Több mint húsz éve, hogy Magyarország felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, lezárva ezzel a hidegháborús tömeghadseregek korszakát. Bár a hadkötelezettség jogilag ma is létezik, a NATO-csatlakozást követő modernizáció jegyében az ország egy professzionális, önkéntes alapon működő haderőre állt át. A kötelező katonai szolgálat visszaállítását Magyarországon azóta is a társadalom túlnyomó többsége elutasítja. A sorkatonai szolgálat eltörlése miatti problémákat a jelenlegi magyar kormány számos intézkedéssel igyekezett orvosolni az elmúlt évtizedben, többek között honvédelmi ismeretek tananyagba emelésével, önkéntes tartalékosi rendszer elindításával, és egy átfogó haderő modernizálási programmal.
Miért függesztették fel a hadkötelezettséget Magyarországon?
A Magyarországon a sorkatonai szolgálatot 2004-ben függesztették fel. Bár a 2004. évi CV. törvény lehetővé tette a hadkötelezettség békeidőben való felfüggesztését, de nem törölte el teljesen — azaz jogilag a hadkötelezettség továbbra is létezik, csak nem érvényesítik békeidőben. Kimondja, hogy különleges jogrend esetén (pl. háborús állapot, szükségállapot) a hadkötelezettség ismét bevezethető.
A döntés a NATO-csatlakozás (1999) utáni modernizációs folyamat része volt. Magyarország célja egy professzionális, önkéntes alapon működő haderő létrehozása volt, amely hatékonyabban illeszkedik a szövetségi rendszerbe és a nemzetközi műveletekbe. Ez alapján ma a Magyar Honvédség alapját hivatásos és szerződéses katonák, illetve az egyre bővülő önkéntes tartalékos és területvédelmi struktúra alkotja.
A rendszerváltás előtt a sorkatonai szolgálat két évig tartott, később 12 hónapra, majd a kilencvenes évek végére 6 hónapra csökkent. A Varsói Szerződés egykori tagországai a 2000-es években kivétel nélkül megszüntették a sorkatonai szolgálatot, így a sorkatonaság kivezetésével és a hadkötelezettség felfüggesztésével Magyarország a hidegháború lezárását követő kelet-európai trendet követte.
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/C8yQf/3/
A kötelező katonai szolgálat kivezetését a geopolitikai helyzet megváltozása mellett gazdasági okok is indokolták. Az európai országok többsége a 2000-es évekre gazdasági okokból fordult el a hadkötelezettségtől. A tömeghadseregek fenntartása rendkívül költséges volt: több tízezer újonc elszállásolása, ellátása és kiképzése rövid távon is milliárdos terhet rótt az állami költségvetésre, miközben a sorkatonák rövid szolgálati idejük miatt kevésbé voltak hatékonyak, mint a hivatásos katonák. Továbbá a fiatal férfiak 6–12 hónapra kiestek a munkaerőpiacról vagy a felsőoktatásból, így később léptek be a gazdaságba és lassabban haladtak előre a pályájukon.
A 2000-es évek elején a Magyar Honvédség létszáma körülbelül 65–70 ezer fő volt, ebből sokan sorkatonák. A kötelező katonai szolgálat kivezetésével és a professzionális haderőre való áttéréssel a létszám 25–30 ezer fő közé csökkent, de a haderőn belüli képzettségi szint és technikai felszereltség fokozatosan javult. Jelenleg a Magyar Honvédség törvényileg meghatározott békelétszáma 37 650 fő.
Lehet újra kötelező katonai szolgálat Magyarországon?
A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) júniusi felmérése alapján Magyarországon a legmagasabb azok aránya (58%), akik ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A közvélemény-kutatást kilenc európai országra kiterjedően végezték, Magyarországon minden korosztály elutasító volt a kötelező katonai szolgálat visszavezetését illetően.
Kritikusok szerint a sorkatonaság eltörlése meggyengítette a társadalomban a honvédelmi tudatot és csökkentette a tartalékos állományt. Ezen problémákat a Magyar Kormány célzott intézkedésekkel igyekszik kivédeni:
2016-után a haderőfejlesztési program részeként a Magyar Kormány a tantervbe is bevezetett honvédelmi ismeretekkel, különböző tematikus honvédelmi programok kialakításával erősíti a fiatalokban a honvédelmi tudatot.
Valamint szintén a haderőfejlesztési program részeként az önkéntes tartalékosi rendszer megerősítése zajlik. Csak a legutóbbi kampány során több mint ötezer területvédelmi tartalékos csatlakozott a Magyar Honvédséghez. A területvédelmi tartalékosi rendszer kialakítása azért is volt kulcsfontosságú, mert ezáltal minden állampolgárnak lehetősége van a lakóhelyéhez legközelebbi helyszínen szolgálatot teljesíteni, ezzel erősítve a lokálpatrióta, helyi közösségi elköteleződést.
Továbbá 2016-ban kezdődő átfogó modernizációnak köszönhetően a Magyar Honvédség eszközeit, szervezeti és szerkezeti struktúráját illetően is megújult, a modern kor kihívásaira hatékonyan válaszolni képes professzionális haderővé vált.
Bár az elmúlt időszakban több európai országban újra felvetődött a sorkatonai szolgálat visszavezetésének lehetősége, a fenti intézkedéseknek is köszönhetően a sorkatonaság visszaállítását a magyar kormány nem tartja napirenden.
Források:
- évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
ghttps://njt.hu/jogszabaly/2004-105-00-00
1283/2021. (V. 20.) Korm. határozat a Magyar Honvédség feltölthető beosztásainak számáról
https://jogkodex.hu/doc/2764818?utm=
Már több mint ötezerrel nőtt a Magyar Honvédséghez csatlakozó tartalékosok száma. In: Honvedelem.hu
https://honvedelem.hu/hirek/mar-tobb-mint-otezerrel-nott-a-magyar-honvedseghez-csatlakozo-tartalekosok-szama.html?utm
KRASTEV, Ivan: Trump’s European revolution, In: ECFR, 2025.06.23.
https://ecfr.eu/publication/trumps-european-revolution/
European Bureau for Conscientious Objection
https://www.ebco-beoc.org/
KENANI, Sabouri, HOSSEINI: The Economic Costs of Compulsory Military Service. In: SSRN, 2025.04.30
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=5212204
Reintroducing Military Conscription Could Cost the German Economy up
to EUR 70 Billion. In: IfoInstitute. 2024.07.10.
https://www.ifo.de/en/press-release/2024-07-10/reintroducing-military-
conscription
BOVE, Vincenzo,DI LEO Riccardo, GIANI Marco: What do we know about
the effects of military conscription?. In: Economic Observatory. 2024.06.10.
https://www.economicsobservatory.com/what-do-we-know-
about-the-effects-of-military-conscription
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
