2023-ban és 2024-ben hat intézmény is növekedést várt Magyarországon a rákövetkező, tehát a 2024-es és 2025-ös évre. A kormányzat, az Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság prognózisai azonos irányba mutattak 2024-re vonatkozóan. A legalacsonyabb növekedést az OECD és az Európai Bizottság várta, míg a legmagasabbat a kormányzat és az IMF. 2025-re vonatkozóan hasonló a kép, ugyanis stagnálás és visszaesés nem szerepel a számításokban. A magyar kormányzat tehát koránt sincs egyedül a pozitív előjelű előrejelzései kapcsán és növekedési potenciál azonosítható a gazdaságban.
„Az előrejelzés nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó.”
Niels Bohr (Nobel-díjas fizikus)
2024-hez hasonlóan 2025-ben is növekedést várnak a mértékadó nemzetközi intézmények és elemző intézetek a magyar gazdaságtól. A kormányzat tehát nincs egyedül a növekedési potenciál azonosításában. A következő rövid összefoglaló azt veszi számba, hogy milyen előrejelzések készültek a 2024-es és a 2025-ös évek kapcsán a magyar kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság asztalán.
A kormányzat 2023 augusztusában úgy nyilatkozott, hogy amíg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz. Az előrejelzések 2,5-3,0%-os növekedésről szóltak. Az akkori érvelés szerint a növekedés újraindítását a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatja majd.
Az IMF 2023-ban közzétett jelentése szerint a magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 2,3%-os GDP-növekedést ér el. Szerintük akkor a növekedést a belföldi fogyasztás és a külső kereslet élénkülése és a befektetési környezet stabilizálódása befolyásolta. A belföldi fogyasztás kapcsán azt emelték ki, hogy a fogyasztás javulása hajthatja a növekedést, amit a reálbérek emelkedése és a csökkenő infláció támogat. Rámutattak továbbá, hogy a 2023-ban tapasztalt magas inflációs szint csökkenése a háztartások vásárlóerejének javulását eredményezi, ami pozitívan hat(hat) a fogyasztási kiadásokra. A külső kereslet élénkülése tekintetében arra számítottak, hogy a globális gazdaság mérsékelt javulása várható, amely növeli a magyar exportkeresletet. Ezen túl azt is kiemelték, hogy az autóipari beruházások és az elektromos járművek gyártása növeli az exportlehetőségeket. Végezetül a befektetési környezet stabilizálódása kapcsán azt emelték ki, hogy az állami és magánberuházások várható javulása támogathatja a GDP-növekedést, különösen az EU-s források újraindulásával.
Az Európai Bizottság 2023-ban közzétett előrejelzése szerint Magyarország reál GDP-növekedése 2024-ben várhatóan 2,4% lesz. Az okok között a gyenge belföldi kereslet, a beruházási aktivitás csökkenése és a gyenge exportteljesítmény húzódik meg. Az Európai Bizottság szerint a háztartások magas eladósodottsága és a csökkenő fogyasztás gátolja a belső kereslet bővülését és az infláció még mindig érezhetően magas, ami visszafogja a reálbérek növekedését. A beruházási aktivitás csökkenése kapcsán arra mutattak rá, hogy az EU-s források visszatartása és az alacsony állami beruházási aktivitás tovább gyengíti a gazdasági növekedést. Emellett kiemelték, hogy a magánszektor beruházásai visszaestek a magas kamatlábak és a gazdasági bizonytalanság miatt. A gyenge exportteljesítmény kapcsán azt jegyezték meg, hogy az európai recesszió kockázatai és a német gazdaság lassulása negatívan befolyásolja a magyar exportot. Az autóipari gyártás problémái és az ellátási láncok fennakadásai ráadásul tovább nehezítik a helyzetet.
A Világbank 2023-ban kiadott adatai alapján Magyarország reál GDP-növekedése 2024-ben 2,5-3,0 százalék körül alakulhat. Az előrejelzésüket az alábbi tényezők befolyásolták. A külső környezet gyengesége, mely szerint az európai recesszió kockázata és a globális gazdasági lassulás negatív hatást gyakorolhat a magyar exportteljesítményre. Szerintük az eurózóna növekedése továbbra is alacsony, ami visszafogja a magyar ipar exportorientált szektorait. A 2023-ban fenntartott magas jegybanki kamatlábak visszafogják a hitelezést és a beruházásokat, ami csökkentheti a növekedést. A hitelfelvétel drágulása és a szigorúbb pénzügyi kondíciók hátráltatják a vállalkozásokat. Rámutattak még az energiaköltségek kérdésére is, ahol 2023-ban ugyan csökkenés volt, de azok még mindig magas szinten maradtak, ami negatívan hat(hat) a vállalatok költségszerkezetére.
A Magyar Nemzeti Bank 2023 decemberében a 2024-es évre 2,5-3,5%-os növekedést várt. Az akkori érvelésük szerint a 4,0–5,5%-ra mérséklődő infláció és a 2023. szeptember óta emelkedő reálbérek mellett a háztartások fogyasztása és a beruházások egyaránt növekedésnek indulnak. Tehát a jegybank kifejezetten nagy potenciált látott a belső keresleti tételek fokozatos kilábalásában.
Az OECD várakozásai szerint 2023 októberében a 2024-es évre 2,4%-os növekedés volt prognosztizálható. A jelentésükben a háztartások reáljövedelmének és a magánfogyasztásnak a dezinfláció által támogatott fokozatos emelkedését vetítették előre, ugyanakkor azt is kiemelték, hogy az állami fogyasztás és a beruházások 2024-ben és 2025-ben kevésbé fogják támogatni a növekedést, mivel a kormány célja a költségvetési hiány csökkentése.
A 2024-es évre tehát széles konszenzus rajzolódott ki, mely szerint a legpesszimistább az Európai Bizottság és az OECD volt, míg a legoptimistább a kormányzat, illetve az IMF. Az előrejelzéseknél mintegy 40 százalékos különbség adódott.
2025-re a hazai kormányzat 2024 októberében/novemberében 3,4%-os növekedéssel számol, melyet a következő tényezők magyaráznak. A reálbér-növekedés hatására a fogyasztás bővül, a hitelezés helyreáll, a beruházási aktivitás növekszik. Ezen túl nő a munkaerőpiaci aktivitás (regisztrált álláskeresők száma mélyponton). Fontos marad az exportteljesítmény fenntartása, de inkább növelése, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek jelenleg két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak. Ez az oka annak, hogy a hazai vállalatok integrálása termelési láncokba elemi fontosságú, és ezért célkitűzés, hogy a Tier 1 és Tier 2 beszállítók aránya érje el az 50%-t. Lényeges továbbá, hogy a „nemzeti bajnokok” száma 20-ról 40-re bővüljön, és az exportképes kisvállaltok száma esetében 15 000-ről 20 000-re történő előrelépés következzen be. A kifektetések száma emelkedjen, a profitegyenleg-hiány legyen nulla.
A Világbank 2025-re nagyjából 3,0-3,1 százalékos növekedést vár a kelet-közép-európai régióra a 2024 nyarán készített előrejelzései szerint. Szerintük általános trend lehet a fogyasztás és a befektetések növekedése, amely az infláció mérséklődésének köszönhető. A Világbank ezen túl az export korábbi szintre való visszatérésével is számol, de az RRF (Recovery and Resilience Facility, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) források növekedést generáló hatását is figyelembe veszik mind a régióban, mind pedig hazánkban.
Az IMF 2025-re már szerényebb, 2,9%-os növekedést valószínűsít a 2024 novemberi előrejelzései alapján. Az intézmény a fogyasztás és a magánbefektetések növekvésével számol, de az állami befektetések növekedése is erős magyarázó tényezővel bír. Ugyanakkor az IMF is az európai uniós források részleges, vagy teljes körű hozzáférhetőségét feltételezi. Szerintük a folyó fizetési mérleg enyhe többletet fog mutatni, a növekedés pedig egyre inkább a termelékenység növekedéséből származik majd, tekintve a munkaképes korú lakosság számának lassú csökkenését.
A Magyar Nemzeti Banknál 2,6-3,6%-os növekedéssel számolnak a 2024. decemberi előrejelzések alapján. Az intézmény szerint folytatódik a reálbérek növekedése, így fogyasztás is emelkedik, továbbá az állampapírok lejáratával kiáramló jövedelemmel, illetve a háztartási hitelállomány növekedésével tovább nőhet a fogyasztás. A megtakarítási ráta viszont enyhén csökkenhet. Az ipari teljesítmény 2025 második felében bővülhet, ahogyan megkezdik a termelést az újonnan települt gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok. Németország ipari termelése 2025 közepére növekedhet, amely keresleti oldalról a hazai ipari folyamatokat is ösztönzi. Ráadásul az építőipar is támogathatja a növekedést (vidéki otthonfelújítási program. A munkáshitel új lendületet vihet a hitelezésbe.
Az OECD szerint 2025-ben 2,1% lesz a magyar gazdaság növekedése. Az intézmény szerint a növekvő reálbérek, és a csökkenő infláció végett (a gazdaság fő motorjai 2025-ben) a fogyasztás növekedni fog. A megtakarítások csökkenése várható, ami szintén hozzájárul a fogyasztás növekvéséhez. Az OECD rámutat még, hogy a magánbefektetések nőhetnek, ugyanakkor az állami beruházások nem fognak nagy szerepet játszani. Az exportteljesítmény ellenben javulni fog, mivel növekszik a fő kereskedelmi partnerek irányából érkező kereslet, bár hátráltatni fogja a folyamatokat a német gazdaság lassú növekvése.
Az Európai Bizottság a legszkeptikusabb és 2025-re mindösszesen 1,8%-os növekedést vár a 2024. novemberi előrejelzése szerint. Az intézmény szerint a fogyasztás növekedése lesz a fő motorja a gazdasági növekedésnek, melyet magyaráz, hogy emelkedni fog a reálbér, továbbá csökkenni fog a háztartások megtakarítási rátája. Meglódul a belső kereslet, viszont ezáltal az import is bővülni fog, és csökken a folyó fizetési mérleg többlete. Az exportteljesítmény emelkedni fog a növekvő kereslet, és az ipari szektorban megfigyelhető jelentős külföldi közvetlen-tőke befektetés (FDI) bővülés miatt, azonban a további beruházásokat visszafoghatja az autóipar bizonytalan jövőképe.
2025-re vonatkozóan a legszerényebb növekedési kilátás az Európai Bizottság kínálja az 1,8 %-os növekedési ütemmel, a legoptimistább pedig a magyar kormányzat 3,4%-kal. Az MNB, a Világbank és az IMF is 3% körüli növekedést vár a hazai gazdaságban.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/projections-gdp-1h0n25ody11kl4p?live
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.