2021-ben Magyarországon mintegy 1,8 millió hektáron terültek el faállománnyal borított erdőterületek. A rekreációs lehetőségek sokak számára ismertek, emellett pedig az elmúlt évtizedekben a környezeti szempontok is egyre inkább előtérbe kerültek. Az erdőségek jelentős hatással lehetnek egy-egy ország gazdaságára is, hiszen a kitermelt faanyagok nemcsak a hazai iparágak számára, de a külkereskedelemben is fontos szerepet tölthetnek be. 2020-ban a világgazdaságban a faipari termékek kereskedelme elérte a 140 milliárd USD-t, a legnagyobb exportőr pedig Kína volt. Az alábbi összefoglalóban a hazai erdőgazdálkodásra vonatkozóan láthatunk adatokat, valamint a globálisan leginkább mérvadó mutatókat is áttekinthetjük.
Magyarország erdőinek fejlesztése, védelme és a további lehetséges területek fásítása céljából a 2016-2030 közötti időszakra fogadták el néhány éve a Nemzeti Erdőstratégiát, amely a gazdasági, hasznosításon túl, a biodiverzitás fokozása és a klímavédelem fontosságára is kitér. Nemzetközi szinten is részese Magyarország a különböző erdőket védő és természeti környezetet támogató konvencióknak, így például az ENSZ égisze alatt működő Kárpátok Egyezménynek is. Ennek elsődleges célja a Kárpátok ökorégiójának területén a fenntartható erdőgazdálkodásnak megfelelő szakmapolitika folytatása, valamint az erdőtakarók hosszú távú fenntartására irányuló törekvések előirányzása.
Magyarország területének 20,8%-át borítják erdők, amely így a hazai termőföld negyedét teszi ki. A legtöbb erdőterület Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, jelentős része ezeknek az területeknek a lomblevelű erdőtípusokhoz tartozik. A Dunántúlon Somogy vármegyében a legmagasabb az erdők aránya, az ország középső részén pedig mind Pest, mind Bács-Kiskun vármegyékben jelentős ezeknek a területeknek a száma. Az ország nagy részén főleg a lomblevelű erdők vannak többségben, 2021-ben a teljes erdőterületek több mint 90%-át ilyen típusú fák alkották. A fennmaradó 10%-ot tűlevelű erdőségek teszik ki.
Kitermelés szempontjából Zala, Somogy, Bács-Kiskun, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben végeznek nagy mennyiségben ilyen munkálatokat. A jelölt hat megyére jut az országos fakitermelés 54%-a.
Ugyan a magyar gazdaságban nem tölt be szignifikáns értéket az erdőgazdálkodás – átlagosan 0,2%-kal részesedik belőle – a külkereskedelemben a különböző fatermékek exportja ettől függetlenül számottevő értéket képvisel. A legnagyobb mértékben az egyes asztalosipari termékek, fűrészáruk, farostlemezek, valamint a megmunkálatlan fa szerepel az áruszerkezetben, amely évek óta stabil összeggel bővíti a magyar kivitelt.
Az exportban foglalt termékek többnyire az Európai Unió országaiba irányulnak, főként Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Lengyelországba szállítják a hazai faárut.
A kitermelés mellett fontos része az erdőgazdálkodásnak az újratelepítés, amely két módon történhet: első kivitelű erdőtelepítéssel és fásítással, vagy természetes és mesterséges erdőfelújítással. Az erdőtelepítés során az arra megfelelő, legalább 5 000 négyzetméteres területen kezdődhet fásítás, amelyhez fontos a megfelelő területi és szakmai ismeret. 2021-ben jellemzően az ország keleti részén végeztek ilyen műveleteket, a többi vármegyében inkább erdőfelújítás segítségével növelték a faállományt.
Az erdőfelújítás két módon, mesterséges és természetes úton történhet. Mesterséges erdőfelújításról akkor beszélhetünk, ha a felújításra váró területen a szaporítást maggal, csemetével vagy dugvánnyal végzik el. Természetes módon az erdőfelújítás az adott területen található idős állomány szaporítóanyagával történhet. Ez történhet egyrészt magról, amikor az idősebb fák által elhullatott magokból jön létre az újabb erdőterület, valamint sarjról, amikor a levágott fák gyökereit és tuskóit hagyják ismét kihajtani.
2021-ben országos szinten vizsgálva 18 407 hektáron történt erdőfelújítás, 7 238 hektáron pedig erdőtelepítés. Mindkét esetben a legtöbb ilyen jellegű munkálat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében került elvégzésre, ahol a legmagasabb a magántulajdonban lévő erdőgazdálkodási célú területek száma: 2021-ben csak ebben a vármegyében 96 453 hektár volt privát birtokban, 34 923 hektár pedig állami tulajdonban. A közösségi tulajdonú erdőségek aránya ugyanitt 1 687 hektár volt.
Tulajdontípus szerint az állami erdőgazdálkodási területek vannak szinte az egész országban túlsúlyban, ez alól mindössze a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye jelent kivételt. Az állami erdők kezelését 22 állami gazdaság tartja karban és felügyeli, a magánerdők esetében pedig több, mint félmillió tulajdonost tartanak nyilván. Az állami erdők területén gyakorlatilag mindenhol folynak gazdálkodások, a magántulajdonú erdőségek esetében azonban ez nem jelenthető ki: nagyjából 200 ezer hektárra tehető azoknak az erdőknek a területe, amelyek rendezetlen gazdálkodói jogviszonyú erdők, ez a hazai erdőterületek 10%-át teszi ki.
Az erdőgazdálkodásban dolgozók száma jelenleg országos szinten 20 ezer fő körül mozog, ami a három nagy agrár ágazat – mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás – mintegy harmadát képviseli (2022-ben a teljes agrár szektorban dolgozók aránya 67 700 fő volt). Az itt alkalmazott munkaerő jellemzően alacsonyan képzett, így számukra egy-egy régióban ez az ágazat jelenti az egyetlen elhelyezkedési lehetőséget. Az erdőgazdálkodásban is gondot okoz, hogy a szaktudással rendelkezők nagy része inkább a külföldi munkavállalást választja, jellemzően a magasabb munkabérek miatt.
A hazai erdők védelmén túl, az Európai Unió is felelősséget vállal a fenntartható erdőgazdálkodások kialakításáért. 2022 szeptemberében adták ki az Európai Parlament témában készült állásfoglalását, amely 2030-ig új uniós erdőstratégiát kíván kialakítani. Az állásfoglalás célja az erdők kiegyensúlyozott multifunkcionalitású előmozdítása, a védelem, helyreállítás, újraerdősítés és erdőtelepítés, valamint fenntartható gazdálkodás kialakítása, az erdők és erdőgazdálkodók többféle cél teljesíthetőségével.
2020-ban a világgazdaságban a faipari termékek kereskedelme elérte a 140 milliárd USD-át, ami a teljes világkereskedelem 0,84%-át teszi ki. Globális szinten az alábbi államok szerepelnek a rangsor első 5 helyén a faipari termékek legnagyobb export- és importőreiként.
A globális fatermék kereskedelmében a legnagyobb részt a fűrészelt fa és a megmunkálatlan, úgymond nyers fa képviseli, ezek együttes értéke 2020-ban 50,3 milliárd USD volt, ami a teljes ágazat több, mint 35%-át jelenti.
Fontos, hogy az egyre inkább fokozódó klímaváltozás hatására még inkább odafigyeljünk erdőink állapotára is. Az egyre növekvő átlaghőmérséklet, az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt kialakuló időjárási viszontagságok, valamint az emberi rombolás, az urbanizáció mértékének növekedése mind komoly veszélyt jelentenek az erdők számára.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt, itt, itt, olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/kf-fejlesztesek-itthon-mit-mutatnak-az-elmult-evek-adatai/
#erdő #erdőgazdálkodás #fatelepités #természetvédelem #környezetvédelem #klímaváltozás #magyarország #világkereskedelem #fakitermelés #export #külkereskedelem
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
