legkeresettebbek, de az új technológiák, a digitalizáció és a fenntarthatóság előretörése miatt új lehetőségek is megjelentek. Az alábbi munkakörökben keresnek leginkább diákokat:
- Kereskedelem és vendéglátás
- Adminisztratív és irodai munkák
- Gyakornoki pozíciók (pl. Mérnöki, pénzügyi, informatikai)
- Digitális és kreatív munkák (pl. social media menedzsment, digitális tartalomgyártás, videóvágás, online kampánykoordináció)
- Mezőgazdasági (idény)munkák
Tanulás és munka egyensúlya
Lemondásokkal jár a diákok számára, ha tanulás mellett munkát vállalnak, miközben fejlődnek és tapasztalnak a munka világából, vagyis több haszonhoz is jutnak általa. A diákmunkának is megvannak az árnyoldalai és előnyei egyaránt, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/diakmunka-1h0n25o9og39z4p
Nyugat-Európa divatja, Kelet-Európa tartaléka?
Míg főleg Nyugat- és Észak-Európa országaiban „divat” és akár elvárás is a diákmunka, ahol a szülők ösztönzik a gyermekeiket, hogy rövidebb-hosszabb ideig próbálják ki magukat a munkaerőpiacon; addig Kelet-Közép-Európában kisebb a hagyománya a diákmunkának, és a szülők számára a fő szempont, hogy gyermekeik csak a tanulásra fókuszáljanak, akár anyagilag is támogatva őket a felsőoktatás évei alatt. Kelet-Közép-Európában felzárkózóban van a diákmunka, jelentős munkaerő-piaci tartalékot, kiaknázható munkaerőforrást jelenthetnek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23897585/
Ami a hivatalos adatokat illeti, 2023-ban az európai fiatalok (15-29 évesek) 26%-a dolgozott a formális oktatás ideje alatt. Hollandiában (75%), Dániában (53%) és Ausztriában (46%) volt a legmagasabb a formális oktatás alatt foglalkoztatott fiatalok aránya. Ezzel szemben az uniós országok közül Románia (2,3%), Szlovákia (5,8%) és Magyarország (6,1%) jelentette a legalacsonyabb arányt.
Ebből is látszik, hogy a diákmunka előnyei és hátrányai eltérő súlyt kapnak adott társadalomtól, kultúrától, hagyományoktól és mentalitástól függően:
„Nyugati” szemlélet: kapitalista, individualista
- fontos az önmegvalósítás („self-made man”),
- önállóság, függetlenség, szabadság mentalitása,
- személyes eredményeket értékelik: „amit magad erejéből értél el, az vagy” (personal achievement),
- értéket az adja meg, milyen munkája van az embernek, mennyit keres, ezért korán elkezdik a munkavállalást,
- piacra bízzák az egyén boldogulását: pénzszerzés a fókuszban,
- oktatás (főleg a felsőoktatás) magasabb költségei,
- magasabb megélhetési költségek (lakhatás, étkezés, utazás),
- elterjedtebb munkahelyi rugalmasság: több részmunkaidős állás, home office lehetősége.
„Keleti” szemlélet: konzervatív
- top-down társadalom: vezető beosztás betöltéséhez (komoly) diploma szükséges,
- értéket az adja meg, milyen az illető végzettsége,
- család fontossága, szorosabb családi kapcsolatok: kevésbé ösztönöznek munkavállalásra (pl. mamahotel-jelenség),
- kiterjedt állami szerepvállalás, jelentősebb biztonsági háló (pl. egészségügy, nyugdíjrendszer), melynek része az állami oktatás (közoktatás fontossága, kevesebb magánjellegű intézmény; ingyenes, állami férőhelyek a felsőoktatásban),
- megfizethetőbb felsőoktatás,
- alacsonyabb megélhetési költségek,
- kevésbé elterjedt részmunkaidős álláslehetőség, otthoni munkavégzési lehetőség.
Cikkajánló
A diákmunkáról korábbi elemzéseinkben itt olvashatnak további részleteket:
- Nem csak zsebpénz-kiegészítés – a diákmunka nemzetközi és hazai tendenciái
- Dolgozni tanulás mellett? – a diákmunka szempontjai
- A nyár a diákmunka-szezon kezdetét is jelenti
- Fiatalok a munka világában: lehetőségek, kihívások és megoldások
- Kilépés a munkaerőpiacra – a friss diplomások foglalkoztatottsága
- (A modern kori NINJA-k: fiatalok, akik nem tanulnak és nem dolgoznak)
A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
