Categories
OecoFocus

Fókuszban a digitális fejlődés és a versenyképesség – A magyar elnökség októberi egyeztetései

Október második fele is aktívan telt a magyar EU elnökség programjai alapján. Az elmúlt időszakban több olyan, gazdasági, társadalmi és technológiai egyeztetés is történt, amely során sikerült megfelelő előrelépéseket tenni a fejlesztésekben, valamint a nehézségek megoldásában. Emellett immár harmadik alkalommal került napirendre az agrárium, valamint a Közös Agrárpolitika jövője, amelyből jól látható, hogy a magyar elnökség számára kiemelt prioritás  ez a terület.  Összefoglalónkban a legfontosabb fórumokat, rendezvényeket mutatjuk be, azok eredményeivel.

2024. október 16-án Budapesten került megrendezésre az európai uniós és EFTA tagállamok legfelsőbb informatikai vezetőit tömörítő CIO Hálózat ülése. Az esemény vezetője Gaál Barna, a Digitális Magyarország Ügynökség nemzetközi igazgatója, egyben Magyarország CIO Hálózatba delegált CIO-helyettese volt. A CIO tagok tanácskozásának fókuszában olyan témák voltak, mint a digitalizáció versenyképességre gyakorolt hatása, azon belül is a közigazgatási szolgáltatások digitalizálásának kiemelt szerepe. Szó volt a határokon átívelő digitális közszolgáltatások fejlesztését előmozdító Interoperábilis Európa Rendelet végrehajtásáról, és az új Európai Digitális Személyazonosítási Keret megvalósításáról, amely a gyakorlatban is lehetővé teszi majd a kényelmes és gyors határokon átívelő ügyintézést. Magyarország az ülésen bemutatta a 2024 szeptemberétől élesített digitális állampolgárság program mobil alkalmazást is. A résztvevők ezen túl kitértek az Európai Unió digitalizációs céljait érintő területekre, melyeknek kiemelt szerepük van Magyarország elnökségének egyik fő prioritása, az uniós tagállamok egyik legfontosabb közös érdeke, a versenyképesség növelése szempontjából. Az Európai Unió új Digitális Személyazonosítási Keretének fő céljai egyrészt kijelölik a tagállami fejlesztések útját, másrészt stratégiai szinten egybevágnak a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program céljaival is, melynek kiemelt eleme az idén ősszel elindult új Digitális Állampolgár mobilalkalmazás.

A tagállami CIO-k és az Európai Bizottság egyetértettek abban is, hogy a teljesen online igénybe vehető határokon átívelő digitális közszolgáltatások megvalósítása érdekében meg kell erősíteni a tagállami közigazgatások különböző szintjei között is az együttműködést. Mindez az interoperabilitás és a digitális személyazonosítás területére is kiterjed, melyeknek elengedhetetlen feltétele az egységes kritériumoknak megfelelő építőelem szolgáltatások kialakítása, és a zökkenőmentes adatcsere megvalósítása a különböző tagállami nyilvántartások és szakrendszerek között.

Szintén október 16-án és 17-én, Budapesten zajlott az Ázsia-Óceánia Munkacsoport (COASI) informális ülése. Az ülés napirendje tartalmazta az Unió és India közötti viszony áttekintését, és – összhangban Magyarország uniós elnökségi prioritásaival és Keleti Nyitás külpolitikai stratégiájával – az EU-ASEAN közötti együttműködés fejlesztésének elősegítését. Az ASEAN elnökség részéről vendégelőadót fogadhattunk, amellyel pozitív üzenetet kívántunk közvetíteni a térséggel folytatott kapcsolatok további elmélyítése érdekében.

A munkacsoporti ülés második, szakmai napja alkalmat adott a résztvevőknek az EU-India közötti kétoldalú kapcsolatok és az EU-ASEAN együttműködésének áttekintésére. A szakmai fórum során a résztvevők megvitatták a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet, valamint a jövőbeni együttműködés lehetőségeit. A rendezvény folyamán az EU-India kapcsolatok fejlesztése és a júniusban lezajlott indiai választások voltak központban, figyelembe véve a közelmúltban tapasztalt gazdasági kihívásokat és a fenntartható fejlődés iránti közös elkötelezettséget. Emellett az EU-ASEAN együttműködés terén is fontos megállapításokra jutottak, amelyek segíthetnek a regionális stabilitás és prosperitás előmozdításában. A résztvevők hangsúlyozták a közös értékek és érdekek mentén történő együttműködés fontosságát a globális kihívások kezelésében.

Október 21-22-én tartotta újabb, a magyar elnökség alatti immáron harmadik formális ülését az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa Luxembourgban. Ennek alkalmával 26 tagállam támogatásával, elnökségi következtetések formájában kerültek elfogadásra azok az iránymutatások, melyek a 2027 utáni Közös Agrárpolitika útját a gazdaközpontúság, versenyképesség, válságállóság, fenntarthatóság és tudásalapú megközelítés mentén jelölik ki. A kétnapos ülés további sikere a Balti-tengerre vonatkozó halászati kvótákról egyhangúsággal elért megállapodás. A tagállami miniszterek megvitatták ezeken felül a mezőgazdasági termékek piacának aktuális trendjeit, az európai élelmiszerláncot érő kihívásokat, illetve a magyar elnökség beszámolt a közelmúltban, Budapesten megvalósult fontosabb szakmai eseményekről.

Budapesten a Belügyminisztérium Márványtermében került sor 2024. október 17-18-án a nemzeti szociális védelmi rendszerek leírásával foglalkozó kölcsönös információs rendszer (MISSOC hálózat) találkozójára. A kétnapos szakmai tanácskozáson a résztvevők a szociálpolitika, szociális védelem egyes aspektusainak uniós és nemzeti szintű megközelítéseivel foglalkoztak. Ennek keretében többek között bemutattuk a magyar elnökségi szociális prioritásokat, ezen belül is kiemelten a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előmozdításával kapcsolatos elnökségi aspirációkat. Napirenden szerepelt az önálló vállalkozók és az atipikus munkavállalók helyzetével foglalkozó vizsgálat, különös tekintettel a vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának aktuális helyzetére, illetve az e témához kapcsolódó, a MISSOC táblákban megjeleníthető releváns információkra. Az ülés végén a 2025. I. félévben soros lengyel EU-elnökség bemutatta a várható szociális prioritásokat és ismertette a következő MISSOC ülés várható helyszínét és időpontját.

Október 16-17 között a Pénzügyminisztérium Pénztárterme adott otthont a hagyományosan minden elnökségi félévben megrendezésre kerülő EU-USA Bel- és Igazságügyi Folyamat magas szintű szakértői ülésének. Az Egyesült Államok ismertette először a kiemelt területeit, a mesterséges intelligencia pro és kontra kihívásai mellett különösen a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelemre fókuszált, megemlítette az amerikai állampolgárokat közvetlenül célzó megelőző kampányának jelentőségét, és általában véve a prevenció létfontosságát. Hangsúlyozta hajlandóak bármiben partnerek lenni az EU számára, ami előrelépést jelenthet ezzel a fenyegetéssel szemben. Dr. Jancsó Gábor az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára üdvözölte az együttműködésben elért pozitív eredményeket, az új tárgybeli ENSZ egyezmény elfogadását és a mesterséges intelligencia kapcsán megvalósuló tapasztalatcserét, amelyt a jövőben is folytatni szükséges. A Bizottság azonosított további olyan területeket, ahol számítunk az Egyesült Államok még szorosabb együttműködésére. A rendészet adatokhoz való hozzáférése nélkülözhetetlen, ezt az Europol is hangsúlyozta, de minden fél egyetértett abban, hogy a bűnüldözés folyamatosan szűkülő lehetőségei kapcsán sürgősen lépni kell és biztosítani, hogy megfelelő eszközrendszer álljon rendelkezésre a bűnelkövetők elleni harcban online és offline egyaránt.

Ukrajnával kapcsolatban az amerikai fél általánosságban beszámolt az általa nyújtott igazságügyi és technikai és fejlesztési támogatásokról és arról, hogy 2022. márciusa óta 621.000 ukrán állampolgár érkezett menekültként az Egyesült Államokba. Ukrajnában figyelemmel kísérik a kábítószer előállítás növekedését, akut háborús közegben a katonák felől érkező kereslet új piacot generált. Dr. Hegyaljai Mátyás elmondta, hogy a Tanács szorosan nyomon követi a háború belső biztonságra gyakorolt hatásait és számos területen segíti Ukrajnát. A program végén a következő, lengyel elnökség ismertette prioritásait. A migráció kapcsán a lengyel elnökség nagyobb hangsúlyt helyez majd az instrumentalizációra, a Paktum végrehajtása mellett, de tovább folytatják az alternatív migrációkezelési megoldások feltárását, és a külső dimenzió és a visszatérés tekintetében is intenzíven szeretnék folytatni a munkát.

Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. A magyar uniós elnökség hivatalos programjaként a Gazdasági Versenyhivatal 2024. október 22-én a rendezte meg az európai versenypolitika egyik legjelentősebb szakmai konferenciáját. A Versenynapokon a versenyjogot érintő legaktuálisabb kérdések és kihívások kerülnek napirendre. Budapest szívében, a Várkert Bazárban megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő téma köré épült fel, melyek több ponton is összhangban voltak a magyar elnökség prioritásaival.

A versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában álltak. Az októberi budapesti konferencián górcső alá kerültek ezen területek versenypolitikai vetületei. A rendezvényen a versenyjogi szakma elismert képviselői megvitatták a több mint egy éve hatályba lépett digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) alkalmazásának eddigi tapasztalatait is. A rendezvény harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei, illetve annak kockázatai adták. A téma különösen aktuális volt; tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A magyar elnökség bővítéspolitikai célkitűzéseit támogatva a Gazdasági Versenyhivatal a konferenciára – rendhagyó módon – a 27 tagország versenyhatósága és az Európai Bizottság mellett, 8 tagjelölt ország versenyhatóságát is meghívta, támogatva azok versenyjogi jogharmonizációs törekvéseit és felkészülésüket az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre