Már márciusban a tagállamoknál lehet az Európai Unió védelmi fejlesztést támogató SAFE (Security Action for Europe) eszközének első részlete, amelyből Magyarország összesen 16,2 milliárd euró lehívására jogosult. A program által támogatott közös beszerzésekkel és beruházásokkal a Bizottság az európai védelmi ipar széttöredezettségét, a legégetőbb képességhiányok pótlását támogatná. Bár a SAFE dedikált célja, hogy a tagállami és kollektív védelmi képességeket megerősítése egy kritikus időben, a magyar pályázatot mégis a politikai csatározások áldozatává teheti a Bizottság.
Hogyan és mire költhető a SAFE hitel?
Összesen 19 tagállam adta be pályázatát az Európai Bizottság által kezdeményezett SAFE (Security Action for Europe) hitelprogramra, más néven az európai biztonsági cselekvési eszközre a november 30-i határidő előtt. A SAFE az európai uniós tagállamok fegyverkezését, védelmi beszerzéseit és az európai védelmi ipar felépítését hivatott támogatni, amely az idén márciusban bemutatott, 800 milliárd eurós ReArm Europe/Készenlét 2030 terv első pillére. A SAFE program 5 évre (2025-től 2030. december 31-ig) szól, mely keretében a Bizottság kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújt a tagállamoknak védelmi célú költésekre összesen 150 milliárd euró értékben. A Bizottság a következő hetekben értékeli a pályázatokat, majd az Európai Tanács elé kerül elfogadásra, így az előfinanszírozott projektekre az első kifizetés már március végén megtörténhet, ekkor a teljes összeg 15 százalékát utalják a részes tagállamok számára.
A SAFE keretében megvalósítható védelmi eszközbeszerzéseknél két kiemelt kategória van, amely az európai védelmi képességek legégetőbb hiányosságait hivatott pótolni:
- Alapvető szárazföldi és védelmi képességek: lőszerek, rakéták, tüzérség, szárazföldi harci rendszerek, katonai felszerelések, kritikus infrastruktúra védelem, kiberbiztonság és katonai mobilitás.
- Magasabb szintű stratégiai és technológiai képességek: lég- és rakétavédelem, tengerfelszíni és alatti rendszerek, drónok és drónelhárítás, stratégiai légi szállítási, légi utántöltési és C4ISTAR rendszerek, űrtechnológia és annak védelme, mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés.
Alapesetben egy védelmi beszerzés vagy beruházás SAFE-ből történő támogatáshoz legalább két európai ország partnerségére van szükség. Bár a jelenlegi biztonsági helyzet miatt átmenetileg egy SAFE-re jogosult tagállam önálló beszerzése és beruházása is támogatható. A program a közös projektek támogatásával igyekszik javítani az európai védelmi ipari bázis széttöredezettségén és a tagállamok képességeinek interoperabilitásán. Erre pedig kétségtelenül szükség van, hiszen az elmúlt években több tagállam hasonló képességfejlesztésbe, vagy egymással nehezen együttműködő eszközök vásárlásába kezdett. De az is megeshet, hogy az egyes európai tagállamok egymás versenytársaiként jelennek meg valamilyen védelmi ipari cég termékének megvásárlásáért, ezzel pedig felhajtják egymás számára az árakat. Az ilyen párhuzamosságok és versenyhelyzetek nyilvánvalóan nem erősítik Európa kollektív védelmi képességét.
A többség Ukrajnát is támogatná a SAFE-ből
A program által támogatott közös projektekben nemcsak EU-tagállamok vehetnek részt, hanem egyenlő tagokként az Európai Gazdasági Térséghez tartozó és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államai is. Az EU-val biztonsági és védelmi partnerségi megállapodást aláíró országok többségével szintén folynak tárgyalások az együttműködés érdekében, az azonban már biztos, hogy a közös beszerzésekbe beszállhat Kanada és Ukrajna is. Így bár a SAFE közvetlen hitelt nem nyújt Ukrajnának, azonban a közös beszerzésekben Kijev is részt vehet, valamint ukrán védelmi vállalatok egyenrangú partnerként kapcsolódhatnak be a közös európai projektekbe. Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa a SAFE kapcsán külön kiemelte, hogy a pályázó 19 tagállamból 15-en terveznek az ukránokkal közös projekteket.
Főszabály szerint ahhoz, hogy egy beszerzés vagy beruházás támogatható legyen, legalább egy, a SAFE-forrásokhoz jutó tagállamnak, valamint egy másik uniós országnak vagy Kanadának, Ukrajnának és az európai gazdasági övezet államainak kell benne részt vennie. A beszerzések esetében azonban szem előtt kell tartani, hogy az Unión, az EGT-tag EFTA-államokon vagy Ukrajnán kívüli országból származó összetevők költségei ne legyenek magasabbak a végtermék becsült költségének 35%-ánál. Utóbbi megkötésre azét van szükség, mert a program elsősorban az európai piacot és gyártókat kívánja támogatni. Sőt, ezen kikötés várhatóan ösztönözni fogja a nem EU-s (pl. amerikai, dél-koreai, izraeli) védelmi vállalatokat, hogy gyártást vagy fejlesztést telepítsenek EU-tagállamokba, hogy megfeleljenek a támogatási feltételeknek.
Rekordösszeget hívna le Magyarország, ha engedik…
Magyarország 16,2 milliárd euró, vagyis kb. 6300 milliárd forint lehívására jogosult az Európai Bizottság SAFE programjából. A magyar pályázat a teljes hitelkeret több mint 10 százaléka, a lengyel és francia után a harmadik legnagyobb nemzeti beruházási terv, amelyet a tagállamok benyújtottak.
Az ábra itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/EcbX9/">https://www.datawrapper.de/_/EcbX9/
A hitelkeret Magyarország a 2016-ban elindított nagyszabású haderőfejlesztési program számára is kiegészítő forrásként szolgálhat, amely a magyar honvédség modernizációját, új eszközök beszerzését, valamint hazai védelmi ipar felépítését tűzte ki célul. A védelmi területre irányított plusz forrásokra pedig a jelenlegi geopolitikai helyzetben még nagyobb szükség van, főként a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő, közvetlen szomszédságában pedig aktív konfliktussal bíró Magyarország számára. Nem beszélve arról, hogy az idei hágai NATO-csúcson a szövetség új célt tűzött ki tagjai számára, miszerint GDP-jük 5%-át fordítsák védelemre, amely 3,5%-os közvetlen védelmi kiadást és 1,5%-os védelmi jellegű beruházást irányoz elő. Bár a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa szerint Magyarország 2023-óta teljesíti a NATO korábbi 2%-os elvárását azáltal, hogy GDP-jének 2,1 százalékot fordítja védelmi célra (2025-ben ez 1752,3 milliárd forint volt), a 3,5%-ra ugrás jelentős forrásátcsoportosítást igényel a költségvetésben, még akkor is, ha a NATO 10 évet adott a védelmi kiadásemelés végrehajtására.
A SAFE gazdasági szempontból is egy jó konstrukciót kínál Magyarországnak. Ugyanis a hitelből nem csupán fegyvervásárlások hanem új védelmi ipari gyártósorok kiépítése, az ellátási láncok modernizálása, új munkahelyek teremtése is finanszírozható. A honvédelmi képességek fejlesztése és a hazai védelmi ipar bővítése mellett a SAFE a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez is érdemben hozzájárulhat. A SAFE program ugyanis a piaci finanszírozási lehetőségekhez képest várhatóan mintegy 200 bázisponttal kedvezőbb, kb. 3%-os kamattal kínál fokozatosan felvehető hitelt, 10, 20 vagy 45 éves lejárattal és 10 éves türelmi idővel, ami hosszú távon jelentős kamatmegtakarítást jelenthet a költségvetés számára.
Mindennek ellenére Magyarország SAFE támogatása akár a politikai csatározások áldozatává is válhat. Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke Magyarország SAFE programterve kapcsán kifejezte, hogy a pályázatok elbírálását és az összeg folyósítását a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) hasonlóan jogállamisági kritériumokhoz kötik majd. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy újabb politikai furkósbotot farag a magyar pályázatból, azzal egy olyan kritikus területen nyit újabb frontot Magyarországgal szemben, amellyel nemcsak egy tagállam haderőfejlesztését, de a kollektív európai védelmi építkezés hatékonyságát is veszélyezteti.
Források
Magyarország SAFE hitelkerete 16,2 milliárd euró. In: Magyarország Kormánya, 2025.09.09.
https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-safe-hitelkerete-162-milliard-euro
SZABÓ, Gyula: 6300 milliárd forint a tét, Brüsszelhez került a magyar védelmi terv. In: Index, 2025.12.02.
https://index.hu/gazdasag/2025/12/02/safe-program-europai-unio-hadiipar-beruhazas-vedelmi-ipar-unios-forrasok-honvedelem-nato-gdp/
Magyarország benyújtotta nemzeti beruházási tervét a SAFE keretében. In: Magyarország Kormánya, 2025.12.02.
https://kormany.hu/kormanyzat/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/magyarorszag-benyujtotta-nemzeti-beruhazasi-tervet-a-safe-kereteben
SAFE | Security Action for Europe. In: European Comission
https://defence-industry-space.ec.europa.eu/eu-defence-industry/safe-security-action-europe_en
OLECH, Aleksander: SAFE Explained: Who Really Benefits? In: Defence24
https://defence24.com/industry/safe-explained-who-really-benefits
SAFE: a Tanács 150 milliárd EUR összegű támogatásról állapodott meg az európai biztonság és védelem terén folytatandó közös beszerzések ösztönzése céljából. In: Az Európai Unió Tanácsa, 2025.05.27.
https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2025/05/27/safe-council-adopts-150-billion-boost-for-joint-procurement-on-european-security-and-defence/
BARIGAZZI, Jacopo: Canada clinches deal to join Europe’s €150B defense scheme, 2025.12.01.
https://www.politico.eu/article/canada-clinches-deal-to-join-europes-e150b-defense-scheme/
COHEN, Charles: Rule of law concerns could cost Hungary its €16 billion in defence loans. In: Euractiv, 2025.12.01.
https://www.euractiv.com/news/rule-of-law-concerns-could-cost-hungary-its-e16-billion-in-defence-loans/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
