Korábbi elemzésünkben már beszámoltunk a magyarországi külföldi közvetlen-tőke befektetés (FDI) áramlásának 2024-es eredményeiről. A KSH minden év október végén teszi közzé a vármegyei szintre bontott tőkeáramlás adatokat, így most ezeket tekintjük át. Az eddigi adatok alapján látható, hogy a legtöbb megyében növekedett a külföldi tőkeállomány 2024-ben. A növekedés átlagosan 11%-ot ért el a 2023-as évi értékekhez képest. Pest vármegye kiemelkedő pozíciója mellett jelentősen növekedett a tőkeállomány Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyékben is. A tőkeállomány mértéke legjelentősebben Veszprém megyében csökkent, ugyanis mintegy -16%-os zsugorodást mutatnak a KSH adatai.
A KSH adatbázisa alapján 2024-ben a teljes magyarországi közvetlentőke-befektetés állomány (nettó tartozás) 44 851,3 milliárd forintot tett ki, amely az azt megelőző, 2023-as évi értékekhez képest 9%-os növekedést mutat. A növekvő tendencia már hosszú évek óta megfigyelhető, amely az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően vonzó befektetési környezetet teremtett itthon. A társasági adó alacsony szintje mellett, a stabil pénzügyi- és banki háttér, valamint a belpolitikai nyugalom és a kedvező földrajzi elhelyezkedés is ösztönzőleg hat a külföldről érkező befektetésekre. A nyugat-európai szinthez képest olcsóbb munkaerő jellemzően magas szakképzettséggel párosul itthon, ami szintén jótékonyan hat a befektetések becsatornázása szempontjából. A vármegyei megoszlásban ugyan felfedezhető aszimmetrikusság a tőkeállomány és a befektetések áramlását tekintve, de számos olyan intézkedés született az elmúlt évek során, amelyek ezt az aránytalanságot próbálják javítani. Ennek köszönhetően a periférikus, jellemzően keleti országrész vármegyéiben fokozatosan növekszik a külföldi befektetők száma és a beruházások aránya is.
A vármegyei megoszlásban kiemelkedik Pest vármegye, ahová országos szinten is a legmagasabb értékben áramlik FDI. A nettó tartozás állomány 2024-ben itt 4 780 milliárd forintot ért el, ami az országos érték több mint 10%-át tette ki.
A rangsorban második helyen Komárom-Esztergom vármegye, majd Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén helyezkedik el. Komárom-Esztergom vármegyében a járműipar mellett az elmúlt években az elektro-mobilitással kapcsolatos üzletágak, így az akkumulátorgyártás vonzott jelentős mennyiségű befeketést.
Hajdú-Biharban az idén átadott BMW-gyár volt az egyik legkiemelkedőbb beruházás az utóbbi években, amely nemcsak a méreteiben, valamint a technológiai innovációkban, de az alkalmazottak számában is megmutatkozik.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2015 és 2024 között több mint a négyszeresére nőtt a külföldi közvetlentőke állomány értéke: tíz évvel ezelőtt 503,2 milliárd forint, 2024-ben pedig már 2 195 milliárd forintra rúgott ez az érték. Az új beruházások között találjuk a vármegyében a német eredetű Meleghy Automotive Hungary új gyárát, a kínai Chevron Autot, valamint a felsőzsolcai brit befektetőkkel rendelkező GKN Automotive Hungary Kft-t is. Az építőipari vállalatok közül az osztrák hátterű Wienerberger 12 milliárdos beruházással új betoncserépgyárat hozott létre Hejőpapin. A befektetők számára különösen vonzó a térség kiváló infrastruktúrája, az autópálya-hálózat által biztosított európai összeköttetés a szakképzett munkaerő, valamint a Miskolci Egyetem által biztosított kutatás-fejlesztési és innovációs háttér. A középfokú szakképző intézményekből is jól felkészült fiatalok kerülnek ki, bár a tehetséges szakemberek megtartása továbbra is kihívást jelent a régió számára.
A nominális értékváltozás mellett érdemes azt is megnézni, hogy a 2023-as évhez képest 2024-ben vármegyei szinten mennyit változott százalékosan a tőkeállomány mértéke. Ez alapján az országos lista első helyén nem Pest, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye áll, itt ugyanis 2024-ben 46%-kal nőtt a közvetlentőke befektetések állománya az előző évhez képest. A területfejlesztési célzott programok segítségével egyre több külföldi befektető kezdi felfedezni Magyarország legkeletibb megyéjét, ami hosszú távon a vármegye gazdaságára és így a munkahelyteremtésre is kedvezően hat. A magas arányú növekedésre egyértelműen hatott, hogy 2024 elején az osztrák tulajdonú MCE csoport bejelentette, hogy 50 millió eurós beruházást indít a nyíregyházi Ipari Parkban. Szintén az ipari parkban kezdett működésbe a Sunwoda kínai vállalat, valamint itt bővíti gyáregységét a német hátterű Boysen Group is. A tavalyi évben bejelentett beruházások többmilliárd forintos értéket képviselnek, jellemzően a gépipari, autóipari és akkumulátoripari szektorokat támogatva.
Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett Bács-Kiskun és Tolna vármegyékben is magas értékű volt 2024-ben az előző, 2023-as évhez viszonyított külföldi tőkeállomány mértékének növekedése. Bács-Kiskunban 39%-kal, Tolnában 38%-kal nőtt az állomány mértéke 2023-hoz képest. Előbbi esetében a Mercedes-Benz gyárbővítései, folyamatos fejlesztései azok, amelyek nagymértékben tudják növelni az itt található külföldi tőkebefektetés állomány mértékét. Tolna vármegyében új zöldmezős projektet ugyan nem jelentettek be az előző évben, viszont az adatok alapján jelentősebb mértékű további tőkebevonást hajtottak végre a vármegyében működő külföldi befektetők és ez okozhatta a kiugró arányú növekedést 2024-ben.
A növekedés mellett öt vármegyében visszaesés is látható, mind a nominális, mind a százalékos arányoknál. Békés, Nógrád, Baranya, Somogy és Veszprém vármegyékben 2024-ben csökkent a külföldi tőkeállomány mértéke. A legnagyobb visszaesés Veszprém vármegyében volt, ahol az előző, 2023-as évi értékekhez képest 16%-ot zsugorodott az állomány. Tekintettel arra, hogy a KSH nem részletezi, hogy az állomány milyen elemekből áll (reinvested earnings, intercompany kölcsönök, részvények), valamint az MNB sem teszi közzé a vármegyei szintre lebontott listát, így jelen esetben inkább feltételezésekre támaszkodhatunk a csökkenést illetően. A HIPA 2024 Q3-as „Economic Analysis” elemzése szerint Veszprém vármegyében 2024-ben az ipari termelés jelentősen csökkent, így ennek lehet olyan közvetett hatása, amely a tőkeállomány mértékét is negatívan befolyásolja. Ha a befektetők úgy tapasztalják, hogy az ipari kibocsátás csökken, akkor kevesebb profitlehetőség adódik a térségben, ami visszavetheti a tőkeállomány mértékét is. Ennek hatására kevesebb új vagy bővítési célú beruházást jelentenek be, kevesebb új vállalati részvényt adnak ki, valamint gyakran fordulnak a profit-kivitel irányába. Jelen esetben, valamint a többi vármegye esetében is, ahol csökkent a tőkeállomány mértéke, hasonló tendenciák fordulhattak elő 2024-ben.
Összességében az országos adatok azt mutatják, hogy a magyarországi FDI-állomány mértéke a vizsgált vármegyékben csaknem mindenhol nőtt, kivételt képez a jelzett öt vármegye. A legtöbb esetben a járműipari, az akkumulátor és e-mobilitással kapcsolatos, valamint építőipari ágazatokban történtek jelentősebb mértékű új beruházások vagy a meglévők bővítései. Pest vármegye továbbra is vezető pozíciót tölt be a külföldi tőkeállomány nominális értékében, viszont az év/év alapú százalékos változásnál már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vezetnek. Ezek a beruházások nemcsak azért fontosak, mert általuk a magyar gazdaság versenyképesség is fejlődik, de olyan térségekben is képesek munkahelyeket teremteni, ahol ez sokáig jelentős problémaként merült fel. A vidéki területek jó teljesítményével elkezdődhet a központi régió szerepének oldódása is, amely a jövőben versenyképességi tényező lehet. Mindez azt is alátámasztja, hogy egy esetleges társasági adóemelés, valamint a jelenlegi kedvező befektetői környezet negatív módosítása a teljes magyar nemzetgazdaságra és így a vármegyék gazdasági teljesítőképességére is kedvezőtlenül hatna.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
