Korábbi elemzéseinkben már részletesen is megvizsgáltuk, hogy a Magyarországon terjeszkedő külföldi nagyvállalatok milyen hatással vannak a magyar gazdaságra. Ma több mint 700 ezer munkavállaló valamely hazai külföldi irányítású vállalatnál dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a teljes magyar munkavállalói bázis több mint 23%-át áttételesen külföldiek alkalmazzák. A legmagasabb árbevételt továbbra is a közúti járműgyártás tudja produkálni, az ebben az ágazatban működő külföldi vállalatok árbevétele 2023-ban meghaladta a 13 ezer milliárd forintot. Az összegzés elkészítése során a KSH által használt módszertannal és fogalmi meghatározásokkal dolgoztunk.
2023-ban a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok az összes Magyarországon működő vállalkozás termelési értékének 52,2%-át tették ki. A hozzáadott érték tekintetében ez az arány ugyancsak jelentős, 2023-ban 40,6% volt. Mindezekből az adatokból is egyértelműen látható, hogy Magyarországon a külföldi irányítású vállalatok szerepe a gazdaságban megkerülhetetlen. Az Európai Unió tagállamai között a magyar adatok szintén kiemelkedőnek számítanak, a külföldi érdekeltségű cégek szerepe a gazdaságban itt a legerősebb a 27 tagország közül.
A nagyvállalatok megítélése a gazdaságokban eltérő. Számos érvet találunk mellettük, így például a foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a technológiai transzfert, valamint a vállalatirányítási fejlesztéseket. Esetenként a nagyvállalatok a munkabérek színvonalára is hatással lehetnek, ami hosszú távon mind a társadalom, mind a gazdaság számára előnyös lehet. A negatívumok között említik a duális gazdaságok kialakulását, a szigetszerűen működő vállalatok okozta hatásokat, továbbá a kiszorító hatást is. Nagyvállalatok nélkül azonban ma már nehezen tudnánk elképzelni a gazdaságok működését, negatív és pozitív hozadékaikkal együtt is számos hasznosságuk lelhető fel.
A KSH legutóbbi, 2022-es adatközlése szerint 15 008 külföldi irányítású leányvállalat működött Magyarországon, ami az összes magyarországi vállalkozás 1,5%-át jelenti. A legtöbb külföldi társaság a kereskedelem és gépjárműjavítás (4 677), az ingatlanügyletek (2 457), a feldolgozóipar (1 992), valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (1 544) ágazataiban működik. A termelési értékek arányait tekintve a 2023-as adatok szerint az első három helyen a feldolgozóipari (72,6%), a bányászat és kőfejtés (67,8%), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás (50,6%) szektorok állnak.
Az első tíz külföldi leányvállalat ágazati megoszlásában az árbevétel szerint az első helyen a közúti jármű gyártás szerepelt 2023-ban. Az ebben a szektorban működő külföldi cégek teljes árbevétele Magyarországon több mint 13 ezer milliárd forintot tett ki, ami a teljes magyarországi ágazat 16,2%-át adja. A második helyen álló nagykereskedelem az elmúlt években visszaesett a korábbi első helyről, de még mindig jelentős részesedése van az árbevétel szempontjából is az ebben működő társaságoknak. Az első két ágazat után hatalmas törés látható, ugyanis a további hét szektor árbevétele egyenként 2023-ban nem érte el a 10 ezer milliárd forintot.
Az utóbbi évtized során egy átrendeződés is elkezdődött a külföldi társaságok leányvállalatinak irányítási ország szerinti termelési érték pozíciója alapján. Míg 2016-ig stabilan 60%, vagy afölötti volt az EU-n belüli országok aránya a magyarországi külföldi leányvállalatok termelési érték aránya között, addig 2017-től ez az arány folyamatosan csökkeni kezdett egyre nagyobb teret engedve az EU-n kívüli országoknak. 2023-ban az EU-n belüli államok esetén 56,4%, míg az EU-n kívüli országoknál 43,6% volt ez az arány. A változás mögött több ok is feltűnik: a számos válság nem hagyta érintetlenül a magyarországi külföldi irányítású leányvállalatok termelési lehetőségeit sem, emellett pedig egyre több EU-n kívüli, így kínai, koreai társaság döntött a magyar piacra lépés, és így a termelés megkezdése mellett. Az árbevételek alapján az első három ország 2023-ban Németország, az Egyesült Államok és Dél-Korea volt, míg 2020-ban a harmadik helyen még Ausztria állt. A hozzáadott érték aránya és a foglalkoztatási adatok alapján a harmadik helyen azonban Ausztria magyarországi leányvállalati állnak továbbra is. Mindez jól mutatja, hogy bár a hagyományosan nyugati államokkal a koncentráltság még mindig magas, de egyre több ázsiai szereplő is bekapcsolódik a magyar piac adta lehetőségekbe, amely ezáltal kellően diverzifikálttá válik.
A külföldi nagyvállalatok kapcsán gyakori ellenérv, hogy nem a magyarországi munkaerőt foglalkoztatják, hanem külföldi, sok esetben olcsóbb vendégmunkásokat hoznak a termelési egységekbe. A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok esetében ez a gyakorlat még nem vált általánossá, hiszen a hazai szakképzett munkaerő minden olyan igényt kielégít a munkaadók számára, amelyre szükség lehet.
2008 és 2023 között a külföldi irányítású leányvállalatoknál évente átlagosan 682 478 főt foglalkoztattak, ami a teljes magyar foglalkoztatás 24,6%-át adta. Az alkalmazottak száma folyamatos növekedést mutat, 2023-ban 776 891 fő volt ilyen jellegű társasággal munkaviszonyban. A foglalkoztatási arány azonban 2017 és 2022 között csökkeni kezdett: 2017-ben a teljes magyar foglalkoztatás 26,1%-át, míg 2022-ben már csak 22,7%-át alkalmazták külföldi társaságok. Az ellentmondásos értékek mögött (foglalkoztatottak száma nő, foglalkoztatottak aránya csökken) több ok is áll, az egyik ezek közül, hogy bár a teljes foglalkoztatás egész Magyarországon, így pedig a nagyvállalatoknál nőtt, viszont az arányok megváltoztak. A korábbi értékekhez képest az utóbbi 7-8 év során a külföldi irányítású nagyvállalatoknál arányaiban kevesebb magyarországi alkalmazott dolgozott, ami azonban a teljes létszámban nem így jelenik meg. Emellett fontos tényező a vendégmunkások alkalmazása is, amely szintén hatással lehet a hazai foglalkoztatási arányok változására a nagyvállalatoknál. Az érkező külföldiek egy része a szomszédos országokból, így például Ukrajnából, más része pedig Ázsia országaiból (Vietnám, Kína) érkezett Magyarországra. A legtöbb alkalmazottat a feldolgozóipar (398 726 fő), kereskedelem és gépjárműjavítás (133 355 fő), az információ és kommunikáció (52 300 fő) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (52 300 fő) ágazataiban találjuk.
A külföldi irányítású nagyvállalatok esetében érdemes röviden áttekinteni a magyarországi leányvállalatok földrajzi elhelyezkedését is. Csaknem az összes vármegye területén található legalább egy ilyen típusú társaság, eltérő azonban az ágazatok megoszlása az ország keleti és nyugati felén. A keleti országrészben a vegyianyag termék gyártás, a kis- és nagykereskedelem és kisebb mértékben a számítógép, elektronikai optikai termékek gyártása domináns. A nyugati vármegyékében a legnagyobb súllyal a közúti jármű gyártás szerepel (négy vármegyében is ez a legmarkánsabb ágazat), kisebb arányban megjelenik a nagykereskedelem és az elektronikai optikai termékek gyártása is. A középső országrészben, így a főváros, Pest vármegye és Bács-Kiskun vármegyékben csak két ágazat érintett a külföldi irányítású leányvállalatoknál: a közúti jármű gyártás és a nagykereskedelem. Az erős koncentráltság a közúti jármű gyártás és a kiskereskedelem és a nagykereskedelem szektoraiban meghatározó: 2023-ban országos szinten a nagykereskedelemben keletkezett az összes árbevétel 16%-a, amit a kiskereskedelem (9,1%), illetve a közúti jármű gyártása (7,8%) követett. Mindössze egyetlen olyan vármegye van, ahol a gép, gépi berendezések gyártása magas arányú, ez pedig Nógrád. A vegyipar szempontjából szintén egyedüli Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
A legnagyobb árbevételű külföldi vállalkozások között tarthatjuk nyilván az AUDI Hungariat, a Robert Bosch-t, a BorsodChemet, továbbá a Magyar Suzukit, a SPAR Magyarországot, a Samsung Electronics-ot, a Mercedes-Benzt, a Continental Automotive Hungary-t, a Schaeffler Savariat, valamint a Flextronics-ot. Az árbevétel-koncentráció Heves (Robert Bosch), Győr-Moson-Sopron (AUDI Hungaria), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (BorsodChem) vármegyében volt a legmagasabb, ahol az öt legnagyobb vállalat adta a vármegyék összes árbevételének több mint 40%-át 2023-ban.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
