Kohézió vagy konfrontáció? – Az uniós kohéziós források szerepe Magyarország fejlődésében

Az Európai Unió kohéziós politikája a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja, amelyből Magyarország jelentős forrásokhoz jutott 2011 óta. A 2021–2027-es ciklusban 21,7 milliárd euró áll rendelkezésre, ám a jogállamisági viták és reformhiányok miatt az EU több támogatást befagyasztott. Bár részben már felszabadultak források, a kohéziós pénzekhez való hozzáférés továbbra is politikai feltételekhez kötött. Milyen szegmensek részesültek a kohéziós forrásokból? Mennyi összeg vár még felszabadításra? Mi a magyar állam szerepe a minket megillető forrásokért való küzdelemben? Cikkünkben többek között ezekre is keressük a választ.

A Európai Unió kohéziós politikája

Az Európai Unió kohéziós politikája a közösségi politikák egyike, a közösség belső fejlesztési politikája, továbbá a pénzügyi szolidaritás eszköze. A kohéziós politika a gazdasági, szociális és területi kohézió EUMSz-ben rögzített célját kívánja elősegíteni. A kohéziós politika végrehajtása során számos alapelv gyakorlati alkalmazása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ilyenek többek között a többszintű kormányzás, a partnerség, az addicionalitás, a területi szempontok figyelembevétele, valamint a közpénzek hatékony felhasználásának követelménye. Az integrált megközelítés és a többszintű kormányzás lehetővé teszi, hogy a szakpolitikák összehangoltan, egymást kiegészítve valósuljanak meg, ami növeli a beruházások és fejlesztések hatékonyságát és eredményességét. Ez a folyamat azonban csak partnerségben és az érdekeltek együttműködésével valósítható meg. A következetes és koordinált menedzsmentmegközelítéssel lehetővé válik, hogy a projektek végrehajtása hatékony és sikeres legyen.

Hazánk a kohéziós politika tükrében

Magyarország 2011–2025 között jelentős kohéziós forrásokban részesült: a 2014–2020-as ciklusban több tízezer projekt támogatását finanszírozták. A támogatások keretösszege 25 milliárd euró volt Magyarország számára, viszont a felhasználására, implementációra és végrehajtásra szánt terjes keret az jóval nagyobb volt, hiszen a nemzeti társfinanszírozás részén (avagy a kormányzati támogatásokat hozzászámítva) közel 32,1 milliárd euró volt. Az összegek legnagyobb részét az infrastruktúra, valamint az energetikai szektor fejlesztésére szánták, amelyre közel 4 milliárd eurónyi beruházás valósult meg. Ezt követte a foglalkoztatási szektor, a versenyképesség, valamint a nyersanyagfelhasználás hatékonyságának javítása, továbbá a környezetvédelemre szánt kiadások. Mindemellett komoly szerepet kapott még a zöld politikai célok megvalósítása, valamint az közoktatás fejlesztése.

Magyarország kohéziós költségvetése szektoronként lebontva a 2014-2020-as ciklusban
Infogram

1. Ábra: Magyarország kohéziós költségvetése szektoronként lebontva a 2014-2020-as ciklusban Forrás: Európai Bizottság, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszag-kohezios-koltsegvetese-szektoronkent-lebontva-a-2014-2020-as-ciklusban-1hmr6g8jd93gz2n

A 2021-2027 időszakra vonatkozó kohéziós forrásokról Magyarország – a Partnerségi Megállapodás (PM) alapján – öt uniós szakpolitikai célkitűzés mentén haladva azonosítja hazánk legfontosabb kihívásait, majd ezekre építve meghatározza az ország fő fejlesztési prioritásait. A Partnerségi Megállapodás a keretét szabja meg a forrásfelhasználásnak, a fejlesztési irányok részleteit a szaktárcák által készített ágazati, illetve területi operatív programok rögzítik. A PM részletesen foglalkozik a külön operatív programokban helyet kapó szakterületek közti kapcsolattal, a programok szakmai tartalmának egyértelmű elhatárolásával, illetve a programok közti együttműködések biztosításával. Ezen fő elemeken túl a PM kitér többek között a források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeire, valamint a területi különbségek kezelésének alapelveire is.

A programok közötti koordinációt a 2014-20-as fejlesztéspolitikai ciklusban kialakított rendszer biztosítja. Ennek alapja az erős központi koordináció, a szakpolitikai felelősök és irányító hatóságok rendszere. A fejlesztések számára az egységes végrehajtási keretfeltételeket az erős központi koordináció biztosítja. A fejlesztések egységes jogszabályi keretben valósulnak meg, egységes informatikai rendszer használatával. Az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztériumon belül működő központi koordináció emellett koordinálja a programok tervezését, a monitoring és jelentéstétellel kapcsolatos kötelezettségeket, lefolytatja a programértékeléseket, egységes képzési rendszert biztosít és ellátja a kommunikációs feladatokat, valamint irányítja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot. A programokon túli tervezési szintet az éves fejlesztési keret (ÉFK) jelenti, mely minden operatív programra elkészül és a tárgyévben meghirdetett felhívásokkal kapcsolatos operatív szintű információkat tartalmazza. Az ÉFK képezi az átmenetet a programok és a felhívások között, hiszen egyszerre tartalmazza a felhívások stratégiai megalapozását, valamint pályázók számára releváns információkat. A programok és alapok közötti koordináció következő szintje az FKB, amely a kormány fejlesztéspolitikai ügyekben eljáró döntéselőkészítő szerve. Ezen felül a PM szintű Monitoring Bizottság biztosítja az alapok felhasználása közötti összhangot, a célitűzéseket, valamint elvek és célok teljesülését a végrehajtás során.

A jelenlegi ciklusban megfogalmazott öt szakpolitikai célkitűzés a kutatás és fejlesztésre (K+F), a fenntartható fejlődésre, az infrastruktúrára, valamint a szociálpolitikára fókuszál:

Intelligens Európa: Cél, hogy Magyarország jelentősen javítsa a gazdasági versenyképességét, a hatékonyságot, ezáltal növelve a hazánkban megtermelt javak értékét, így megteremtve a tartós bérnövekedés fennmaradásának előfeltételét. Ezen szakpolitika keretén belül a kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetközi színvonalra történő fejlesztése, a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének és digitális technológiák integráltsági szintjének javítása a cél.
Zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa: A célkitűzés megvalósítása során Magyarország olyan gazdaságilag és környezetileg fenntartható energiatermelést kíván előmozdítani, amely környezetileg is fenntartható energiatermeléssel és biztonságos hálózatokkal, intelligens megoldásokkal, megújuló és bővülő kapacitású közművekkel, tisztább üzemű városi közlekedéssel valamint az Igazságos Átmenet Alappal érintett térségek gazdaságának alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátásával segíti a klíma- és környezetvédelmi célok elérését.
Jobban összekapcsolt Európa: Ennek keretében a gyors és kényelmes közlekedés összekapcsolt, új generációs infrastruktúrájának megteremtését kívánják előmozdítani. A cél, hogy a megfelelő kapacitású és magas színvonalú közlekedési infrastruktúra hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének további növeléséhez, valamint elősegítse a lakosság mindennapi életminőségének javulását.
Szociális Európa: A szakpolitikai célkitűzés célja egy gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes társadalom megteremtése, összhangban a Szociális jogok európai pillérével és a 2021-ben jóváhagyott Portói nyilatkozattal. A gazdaság teljesítményének javítása érdekében kulcsfontosságú a munkaképes korú lakosság számának és képzettségi szintjének a növelése. A cél nemcsak a foglalkoztatás bővítése, hanem a munkaerő termelékenységének és a munkakörülmények minőségének javítása is. Fontos szempont még ezen szakpolitikán belül a szociális esélyegyenlőség, valamint az oktatás és felnőttképzések támogatása, a felsőoktatási intézmények profiljához illeszkedő oktatási és képzési innovációk megvalósításának támogatása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok és kisebbséget integrációja.
A polgárokhoz közelebb álló Európa: Az ötödik é egyben utolsó szakpolitikai célkitűzés a a területi fejlesztések erősítésére és a regionális különbségek mérséklésére irányul. A magyar területi fejlesztési feladatokat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) tartalmazza, amelyek megvalósításához a kohéziós források is hozzájárulnak. A cél a térségi egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a Covid-19 járvány által sújtott, gazdasági és foglalkoztatási problémákkal küzdő területekre. Főbb feladatnak tekinthető még a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztés, a város-vidék kapcsolatok erősítése, valamint a vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése. Budapest és térsége esetében a cél a főváros nemzetközi gazdasági szerepének erősítése és élhetőségének javítása. Fontos elem még a települések közötti út és vasúthálózatok fejlesztése, valamint a helyi és térségi tömegközlekedés javítása.

A 2021–2027-es ciklusban eredetileg mintegy 21,7 milliárd euró áll rendelkezésére a kohéziós forrásokból, amelynek 14,3 százalékát, mintegy 3,1 milliárd eurót használt fel a kormány az Európai Bizottság 2025. október 24-i adatai alapján. Az eddig lehívott EU-s források kisebb részét az EU előfinanszírozott támogatásai adják, amelyeket nem kötöttek feltételekhez, sem elszámoltatható költségekhez, avagy ezek biztosítják a megvalósítani kívánt projektek likviditását. A közbenső kifizetések – amelyeket az Unió az adott projekt költségelszámolását és annak elfogadását követően nyújt – adják az eddig felhasznált források 14,3 százalékát.

Magyarország eddigi forráslehívása a 2021-2027-es időszakban
Infogram

2. Ábra: Magyarország eddigi forráslehívása a 2021-2027-es időszakban. Forrás: Európai Bizottság, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszag-eddigi-forraslehivasa-a-2021-2027-es-idoszakban-1hxj48mq58l052v

Ugyan a kohéziós pénzeknek csak kis szeletét használtuk fel, de messze van még a ciklus vége, azaz van még ideje az államnak felpörgetni az uniós forráslehívást. Továbbá az uniós rangsorolásban sem állunk rosszul, hiszen a középmezőnyben vagyunk a forráslehívást tekintve, olyan országokat megelőzve, mint Ausztria, Belgium vagy Spanyolország.

Az Európai Unió által kivetett akadályok

Az alapvető gond, hogy az EU évek óta gátat szab Magyarországnak, noha számos feltételt teljesített a magyar kormány, ennek ellenére folytonos politikai támadás éri hazánkat. 2022 év végén a jogállamisági feltételek teljesítésének hiányára hivatkozva az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországot megillető kohéziós forrásokat. A magyar kormány hosszú küzdelmét követően sikeresen elérte azt, hogy 2024 január 2-án átutalta a korábban blokkolt kohéziós források első részét, 445 millió eurót. Ezzel elindulhatott az új fejlesztési időszak operatív programjainak uniós refinanszírozása. A források kifizetése elől 2023 decemberében gördült el jelentős akadály, amikor is sikerült mintegy 10 milliárd eurót felszabadítani a kohéziós forrásokból, hiszen az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését célzó vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság.

Azonban EU továbbra is blokkolja a Magyarországnak járó összegeket. Mindemellett 2025 január elsejével 1,04 milliárd eurónyi támogatásra való jogosultságot veszítettünk el, mivel az Unió szerint, hazánk nem felelt meg a reformkövetelményeknek és jogállamisági feltételeknek. Ezen pénzeszközök felszabadításához Magyarországnak 2024 végéig kellett volna teljesíteni a Bizottság által kitűzött (és közben még módosított) feltételeket. Mindemellett az ország további uniós forrása is veszélyben van, mivel ezen összegekből vonják le a migrációs szabályok megsértése miatt kiszabott büntetéseket. Az Európai Unió Bírósága által tavaly nyáron kiszabott 200 millió eurós alapbüntetés mellett napi egymillió eurós további szankció is terheli az országot, mivel hazánk következetesen ellenáll a brüsszeli migrációs politikának.

Magyarország tekintetében továbbra is zárolva van a Helyreállítási Alap, amelyből továbbra sem kaptunk meg 5,8 milliárd eurós támogatást, mert az EU szerint a magyar kormány nem tett eleget az úgynevezett „szuperfeltételeknek”, azaz például nem hajtotta végre az elvárt igazságszolgáltatási reformokat az átláthatóság érdekében, vagy nem hozta meg a kért korrupcióellenes intézkedéseket. Ezeket a magyar kormány cáfolja, de a vita a Bizottság és Magyarország között továbbra sem oldódott fel a forrásokat illetően. Továbbá a kohéziós források jelentős része is még feloldásra vár, avagy több mint 12 milliárd euró.

Azonban mindez nem azt jelenti, hogy Magyarország végleg el van zárva az uniós pénzcsapoktól, hiszen továbbra is jelentős támogatásokban részesülünk:

Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai: Ezen támogatások a mezőgazdaság fejlesztésére és a gazdák közvetlen támogatására hivatottak, amelyeket a gazdák továbbra is zavartalanul megkapnak.
Vidékfejlesztési alap: A jogállamisági viták ellenére ezen forrásokat sem akasztotta meg az EU.
Valamint az energetikai reformokra szánt kiegészítő támogatáshoz is hozzájutunk

Összegzés

Az Európai Unió kohéziós politikája a közösségi politikák egyike, a közösség belső fejlesztési politikája, továbbá a pénzügyi szolidaritás eszköze, amely a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja. Az EU kohéziós politikája jelentős forrásokat biztosít Magyarország számára, ám ezek igénybevétele csak akkor teljes, ha a magyar reformok megfelelnek az uniós elvárásoknak. A kormány rendületlenül kiáll az ország szuverenitása, és konzervatív értékrendje mellett, amely miatt az elmúlt években számos összetűzésbe kerültünk az Európai Unióval. Bár a magyar kormány több reformot végrehajtott, 2022 végén mégis zárolták a kohéziós alapokat. 2023 decemberében ugyan sikerült 10 milliárd eurót felszabadítani, és 2024 januárjában 445 millió euró meg is érkezett, azonban EU továbbra is fenntartja a korlátozásokat.

Összességében Magyarország jelenleg is részesül uniós forrásokban, de a jogállamisági viták és politikai feltételek jelentősen lassítják a hazánkat megillető pénzekhez való hozzáférést, ezért a támogatások körüli vita továbbra is az EU és Magyarország kapcsolatának egyik legfőbb aspektusa marad a jövőben is.