Alig egy hónap maradt a magyar elnökségből, ez azonban nem jelenti azt, hogy a találkozók és egyeztetések száma csökkenne. Előző héten ismét napirenden volt a mezőgazdaság, a demográfia és a multilaterális kapcsolatok is, ezúttal a magyar-osztrák-román-bolgár relációban. Rövid összefoglalónkban ezekről közlünk tájékoztatást.
A magyar uniós elnökség keretében november 11-én és 12-én a Várkert Bazárban került sor az Igazságügyi Minisztérium „Jogi versenyképesség – A jog eszközeivel a versenyképesebb Európáért” c. nagykonferenciájára. A konferencia keretében hazai és külföldi kormányzati szereplők, a tudományos élet képviselői és gyakorlati szakemberek vitatták meg egyrészt a dereguláció és a minőségi jogalkotás, másrészt a technológia és a magánjog kapcsolatának gyakorlati kérdéseit. A szakmai eszmecsere a magyar elnökség versenyképességi célkitűzése jogi elemeinek azonosításához kívánt hozzájárulni, ennek keretében pedig kiemelten foglalkozott a mesterséges intelligencia jogalkotásban és jogalkalmazásban történő felhasználásának előnyeivel és lehetséges kockázataival. A mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő alkalmazása kereteinek és már eddig is használt gyakorlatának eseteit, valamint a nemzetközi szabályozási trendeket a téma két kiemelkedő, nemzetközileg is elismert hazai szakértője, Tilesch György és Ződi Zsolt tekintette át, akik egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia használata korszakhatárhoz érkezett, amelyre azonban jelenleg sem a szabályozók, sem társadalom nincsenek felkészülve. Az új technológiai megoldások szabályozása ugyanakkor nem csak jogalkotási, hanem alapjogvédelmi kérdés is lehet, amint arra Mateja Durovic, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája rámutatott. Az első nap hazai és külföldi kormányzati előadói ezt követően a jobb jogalkotás („better regulation”), a proaktív közigazgatás, valamint a jogi környezet és a beruházás-ösztönzés kapcsolatáról folytattak eszmecserét. A jogi versenyképesség eléréséhez a jobb jogalkotás, az innovációnak teret engedő jogi megoldások és a mesterséges intelligencia szabályozott használata mellett a dereguláció is hozzájárulhat, amely áttekinthetőbb szabályozási környezetet eredményez és a jogi diszfunkciókat is segít kiküszöbölni.
A november 13-i Európai Turizmus Fórum (ETF) az európai intézmények vezetői és szakpolitikusai, az iparág legnagyobb technológiai szolgáltatói, a turizmus kutatói és akadémiai szférájának képviselői folytattak eszmecserét egymással. A konferencián a turizmus legtekintélyesebb szakértői és nemzetközileg elismert előadói segítségével vitatták meg többek között a klímaváltozás, a kiegyensúlyozatlan turizmus, valamint a digitalizáció aktuális kérdéseit.
A nagysikerű júliusi Európa-Kína Turizmus Dialógus után Budapest ismét jelentős turisztikai rendezvényeknek adott otthont. A Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezésére november 12-én az európai nemzeti turisztikai hivatalok vezetői egyeztettek az éghajlatváltozás turizmust is érintő hatásainak mérsékléséről és a klímaválsághoz történő alkalmazkodás kérdéseiről. November 13-án pedig Budapest az Európai Unió legmagasabb szintű turisztikai szakmai rendezvényét fogadta. Az Európai Bizottság, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MTÜ társszervezésében nagy sikerrel zajlott le a turisztikai csúcsesemény. Az év legjelentősebb uniós turizmusszakmai konferenciájának közel 150 résztvevője megvitatta az adatvezérelt ágazatirányítás és a klímaváltozás turisztikai keresletre gyakorolt hatásait. Emellett szó volt a fenntarthatóságról és a túlturizmusról, valamint a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen szerepéről az Európa-szerte jellemző munkaerőhiány kezelésében.
A magyar elnökség alatt megtartott, 4. hivatalos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének két központi témája volt: a 2025-ös halászati kvóták és a belső piac helyzete. A piaci napirendi pont kapcsán a Tanács elnöke, Nagy István agrárminiszter meghívására az ülésen Vitalij Koval, Ukrajna mezőgazdasági minisztere adott tájékoztatást az ukrán mezőgazdaság helyzetéről. További négy pontot kértek még napirendre venni a tagállamok, így például a mézkérdést, mivel az Ukrajnából az uniós piacra beáramló méz mennyisége több tagállam méhészeinek helyzetét rendkívül nehézzé tette. A Bizottság beszámolója alapján az EU mezőgazdaságának legtöbb ágazatában nőtt az agrár-élelmiszeripari termékek iránti kereslet, csökkentek a műtrágyaköltségek, és csökken az élelmiszer-infláció.
A mezőgazdasági miniszterek érintették az aktuális kihívásokat, köztük az éghajlatváltozás hatását, az állatbetegségek, például a kéknyelv-betegség vírusa vagy a madárinfluenza és a növénybetegségek terjedését, a geopolitikai helyzetet és a kereskedelmi feszültségeket.
Kínával kapcsolatban a Tanács sürgette a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a helyzetet és védje meg az EU álláspontját. Ami az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalásokat illeti, egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy igazságos bánásmódot kell biztosítani az uniós gazdálkodók számára.
Egyes ágazatokat, például a gabonaágazatot, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatot különösen érintették a közelmúlt kedvezőtlen időjárási eseményei, és ez a termelés csökkenéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben számos tagállam felszólította a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tartalékon keresztül biztosítson további finanszírozást, hogy segítse a legrosszabbul érintett régiók és ágazatok gazdálkodóit a közelmúltbeli piaci zavarok kezelésében. Emellett egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy erősebb válságkezelési eszközökre, valamint a válságtartalék méretének és rugalmasságának növelésére van szükség.
A magyar elnökség tájékoztatást adott a Mezőgazdasági Különbizottságban a különböző mezőgazdasági ágazatok előtt álló kihívásokról és jövőbeli kilátásairól folytatott ágazati viták eredményéről is. Az ágazati megbeszélések főbb következtetéseit összegezve az elnökség kiemelte, hogy olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, és segítik a gazdálkodókat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban. A gazdálkodók alkupozíciójának és az értékláncban elfoglalt pozíciójuknak javítása szintén prioritásként került beazonosításra. Az ágazati vitákból továbbá nyilvánvalóvá vált a megelőző intézkedések fontossága.
A demográfiáért felelős miniszterek informális találkozójára 2024. november 18-19-én került sor a Szépművészeti Múzeumban és a Várkert Bazárban. Az eseményt november 18-án Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg.
A november 19-i találkozót dr. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár elnökölte. Az eseményen a résztvevők elsőként a nemzedékek közötti együttműködés lehetséges eszközeit és pozitív hatásait tekintették át a demográfiai kihívások kezelése terén. Azokról az intézkedésekről is szót ejtettek, amelyek elősegítik az aktív idősödést és az idős emberek egészségének megőrzését, továbbá arról,hogyan lehet az idősek számára hatékonyabban kihasználni a bennük rejlő, eddig kiaknázatlan potenciált a változó demográfiai helyzet tükrében.
A találkozó második része a fiatalok önálló életének kezdetében rejlő kilátások és kihívások tekintetében a lakhatási és foglalkoztatási lehetőségeik támogatását, jólétüket járta körül, különös figyelmet fordítva mentális egészségükre. E témakör keretében a résztvevők áttekintették azokat a konkrét lépéseket is, amelyekkel segíteni lehet a fiatalok megfelelő lakhatáshoz való hozzáférését, munkahelykeresését és munkanélküliségük csökkentését, valamint ezekkel kapcsolatban megelőzni a mentális egészségükre ható negatív folyamatokat.
Az esemény mindkét témáját Elisabeth Werner, az Európai Bizottság főtitkár-helyettese vezette fel, ezt követően az EU és EGT tagállamok, valamint a nyugat-balkáni partnerek kaptak lehetőséget, hogy gondolataikat megosszák a résztvevőkkel.
2024. november 20-21-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adott otthont az EU Space Days elnevezésű nagyszabású nemzetközi szakmai konferenciának, amely az Európai Unió űrkutatási és űripari programjainak legfontosabb szakértői és vállalati fóruma.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt megvalósuló kétnapos rendezvényre 13 különböző országból több mint 300 szakértő, köztük a világűr kutatásában és az iparágban meghatározó szakemberek és cégek regisztráltak, hogy a legújabb űrtechnológiai és innovációs trendekről osszák meg gondolataikat. Az EU Space Days 2024 esemény célja, hogy bemutassa az űrtechnológia legújabb vívmányait, erősítse a nemzetközi együttműködéseket, és hangsúlyozza az innováció jelentőségét az európai űrkutatásban és iparban. Ezáltal az esemény nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára fontos mérföldkövet jelent.
A rendezvény fókuszában az Európai Unió űrprogramjai álltak, különösen a Galileo, Copernicus és IRIS² programok, amelyek nemcsak az űrkutatás jövőjét formálják, hanem kulcsszerepet játszanak az európai zöld átmenetben és a digitális fejlődésben is. Rodrigo da Costa, az Európai Unió Űrprogramügynökségének ügyvezető igazgatója, valamint Guillaume de la Brosse, az Európai Bizottság űrpolitikáért felelős szervezeti egység vezetője, és Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, köszöntőikben a biztonsági és védelmi prioritások, illetve a fenntarthatóság kérdéseit is érintették, és helyezték az esemény középpontjába.
November 22-én Budapesten négyoldalú, magyar-osztrák-román-bolgár Közös Nyilatkozat került elfogadásra Budapesten. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2024. október 10-i ülésén sor került a schengeni vívmányok bulgáriai és romániai teljes körű alkalmazásával kapcsolatos helyzetértékelésre. Valamennyi fél megerősítette az együttes nyilatkozat végrehajtása terén elért eredményeket, és elismerte, hogy a közösen meghatározott intézkedések eredményeként csökkent az illegális beutazások száma, valamint az érintett útvonalakon benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma. A FRONTEX-támogatást Bulgária és Románia külső határain folyamatosan meghosszabbítják, az EU pénzügyi támogatását jelentősen megnövelték, és ennek következtében a határok technikai megerősítésére irányuló fejlesztések (pl. járőrhajók, terepjáró járőrjárművek, pilóta nélküli légijárművek, mozgásérzékelők, hőkamerák) folyamatosan növekednek, a schengeni regionális együttműködési kezdeményezést a határokon átnyúló információcsere és gyakorlati együttműködés javítása érdekében megkezdték, a szófiai és bukaresti repülőtérre okmánytanácsadókat telepítettek, és jelentősen javult a Dublin-i egyezmény keretében folytatott együttműködés. Ennek következtében 2023 és 2024 első három negyedévének összehasonlítása szerint az illegális belépések Bulgáriában 47 %-kal, Romániában 53 %-kal, Ausztriában pedig 67 %-kal csökkentek. Ugyanebben az időszakban a menekültkérelem Bulgáriában 40 %-kal, Romániában 75 %-kal, Ausztriában pedig 57,3 %-kal csökkent. A Tanács magyar elnöksége, Románia, Bulgária és Ausztria 2024. november 22-én közösen elismeri az Európába irányuló illegális migráció csökkentése terén elért eredményeket, és az érintett tagállamok közösen megállapodnak abban, hogy
- „folytatják az Európába és országaikba irányuló illegális migráció elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítéseiket,
- folytatják az illegális migráció elleni közös erőfeszítéseket az Ausztria, Románia és Bulgária 2023. december 29-i közös nyilatkozatának megfelelően,
- mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a migránsok országaikon keresztül történő illegális továbbutazását, és hogy a vonatkozó megállapodásokkal összhangban zökkenőmentesen hajtsák végre a kitoloncolásokat és átadásokat,
- a belső határok megszűnése következtében a migrációs mozgásokban bekövetkező esetleges változások enyhítése érdekében fenntartják a belső határellenőrzéseket a Schengeni határellenőrzési kódex 25a. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban a Magyarország és Románia, valamint Románia és Bulgária közötti szárazföldi határokon, kezdetben legkevesebb hat hónapig, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek megelőzése érdekében,
- megerősítik a bolgár szárazföldi határ külső határvédelmét a Törökországgal közös bolgár szárazföldi határon egy 100 főből (Ausztria 15 fő, Magyarország 20 fő, Románia 40 fő, Bulgária 25 fő) álló nemzetközi rendőri kontingens telepítésével”;
A nyilatkozat elfogadásával és végrehajtásával a felek megállapodtak abban, hogy ez év végéig kezdeményezik a Bolgár Köztársasággal és Romániával közös, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia közötti belső szárazföldi határokon történő személyellenőrzések megszüntetésének időpontjáról szóló hivatalos tanácsi határozat elfogadásához szükséges lépések megtételét.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
