A 2023 márciusában kibontakozó amerikai bankokat érintő csődök nyomán felmerülhet a kérdés: mennyire stabil a hazai bankrendszer? Az MNB 2022 novemberében készült Pénzügyi stabilitási jelentés szerint aggodalomra nincs ok: magyar bankrendszer ellenálló képessége erős, jelentős tőke és likviditási pufferekkel érkezett a háború és az infláció okozta komplex kihívásokkal teli időszakba.
🏦 A 2023 márciusában kibontakozó amerikai bankcsődök jellentős hullámot vertek a hazai és a külföldi gazdasági sajtóban is és sokan önkéntelenül is a 2008-as pénzügyi, majd gazdasági válsággal próbálnak párhuzamot vonni. A két bank csődje eredményeként kibontakozó tendenciákat egyelőre még nem ismerjük és nem is tudjuk megbecsülni, fontos lehet számunkra azonban annak azonnali áttekintése, hogy a magyar bankrendszerben vannak-e sérülékeny pontok és, hogy úgy összességében milyen állapotban van a hazai bankrendszer.
💳 Abban az esetben, ha a hazai bankrendszer stabilitásáról szeretnénk hű képet kapni, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentését érdemes kezünkbe venni. Ezt a kiadványt az MNB évente kétszer, egészen pontosan májusban és novemberben publikálja. Az elemzés fő célja, hogy tájékoztassa a pénzügyi rendszer működtetőit és használóit a pénzügyi stabilitást érintő aktuális kérdésekről, és ezzel növelje az érintettek kockázati tudatosságát, fenntartsa és erősítse a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
📖 A legutolsó Pénzügyi stabilitási jelentés 2022 novemberében készült és a vezetői összefoglaló első soraiban máris egzakt képet kaphatunk a hazai bankrendszer állapotáról: „A magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi komplex, kihívásokkal teli időszakba. A szektor sokkellenálló képessége megfelelő, likviditása és tőkehelyzete egy az aktuális előrejelzéseknél jóval súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is robusztus.”
❗A jelentés felhívja ugyanakkor a figyelmet arra a tényre, hogy „… a romló gazdasági környezet negatívan érinti a magyar gazdaságot is, és érdemi kockázatot jelent a portfólióminőségre…”, azonban „… a kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára”. Megjegyzi továbbá, az elemzés, hogy az „… állami intézkedések idén és jövőre jelentősen csökkentik a bankrendszer jövedelmezőségét, amit a magasabb hitelkamatok és a jegybanki betéteken elért kamatbevételek részben kompenzálnak”. Összességében pedig elmondható, hogy „… a magyar bankrendszer ellenálló képessége erős, jelentős tőke és likviditási pufferekkel érkezett a háború és az infláció okozta komplex kihívásokkal teli időszakba.”
🏢 Mindezek tükrében pedig egyértelműen látható, hogy a magyar bankrendszerben nem jelentkeznek rendszerszintű kockázatok és összességében a hazai bankrendszer stabil. Ráadásul az utóbbi időszakban a kormányzat az állami szerepvállalás növelésével is igyekezett csökkenteni a sérülékenységet. A kilencvenes évek elejétől kezdődően ugyanis kimondottan magas volt a külföldi tulajdonú bankok aránya a hazai rendszerben, és a 2008-as válság után kimondottan célkitűzéssé vált az állami szerep növelése. Egészen pontosan a célkitűzés az volt 2012-ben, hogy a bankok 50%-a rövid időn belül legyen magyar. 2023-ban 31 hitelintézetből 20 külföldi, 11 pedig már hazai irányítású. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő képe a szerkezeti részarányok értelmezésének, és érdemesebb kiemelni az eszközállományban jelentkező részesedéseket. A Nemzetközi Bankárképző Központ adatai szerint 2022-ben a belföldi eszközarány 62,7%-ot tett ki. A szakirodalomban és a gyakoroló szakemberek között is vita van arról, hogy vajon válságállóbb-e egy nemzeti bankrendszer, abban azonban széles egyetértés mutatkozik, hogy egzakt képet mindig csak a külső, vagy belső sokkok után lehet alkotni, és a tanulságok levonása után lehet finomhangolást végezni.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése itt olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mennyire-nemzetkozi-a-hazai-bankrendszer/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
