A magyar Európai Uniós elnökség talán legfontosabb eseményei zajlottak november 7-én és 8-án Budapesten. A két nap során egyrészt megrendezésre került az Európai Politikai Közösség éves rendezvénye, másrészt egy informális csúcstalálkozó keretében az EU tagállamok vezetői az uniós versenyképességgel kapcsolatos kérdésekről dönthetnek. Mindkét esemény során olyan fontos kérdések kerültek napirendre, mint a biztonságpolitika, a migráció, a gazdasági, energetikai és közlekedési témákban felmerülő feladatok. Az alábbiakban a két nap eredményeit foglaljuk össze röviden.
2024. november 7-én a budapesti Puskás Arénában került megrendezésre az Európai Politikai Közösség éves rendezvénye. Az Európai Politikai Közösség 2022 óta látja el fórumszerű feladatait. A szervezetet Emmanuel Macron francia elnök javaslata alapján került létrehozásra, célja pedig egy új együttműködési és politikai platform kialakítása. A Közösség feladata, hogy közelebb hozza az EU tagállamokat a szomszédos államokkal (Keleti Partnerség, Nyugat-Balkán, Egyesült Királyság). A francia javaslat tulajdonképpen megfelel az EU csatlakozás előzetesének, hiszen a Közösség vezetői ezáltal megpróbálnak együtt dolgozni azokkal az országokkal, akik az EU-s csatlakozásra várnak. 2024-ban 45 állam vezetője vett részt a szervezet magas szintű találkozóin, a budapesti csúcs alkalmával összesen 47 résztvevő vezetőt ültettek tárgyalóasztalhoz. A rendezvény abból a szempontból is hasznos volt, hogy az olyan vitás kérdéseket, amelyek akár egy-egy ország EU-s csatlakozását befolyásolják, a fórum során meg tudják egymással vitatni, akár a vitás feleket is le tudják egymással szemben ültetni (Szerbia és Koszovó például). Miszlivetz Áron, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, éles meglátása rávilágít arra, hogy az Európai Politikai Közösség, az 1815-ös bécsi kongresszus óta az első olyan fórum, amely képes összehozni az európai vezetőket a közös problémák megoldása érdekében.
A budapesti rendezvény során a hivatalos közlemény szerint az alábbi témákban folytattak egyeztetést a felek: „a vezetők megbeszélést folytatnak az Európa előtt álló biztonsági kihívásokról, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról és a Közel-Keleten zajló eszkalációról, az irreguláris migrációról, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, továbbá az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem tekintetében megvitatják a konnektivitás témakörét is”. Az összetett és számos témára kiterjedő fórumot Orbán Viktor kormányfő nyitotta meg, beszédében a magyar vezető az alábbi kérdéseket fogalmazta meg a résztvevőknek:
- „Hogyan lehet újra béke Európában?
- Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért?
- Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért?
- Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak?”
Emmanuel Macron, francia elnök beszédében a plenáris ülés során kitért a nemzeti és európai érdekek védelmének fontosságára, a stratégiai autonómia és a szuverenitás szükségességére. Macron elnök beszédében az európai biztonsági kérdésre is kitért, amelyben álláspontja szerint a NATO-nak kulcsszerep jutna, valamint, hogy az európai biztonság megteremtése nem amerikai feladat. A demokrácia és az európai unió saját demokratikus modellje kapcsán a francia vezető így fogalmazott:
„Európa nagyon erős geopolitikai erő lehet, de egészen mostanáig talán ezt nem vállalta fel, mintha delegálta volna az Egyesült Államok felé a geopolitikai erőt és a technológiát is. Európának vissza kell vennie az irányítást, hogyha szeretne erős lenni. Vannak növényevők és vannak húsevők. Ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek bennünket. Úgyhogy én azt hiszem, jó lenne, ha mindenevők lennénk”.
A rendezvény során lehetőség nyílt a kétoldalú tárgyalások lebonyolítására is, így Orbán Viktor miniszterelnök Mark Rutte NATO főtitkárral, valamint Mario Draghi volt olasz miniszterelnökkel és az Európai Központi Bank korábbi elnökével is egyeztetést folytatott. A tárgyalások során a NATO főtitkárral áttekintésre kerültek a magyar-NATO együttműködések, valamint megállapodtak a felek a további intenzív, közös munka folytatásában. Mario Draghival Orbán Viktor a versenyképességi kérdésekről egyeztetett, amelyben jelentős szerep jutott a volt olasz miniszterelnök által írt jelentésnek is.
A plenáris ülés és a kétoldalú egyeztetések mellett az Európai Politikai Közösség rendezvényén munkacsoportokba szerveződve is tárgyaltaka vezetők, amely beszélgetések során többek között szó volt a gazdasági, migrációs és konnektivitási kérdésekről is.
A 2024. november 8-án megtartott informális jellegű állam- és kormányfői ülést ugyancsak Budapesten rendezték meg. Megkerülhetetlen témája volt az egyeztetésnek, az USA elnökválasztása, amely nyomán a transzatlanti szövetségről, továbbá az EU-USA kapcsolatokról is beszéltek a résztvevők. Az EU-USA kapcsolatok relációjában három fő prioritást emeltek ki a vezetők:
- kereskedelem;
- biztonság (Ukrajna és Közel-Kelet);
- globális kihívások.
Kétségtelen volt, hogy a korábban kiadásra került Draghi-jelentés, valamint a versenyképesség helyzete az Európai Unióban szintén számos órányi egyeztetésre ad majd alkalmat. Kiértékelésre kerültek a vezető tisztségviselők részéről a versenyképesség fő irányai, amely alapján az egyik fő megállapítás a piacok elmélyítése. Szükséges a technológiai innováció fejlesztése is, továbbá a tőkepiacok szétaprózódásának megakadályozása. A biztonság kérdése kapcsán egyre erőteljesebben merül fel uniós szinten is a közös védelmi ipar, a közös védelmi politika kialakítása.
A versenyképességi jelentést követően Mario Draghira újabb beszámoló összeállítása vár: a csúcstalálkozón megállapodtak a résztvevők egy újabb anyag elkészítéséről, amelyben demográfiai, egészségügyi, fenntarthatósági, klímaügyi kérdésekről számol majd be a korábbi EKB elnök. Megállapításra került az is, hogy mielőbb szükséges a felzárkózás a digitális versenytársakhoz, csökkenteni kell a bürokratikus akadályokat, nem csupán az állampolgárok, de az induló vállalkozások előtt is. Ehhez egy egységes szabályozási rendszer kialakításában is megállapodtak, az erre vonatkozó stratégiát a Bizottság 2025 júniusára készíti majd el.
Elfogadásra került egy dokumentum is, a Budapesti Deklaráció, amely középpontba állította a versenyképességet, valamint annak növelését az EU-ban. A deklarációt megelőzően néhány hónappal két jelentés is napvilágot látott, amelyek a gazdasági és a versenyképességi problémákról nyilatkoztak. Az Enrico Letta által összeállított „Much more than a market” (Jóval több mint piac), valamint a Mario Draghi féle „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője) jelentés olyan kihívásokat azonosít és ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek gyors reagálást várnak az EU-tól a jelenlegi helyzetben. Mindkét beszámoló megegyezik abban, hogy döntő fontosságú hogy sürgősen megszüntessék az innovációs és termelékenységi szakadékot mind globális versenytársakkal szemben, mind pedig az Unión belül.
A Budapesti Deklaráció azonnali cselekvésre ösztönöz, amelyre azért van szükség, mert az EU növekedése az utóbbi húsz év során lassabb volt, mint Kínáé és az USA-é, lassabban növekszik a termelékenység is, emellett pedig csökkent az EU részesedése a világkereskedelemben is. A deklaráció eddig nyilvánosságra hozott részei az alábbiakat tartalmazzák:
- Egyszerűsítési forradalom, csökkentik az adminisztrációs terheket. 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát.
- Intézkedések a magas energiaárak mérséklésére.
- Valódi iparpolitikát fogalmaznak meg.
- Megerősítették, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják.
- A tőkepiaci uniót megvalósítják.
- Európai védelmi ipari bázist hoznak létre.
- A következő öt évben a versenyképesség lesz a középpontban, minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteni egy versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról lássák, milyen hatása van a versenyképességre.
- A tanács ülésein rendszeresen visszatérnek a versenyképesség kérdésére.
A Budapesti Deklarációval Magyarországnak az elnökségi félév során sikerült egy olyan fontos és gyors beavatkozást igénylő kérdésben összehozni az EU vezetőinek támogatását és együttműködését, ami rendkívüli. A találkozó, valamint az egyezmény révén konstruktív párbeszéd alakult ki a felek között, ami az elmúlt hónapok során nem volt tapasztalható, így összességében az két csúcstalálkozó abszolút sikeresnek tekinthetőek a magyar elnökség és a teljes Európai Uniós együttműködések tekintetében.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
