Várakozásokkal ellentétben lassult az infláció májusban, átlagosan 1,8%-kal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjának értékeit, míg áprilisban 2,1%-os mutatót mértek. Ezzel együtt az MNB inflációs toleranciasávja (2-4%) alá került ismét az infláció. A fő kockázati tényező a közel-keleti konfliktus, mely idővel több csatornán keresztül is begyűrűzhet a magyar gazdaságba és árakba. Ugyanakkor több hazai intézkedés is mérsékli ennek hatásait, például a védett üzemanyagárak, a rezsivédelem vagy az árrésstop. Jelenlegi információink és bázishatások alapján nyártól ismét fokozatosan gyorsulhat az infláció, év végére 4% és 5% közé emelkedhet. Ebben felfelé mutató kockázatot jelent az említett világpiaci turbulencia. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a 8. legjobb helyen volt áprilisban, és májusban is várhatóan a rangsor végén, az alacsony inflációval rendelkező tagországok között szerepel majd a mutató.
Májusi inflációs helyzetkép
2026 májusában az infláció az áprilisi 2,1%-ról 1,8%-ra lassult éves szinten. Ezzel együtt az MNB inflációs toleranciasávja (2-4%) alá került ismét az infláció. Az infláció májusi alakulása meglepetést okozott a piacon és elemzői körökben, mivel a korábbi várakozások alapján az infláció további gyorsulására lehetett számítani (medián várakozás: 2,2%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció az áprilisi 2,2%-ról 2,0%-ra lassult (év/év alapon).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Áprilisról májusra nem változtak a fogyasztói árak (azaz hó/hó alapon), ezen belül:
- élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal),
- a háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent,
- a szolgáltatások ára pedig kismértékben, átlagosan 0,2%-kal nőtt.
- A járműüzemanyagok ára stagnált,
- a ruházkodási cikkek 0,8%-kal többe kerültek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Forintárfolyam
A forint árfolyamának erősödése továbbra is támogatóan hat a hazai inflációra: a forint az euróval és a dollárral szemben is átlagosan 3%-kal erősödött áprilisról májusra (MNB középárfolyam), melyben elsősorban az országgyűlési választásokat követően fennmaradó pozitív piaci hangulat játszott közre. Év elejéhez képest a forint az euróval szemben 8%-kal, a dollárral szemben pedig 7%-kal erősödött.
Ugyanakkor március óta a közel-keleti konfliktus hatására jelentősen nőtt a globális bizonytalanság, és erősödött a kockázatkerülés a globális pénzpiacokon, ami ellentétesen hat a forint árfolyamára. A konfliktus fennmaradása kérdéses közép-, hosszú távon, mely a forint-árfolyamra (is) negatívan hathat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/13042396/
A forintárfolyam elmúlt havi erősödése (és kisebb-nagyobb kilengések mellett az elmúlt bő évben látott erősödése) több csatornán keresztül is kihatással lehet az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban, hónapok során jelentkezik);
- a szolgáltatások árain keresztül (pl. fuvarozás, logisztika);
- valamint (alapjáraton) az üzemanyagok árán keresztül is begyűrűzik a gazdaságba a forintárfolyam változása.
A jelenlegi piaci volatilitás kapcsán fontos kiemelni, hogy az árfolyamhatások a legtöbb termék esetében nem azonnal, hanem késleltetve jelennek meg – ráadásul a korábbi időszak forinterősödése sem épült be mindenhol az árakba, így a vállalatoknak továbbra is van mozgásterük az átárazások előtt.
Üzemanyagárak
A védett üzemanyagárak (benzin: 595 forint/liter, gázolaj: 615 forint/liter) megakadályozzák Magyarországon, hogy a globális kőolajár-emelkedés átgyűrűzzön a hazai fogyasztói árakba, mesterségesen alacsonyan tartva a benzin- és dízelárakat. Ráadásul nemcsak a lakossági fogyasztóknak, hanem a magyar rendszámmal rendelkező nem lakosság szereplők is védett áron tankolhatnak (pl. céges autók, kamionok, mezőgazdasági gépek). Így a termelési költségek sem ugranak meg annyival, mint piaci üzemanyagárak mellett láthatnánk. Részletesen a folyamatokról és inflációs hatásokról korábbi cikkünkben írtunk.
A KSH közlése szerint áprilisról májusra nem változott a lakossági üzemanyagár az intézkedésnek köszönhetően. Éves szinten a járműüzemanyagok 2,0%-kal drágultak.
Globális szinten a különféle, jelenleg elsősorban közel-keleti konfliktusra vonatkozó hírekre érzékenyen reagál a kőolaj ára. Április végén a Brent megközelítette a 120 dolláros hordónkénti árat is, majd május végére 100 dollár alá csökkent az ár. Havi szinten, a Brent átlagára az áprilisi 120 dollár/hordóról visszacsökkent 107,5 dollárra. Mindez globális szinten mozgatja a járműüzemanyag-árakat, mely a nemzetközi fuvarozást, szállítást, logisztikát drágítja. Mindeközben, árvédelem nélkül az európai országok lakosai mind a tankoláskor, mind idővel a dráguló termék- és szolgáltatásárakban is megérezhetik a világpiaci kőolajár emelkedését.
Energiaárak
A háztartási energiaárak tekintetében is kedvező helyzetben van a magyar lakosság, mivel átlagfogyasztásig védett áron kapjuk – egyebek mellett – a villamos energiát és a földgázt. Így a világpiaci áringadozások kevésbé érintik a hazai lakossági fogyasztókat. A KSH közlése szerint a háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent áprilisról májusra, ezen belül a vezetékes gázé 2,1%-kal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. Éves szinten a háztartási energiáért 2%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 7,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5%-kal többet.
Mindeközben azt is látni kell, hogy a vállalati szektor piaci áron jut hozzá az energiához, mely a termelési költségekbe épül be közép-, hosszú távon.
A földgáz világpiaci ára is jelentősen emelkedett a közel-keleti konfliktus hatására: a holland TTF (földgáz) árak a korábbi átlagos szinthez képest 1,5-2-szeresére emelkedett. Ugyanis a Hormuzi-szoroson a világ LNG-kereskedelmének közel ötöde halad át. Európa LNG-beáramlásának kb. 7%-a kötődik ehhez az útvonalhoz. Nyugat-Európában a gázalapú áramtermelés miatt a földgáz-áremelkedés megjelenik a nagykereskedelmi villamosenergia-árakban is. Így a nyugati országokban mind az áramszámlákban, mind a gázszámlákban megérzi a lakosság a közel-keleti hatást (kérdés, milyen gyorsan hárítják át a költségnövekedést a lakossági számlákba, mely az adott országtól és az ottani szabályozástól függ).
A közel-keleti konfliktus további inflációs hatásai
A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások akadozása nemcsak az olaj- és gázszállításokat érinti, hanem egy kulcsfontosságú világkereskedelmi útvonal kiesésén keresztül számos más termék globális kínálatát is szűkíti:
- műtrágya-alapanyagok (ammónia, karbamid),
- petrolkémiai termékek,
- műanyag-alapanyagok,
- félvezetők gyártásához szükséges komponensek,
- ritkaföldfémek,
- gyógyszeripari alapanyagok,
- kerozinhiány (turisztikai hatás).
Ez egyrészt termelési költségnövekedést okoz (pl. mezőgazdaságban, iparban), másrészt ellátási zavarokon keresztül közvetlen árfelhajtó hatással jár, így az infláció nemcsak az energián keresztül, hanem a teljes értéklánc mentén – az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig – begyűrűzik a gazdaságokba. Részletesen korábbi cikkünkben fejtettük ki a témát.
Élelmiszerárak
Az élelmiszerárak átlagosan az idei évben gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinteken mozognak. Májusban az élelmiszerek a KSH közlése szerint 0,5%-kal drágultak 2025 májusához képest, míg egy hónap alatt – áprilishoz képest – átlagosan 0,3%-kal olcsóbbá váltak. Az élelmiszerárakra több tényező is hatással van: a tavaly óta életben lévő árrésstop, időjárási tényezők, globális élelmiszerárak mozgásai.
A KSH közlése szerint áprilisról májusra a burgonya 32,3%-kal, a friss hazai és déligyümölcs 1,2%-kal, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5%-kal többe, a friss zöldség 10,6%-kal, a tojás 4,6%-kal, a sajt 2,9%-kal, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6%-kal, a cukor 1,4%-kal, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1%-kal, a sertéshús 0,8%-kal, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6%-kal kevesebbe kerültek.
A TISZA-kormány tervei között szerepel a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése 5%-ra (részletekről még nem volt bejelentés), mely várhatóan a fogyasztói árakat is mérsékli, bár ez kevésbé egyértelmű a szakirodalom alapján. Kérdéses, hogy az áfacsökkentésből mennyi jut majd el ténylegesen a fogyasztókhoz, és mennyit nyel el a kereskedelmi láncok árazása.
A globális élelmiszerárakban már meglátszik a hormuzi-helyzet árnövelő hatása, viszont éves távlatban nézve a különféle élelmiszerárakat, több termék esetében is kedvezőbb szintekkel találkozhatunk még a világpiacon, mint egy évvel korábban: elsősorban a tej és a cukor esetében (ez megmutatkozik a hazai árakban is). Miközben az olaj, a hús és a gabonafélék ára emelkedett egy év alatt. Összességében, a FAO élelmiszerár-indexe magasabb szinten jár, mint 2025 májusában.
A jelenlegi közel-keleti háborús konfliktus több téren is kockázatot jelent a hazai élelmiszerárakra: a világpiaci kőolajárak növekedése megemeli a szállítási költségeket, a mezőgazdaságon belül az alapanyagárakat (pl. a műtrágya esetében a földgázárat, vagy egyéb talajjavítók), az energiaárat (energiaigényes ágazat a mezőgazdaság, kitett pl. a földgázárak globális alakulásának), gépek üzemeltetésénél az üzemanyagárakat (ebben az esetben tompító hatást gyakorol a bevezetett védett üzemanyagár). Mindezek emelik a mezőgazdasági és feldolgozóipari termelési költségeket (termelői árindexet), így áttételesen az élelmiszerárakat is közép távon. Ennek mértéke, a hazai árakba való begyűrűzésének üteme egyelőre kérdéses, a fennálló konfliktus tartósságától függ. Ugyanakkor ezeket a hatásokat képes tompítani az erős forintárfolyam.
Az időjárási tényező esetében érdemes egyrészt kiemelni a tavasz eleji fagyokat, melyek több gyümölcsöst is érzékenyen érintettek. Másrészt a májusi csapadékosabb időjárás ugyan átmenetileg enyhítette a szárazságot, de a kilátások nem pozitívak: az aszályhelyzet továbbra is komoly problémát jelent Magyarországon.
Szolgáltatások
A KSH közlése szerint áprilishoz képest átlagosan 0,2%-kal nőttek az szolgáltatások árai, ezen belül a belföldi üdülés 3,0%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1%-kal, a külföldi üdülés 0,2%-kal kevesebbe került. A belföldi üdülés drágulásával látszik a hazai turisztikai szezon beindulása. Tavaly májushoz képest 4,3%-kal drágultak a szolgáltatások (április: 4%, év/év alapon).
Érdemes kiemelni, hogy a közel-keleti konfliktus hatására a szállítási és logisztikai költségeknél emelkednek az árak, ahogy például márciustól a teherszállításnál már látszódtak is a hatások (+8-14%, év/év alapon), májusban éves szinten 10,5%-kal drágult a fuvarozás.
Továbbá fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről, melyek idén nyáron „járnak le”: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig).
Inflációs kilátások
A közel-keleti konfliktus hatására globálisan erősödnek az inflációs nyomások és emelkednek az inflációs várakozások, ami nem egyedi magyar jelenség, hanem széles körű, nemzetközi folyamat. Az IMF is arra figyelmeztet, hogy a konfliktus zavarokat okoz a kereskedelemben és az energiaellátásban, növeli a piaci volatilitást, és felfelé hajtja a globális inflációt, miközben a gazdasági növekedést is visszafogja. Ugyanakkor az elemzések és előrejelzések többsége kiemeli a helyzet bizonytalanságát. Összességében, az infláció várhatóan emelkedik globálisan és idehaza is, annak mértéke és tartóssága viszont kérdéses.
Jelenlegi információink és bázishatások alapján nyártól ismét fokozatosan gyorsulhat az infláció. Alap inflációs pályánkon idén toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató, majd év végére 4% közelébe kerülhet.
Inflációs forgatókönyveinken belül különféle lehetséges kimenetet futtatunk le. Egyebek mellett egy tartósabb, nagyobb inflációs hatással járó közel-keleti konfliktus esetén a hazai infláció ugyan kilépne a toleranciasávból, és év végére 4-5% közé kerülhet, de ezzel együtt is éves átlagban 3% körül mozogna (alacsonyabb éves átlag, mint a 2025-ös 4,4%).
Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszott. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.
Inflációs várakozások a 2026-os évre:
- Az MNB márciusi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,8%-os inflációt vár, mely 2027-re minimálisan, 3,7%-ra lassulhat. Varga Mihály jegybankelnök szerint a megugró energiaárak másodkörös hatásai miatt az év második felében ismét átlépheti az 5%-ot az infláció. Friss jegybanki előrejelzések június 23-án érkeznek.
- Június eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,5%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,0%-os inflációt jeleznek előre.
- IMF is 3,8%-os éves átlagos áremelkedési ütemet vár Magyarországon 2026-ban az áprilisi előrejelzései szerint, mely 3,5%-ra lassulhat 2027-ben.
- Az OECD június eleji előrejelzése szerint 2026-ban átlagosan 3,8%-kal nőhetnek a fogyasztói árak 2025-höz képest, míg 2027-re 3,7%-os inflációt várnak hazánkban. Várakozásuk szerint 2026 vége felé ismét 5% fölé emelkedik az infláció.
Hazai infláció az Európai Unión belül
Áprilisra vonatkozóan ismerjük teljeskörűen az Európai Unió országainak inflációs adatait. Az EU egészében a márciusi 2,8%-ról tovább, 3,2%-ra gyorsult az áremelkedés üteme (év/év alapon), mely több mint két és fél éves csúcsot jelent. Svédország kivételével februárhoz képest minden tagországban gyorsult az infláció áprilisra, mely a közel-keleti helyzet áremelő hatását tükrözi Európában.
Az Eurostat által számított magyar infláció mutató (HICP) áprilisban 2,6%-on állt (év/év alapon), mely a nyolcadik legalacsonyabb volt az EU-országok között. A rangsor elején továbbra is Románia állt (9,5%), valamint Bulgária (6%) és Horvátország (5,4%). Régiós országok között egyedül Csehországban mértek a magyarnál alacsonyabb inflációt áprilisban (2,1%).
Májusra vonatkozóan az eurózóna tagországai közölték még csak az inflációs adatokat (21 ország), így nem áll rendelkezésünkre teljeskörűen az EU-rangsor. A legtöbb országban tovább gyorsult az infláció áprilisról májusra. A KSH közlése szerint a magyar HICP inflációs mutató májusban 2,3%-ra lassult. A magyar infláció lassulásával hazánk továbbra is az uniós rangsor utolsó negyedében, a legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok között állhatott májusban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29292966/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
