Viszonylag ritkán esik szó a külkereskedelmi adatok áttekintése során arról, hogy a szolgáltatások külkereskedelme hogyan alakul egy-egy országban. A legtöbben a külker hallattán a klasszikus áruexport-importra asszociálnak. Ennek ellenére érdemes részletesebben is foglalkozni a témával, hiszen Magyarországon a szolgáltatások külkereskedelmi értéke évről évre emelkedik, 2024-ben 687 milliárd forint volt a behozatali, míg 14 124 milliárd forint a kiviteli oldalon az összérték. Mindezek az adatok is jól mutatják, hogy Magyarországon erős a szolgáltatások exportja, az alábbiakban pedig azt áttekintjük, hogy mely ágazatok érintettek ebben.
A KSH adatközlése szerint hat csoportba sorolhatóak a szolgáltatások, amelyek érintettek a külkereskedelemben is. Ez a hat csoport az alábbi:
- Bérmunka-szolgáltatási díj: körébe tartozik a gyártás, összeszerelés, címkézés, csomagolás. A szolgáltatást végző vállalat az érintett áruknak nem tulajdonosa, a feldolgozásért díjat kap a tulajdonostól. Mivel az áruk tulajdonjoga nem változik, a feldolgozó és a tulajdonos között általános termékforgalmi ügylet nem kerül rögzítésre. A bérmunka-szolgáltatási díj értéke nem feltétlenül egyezik meg a feldolgozásra küldött áruk értékének és az áruk feldolgozás utáni értékének különbségével. Nem tartozik ide az előregyártott elemek összeszerelése (az építés-szerelés része) és a szállításhoz kapcsolódó címkézés és csomagolás (a szállítás része).
- Javítási és karbantartási szolgáltatások: a javítás olyan termelőtevékenység, amely már meglévő termék csökkent értékének helyreállítására irányul. Ide tartozik a rezidensek által nem rezidensek tulajdonában lévő árukon / nem rezidensek által rezidensek tulajdonában lévő árukon végzett javítási, karbantartási munkák értéke (például hajók, repülőgépek és egyéb szállítóeszközök, gépek, berendezések javításáért, karbantartásáért fizetett/kapott díjak). A javítás egyaránt történhet a javítást végző telephelyén és azon kívül is.
- Turizmus: utazók által fogyasztott áruk és szolgáltatások a célországban (a tartózkodás nem haladja meg az egy évet). A tartózkodás célja szempontjából megkülönböztetünk magán- és üzleti turizmust.
- Szállítási szolgáltatások: szállítási szolgáltatásnak minősül egy adott ország rezidense által nem rezidensnek nyújtott/nem rezidenstől igénybe vett személy- és árufuvarozás (ide tartozik továbbá a szállítóeszköz kölcsönzése személyzettel személyszállítás/áruszállítás céljából), valamint a szállítást kiegészítő szolgáltatások (pl. szállítmányozási, raktározási, logisztikai tevékenység, szállítóeszköz karbantartása).
- Üzleti szolgáltatások: az üzleti szolgáltatások közé soroljuk a következő nyolc fő szolgáltatáscsoportot: kommunikációs szolgáltatások, építési-szerelési szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, számítástechnikai és információs szolgáltatások, jogdíjak és licencdíjak, egyéb üzleti szolgáltatások, személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások.
- Kormányzati szolgáltatások: nagykövetségek, konzulátusok, nemzetközi szervezetek, katonai egységek áru- és szolgáltatás-fogyasztása. A külföldi kormányzati szervek magyarországi fogyasztása szolgáltatásexportnak, míg a magyar kormányzati szervek külföldi fogyasztása szolgáltatásimportnak minősül.
A magyarországi termék- és szolgáltatás-külkeresekedelem adatainak összehasonlításakor azonnal látható, hogy bár a szolgáltatások külkereskedelme évről évre nagyobb arányban van jelen a külkereskedelemben, de a termék export és import értéke jóval e fölött van. A 2024-es előzetes adatok alapján a szolgáltatások külkereskedelmének aránya a teljes árukülkerhez képest 21% volt. Ez az arány az előző években is hasonló volt, jellemzően a szolgáltatások a termék-külkereskedelem 20-22%-át adták.
A szolgáltatások külkereskedelménél, ahogyan az áruforgalom esetében is, megkülönböztetjük az export és import oldalt. Ha túl magas a szolgáltatások importja, akkor deficit, vagyis hiány keletkezik, így az egyenleg negatív lesz. Ha azonban magasabb a szolgáltatások exportja, mint importja, akkor szufficit, vagyis többlet alakul ki, amely következtében az egyenleg pozitív lesz.
A magyarországi behozatali adatok alapján megállapítható, hogy az import részen magas az üzleti szolgáltatások és a szállítási szolgáltatások aránya. Előbbi esetén 2017 és 2024 között már csaknem megduplázódott a behozatal értéke, 2024-ben 5 478 milliárd forintot tett ki az üzleti szolgáltatások importja Magyarországon. A szállítási szolgáltatások aránya szintén jelentős a teljes szolgáltatás importon belül: 2024-ben 2 368 milliárd forint értékű volt az ágazatba érkező import szolgáltatás. Valamennyi csoport esetében az elmúlt évek válságai megfigyelhetőek a grafikon adatain is: a 2020-as koronavírus-járvány gazdasági hatásai nem hagyták érintetlenül a szegmenst, ezen belül is a leginkább a turizmus volt kitéve a negatív hatásoknak. 2019-ben 799,1 milliárd forintnyi volt a behozatali érték a turisztikai szektor szolgáltatási részén, egy évvel később több mint felével esett vissza, 356,2 milliárd forintra a szolgáltatások importja. Az utazási korlátozások hatására drasztikusan visszaeső turistaszám nemcsak a magán, de az üzleti jellegű utazásokat is érintette. A növekedés már 2021-től elindulhatott, a korlátozások fokozatos feloldásával, de a 2020 előtti értékeket először csak 2022-ben tudta a szolgáltatási ágazat meghaladni (2022-ben 898,8 milliárd forint volt az import értéke). Az import oldalon a legkisebb értéket a kormányzati szolgáltatások teszik ki, 2024-ben az ebben a szegmensben érintett szolgáltatások behozatali értéke 75,70 milliárd forintot tett ki.
A kiviteli oldalon hasonló arányokat láthatunk az egyes szolgáltatáscsoportok esetében, mint az importnál láthattunk. A legjelentősebb értékben az üzleti szolgáltatások, valamint a szállítási szolgáltatások szerepelnek, előbbi esetén 2024-ben 6 267 milliárd forint, míg utóbbinál 3 588,5 milliárd forint volt az export értéke. Mindkét esetben látható, hogy jelentősen az import érték fölött van, tehát ez is erősíti a szolgáltatás-külkereskedelem többletét. A kiviteli értékek alapvetően magasabb összegek figyelhetőek meg, mint az import oldalon, valamennyi szolgáltatáscsoport esetében.
Az export-import adatok mellett érdemes arra is kitérni, hogy mely ágazatok adják a kiviteli-behozatali értékeket. Az elérhető, 2023-as adatok alapján megállapítható, hogy a legmagasabb értékben a szolgáltatások külkereskedelme a szállítás-raktározás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció szektorokban valósult meg. Az export érték csaknem minden ágazatban magasabb, kivétel ez alól a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, hulladékgazdálkodási csoport, valamint az építőipar, a kereskedelem és gépjárműjavítás és a pénzügyi-biztosítási tevékenység. A legalacsonyabb értékben a mezőgazdaság-bányászat csoportban valósul meg szolgáltatáskülkereskedelem, 2023-ban az import ebben az ágazatban 35 milliárd forint, míg az export 38 milliárd forintnyi értékben alakult.
A külkereskedelemben az export és import összegek mellett hasonlóan fontos jelentőséggel bír a külkereskedelmi partnerek összetétele is. A szolgáltatások külkereskedelmének vizsgálatakor az első két ország, amellyel Magyarország szoros kapcsolatban van mind az export, mind az import oldalon változatlan. Ausztria és Németország szerepe ebben is megkerülhetetlen, a külkereskedelmi koncentráció ezzel a két országgal ezen szegmensben is kiemelkedő.
A két legfontosabb és legnagyobb értéket képviselő ágazat, a szállítási szolgáltatások és az üzleti szolgáltatások tekintetében a legfőbb exportáló országok között Ausztria, Németország, Hollandia, Lengyelország és Románia állnak. A 2024. IV. negyedévi adatok szerint az üzleti szolgáltatások Németországba exportált értéke meghaladta a 385 811 millió forintot. Értékben ezután Ausztria (összesen 247 990 millió forint), majd Hollandia (összesen 144 749 millió forint), Lengyelország (összesen 126 446 millió forint) és Románia (összesen 117 695 millió forint) következik.
A behozatali oldalon Ausztria és Németország első helyei mellett megjelenik még Franciaország, Írország és Hollandia is. Németország az exportértékhez hasonlóan magas arányban részesül a szolgáltatás importunkban is. A partnerországok bemutatása két tanulsággal is jár: egyrészt a kiviteli oldalon a nyugat-európai klasszikus partnerországok mellett már közép-kelet-európai, régiós államok is megjelennek, tehát a magyar szolgáltatás-külkereskedelem Európa mellett a térségben is magas. A másik tény, hogy az importnál már csak főleg nyugat-európai államokat láthatunk, ami előrevetíti, hogy a magas minőségű üzleti és szállítási szolgáltatásokat Magyarország ezekből az államokból szállítja be. Az esetek nagy részében az üzleti szolgáltatások képeznek nagyobb értéket, kivétel ez alól a kiviteli oldalon Lengyelország és Románia. Ide inkább a szállítási szolgáltatások kerülnek exportra, amit megmagyaráz a két ország fölrajzi közelsége is. Az Európán kívüli országok esetében a szolgáltatás-külkereskedelem az amerikai országokkal magasabb értéket képvisel, mint az ázsiai államokkal. 2024-ben a behozatal értéke az amerikai országokból 710,2 milliárd forint volt, míg a kivitel 1 428,1 milliárd forintot ért el. Az ázsiai országok esetében a behozatal 635,4 milliárd forint, a kivitel pedig 1 021,7 milliárd forint értékű volt 2024-ben.
A szolgáltatások külkereskedelme nemcsak Magyarországon, de világszerte is egyre nagyobb értéket képviselnek. Míg az 1990-es és 2000-es évek, egészen 2010-ig egy emelkedő trendet mutattak ebben a szegmensben, addig 2010-2012 óta nem csak a globális termék-külkereskedelemben, de a szolgáltatási ágazatban is lassulás tapasztalható. Ez a visszafogottság a strukturális átalakulás következménye, a globális beszállítói értékláncok a korábbiakhoz képest lerövidültek, valamint fejlődik a pénzügyi rendszer is, amire hatással van az egyre nagyobb teret nyerő digitális és mesterséges intelligenciát kínáló megoldások is. Érthető módon a válságok ugyancsak számottevő hatással voltak a trend megváltozásához, de hosszabb távon inkább az átalakulás, a visszafogottabb növekedés lehet jellemző mind a termék-, mind pedig a szolgáltatás-külkereskedelemre globálisan és Magyarországon is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
