A népszámlálás végleges adati alapján világosan kirajzolódik, hogy Magyarország erősen Budapest központú, a legnagyobb lakosságszámú vámegye lakosainak a száma is alig 37%-a a fővárosénak. Budapest gazdasági teljesítménye és felsőoktatási kínálata komoly vonzerő. Ugyanakkor a nagyvárosi lét nyújtotta előnyök érezhetően rontják a szociális kapcsolatteremtő képességünket. A népszámlálás adataiból egy elmagányosodó Budapest képe körvonalazódik.
A nagyvárosok dinamizmusa, vibráló kulturális élete, a szórakozási lehetőségek, az egyetemek és a magasabb fizetések minden nagyváros esetében komoly vonzerőt jelentenek a fiatalok számára. Azonban éppen a nagyvárosi lét válik előbb vagy utóbb az elmagányosodás okává. A korábbi lakhelyüket elhagyóknak új szociális kapcsolatokat kell kiépíteniük, de napjainkban egy nagyvárosban ez sok esetben az online platformokra korlátozódik. A magyarországi népszámlálás végleges adatai alapján látható, hogy Budapest sem kivétel ez alól.
Magyarországon a lakónépesség szempontjából igen erős Budapest központúság jellemző. A népszámlálás végleges adatai alapján 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9 603 634 fő volt, a lakosság 17,5%-a a fővárosban élt. A legnagyobb lakosságszámú Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye lakosainak a száma is alig 37%-a Budapest lakónépességének. Elemzésünkben ezért is vármegyei szinten hasonlítottuk össze az egyes adatokat.
Az előző, 2011-ben tartott népszámlálás óta 334 ezer fővel csökkent Magyarország lakosságszáma. Pest vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye lakónépessége nőtt, Budapest és a fennmaradó vármegyék esetében a népességszám csökkent. A legnagyobb mértékű csökkenést Békés vármegyében regisztrálták (12,4%), de Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyék esetében is megközelíti a 10%-ot a lakónépesség számának a csökkenése a 2011. évi adatokhoz képest. Budapest lakossága 2011-hez képest 2,5%-kal csökkent, 2022-ben a lakónépesség száma 1,685 millió fő volt. Országos viszonylatban ez a csökkenés nem számít magasnak, de a természetes fogyás mellett a népesség elszívó hatás is érvényesül a vármegyék között, a magasabb innovációs potenciállal és tőkebefektetéssel rendelkező vármegyék hozzájárulnak más vármegyék népességvesztéséhez, illetve azon belül is a munkaképes korosztály arányának a lakónépességhez viszonyított csökkenéséhez. Budapest esetében ez különösen igaz. Ahogy Nagy Márton gazdasági miniszter a Századvég 2022. októberi rendezvényén elhangzott beszédében is kiemelte, hogy míg az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140%-án áll, addig vannak olyan vármegyék, ahol ez a 44%-ot sem éri el. A vállalatok 27%-a Budapesten működik, a működőtőke-állomány 54%-a Budapestre és környékére összpontosul.
Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vett részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben. Közülük felsőoktatási tanulmányokat – ahol jellemzően legmobilabbak a hallgatók – 294 ezren folytattak, ebből nappali képzésen 207 ezren tanultak. A 65 felsőoktatási intézményből 34 működött Budapesten; a felsőoktatásban dolgozó oktatók 51%-a, a nappali képzésben résztvevő hallgatók 55%-a Budapesten volt. Mindezek alapján mind a munkavállalás, mind a továbbtanulás szempontjából Budapest nagyon komoly vonzerővel rendelkezik, de a népességcsökkenést sem az új munkavállalók, sem a fővárosban tanuló több mint 114 ezer hallgató sem tudta ellensúlyozni. Elvileg Budapesten minden adott ahhoz, hogy lakói aktív szociális életet éljenek, de a népszámlálás adatai alapján sokkal inkább a szociális izoláció képe rajzolódik ki. Az elmagányosodás, az elszigetelődés természetesen nem újkeletű jelenség, de vármegyei összehasonlításban Budapesten a legaggasztóbb.
Gyermekvállalás
Országos viszonylatban Budapesten volt a legmagasabb 2022-ben az 1000 férfira jutó nők száma (1136), az országos átlag 1086 fő volt. A szülőképes korú nők száma – a vármegye lakónépesség nagyságának megfelelően – Budapesten, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyékben volt a legmagasabb.
Forrás: KSH
A gyermeket vállaló nők arányának csökkenése a 2011. évi népszámlálás óta lassult, a 30 év alatti nők körében pedig kismértékben még emelkedett is a gyermekesek hányada. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a nők 73%-a vállalt gyermeket az élete során, 23%-uk egy, 35%-uk két, 15%-uk három vagy annál több gyermeknek adott életet.
A lakónépesség számának megfelelően 2022-ben az élveszületések száma a legmagasabb Budapesten, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyékben volt. A 2011-es adatokhoz képest a 19 vármegyéből 11 vármegyében nőtt az élveszületések száma, 2 vármegyében stagnált, Budapesten és a fennmaradó 6 vármegyében csökkent. A legalacsonyabb 2022-ben az élveszületések száma Vas, Zala, Tolna és Nógrád vármegyékben volt. A legnagyobb csökkenést Budapesten regisztrálták, ahol 2011-es 16 029-ről 14 220-ra esett vissza a születések száma.
Forrás: KSH
2022-ben a háztartások 21%-ában neveltek 15 év alatti gyermeket. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23, illetve 22%. A gyermekes háztartások aránya a főváros vonzáskörzetében kiemelkedő: Pest vármegyében 28%. Pest vármegyén kívül az országos átlag fellett van a 15 év alatti gyermeket nevelő háztartások aránya Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben. Budapesten a háztartások mindössze 17%-ában neveltek 15 év alatti gyermeket, azaz ez a mutató is rosszabb az országos átlagnál.
Forrás: KSH
A 15 éves vagy idősebb gyermektelen nők aránya Budapesten a legnagyobb (37%), amely több mint 10 százalékponttal magasabb az országos átlagnál (25%), a legalacsonyabb az arányuk Nógrád és Tolna vármegyékben.
Az egygyermekes nők aránya Budapesten a legmagasabb, a két- vagy több gyermeket vállalt nők aránya viszont itt marad el leginkább az országos átlagtól. Három gyermeket a nők 12%-a vállalt, a legmagasabb az arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben; Budapesten kívül a legalacsonyabb a háromgyerekes anyák aránya Baranya, Csongrád-Csanád, Zala, Heves és Somogy vármegyékben volt. Négy- vagy több gyermeket a legmagasabb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben vállaltak a nők. Budapesten kívül még Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád, Vas, Baranya és Pest vármegyékben maradt el az országos átlagtól a legnagyobb mértékben a nagycsaládosok aránya.
Forrás: KSH
Házasságkötés és válás
2011 óta a háztartások aprózódásának üteme – azaz az egy-, kisebb részben a kéttagú háztartások arányának a növekedése – lassult, az egyszemélyes háztartások száma azonban tovább nőtt, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. Az egyszemélyes háztartások aránya jóval az országos átlag feletti Budapesten, megközelíti a 45%-ot. A nőtlen férfiak vagy hajadon nők aránya a 15 éves és annál idősebb népességen belül 34,6%, Budapesten ez is kimagasló, arányuk közel 40%, ami 8 százalékponttal magasabb Tolna és Nógrád vármegyék mutatóinál.
Magyarországon a 2022. évi népszámlálás adatai szerint közel 1,3 millió, szülőképes korosztályú (15-49 éves) nő él hajadonként, elváltként vagy özvegyként; ezeknek a nőknek közel 42%-a a 15-39 éves korosztályba tartozik. A nők reproduktív éveiből hivatalosan a 15-49 év közötti időszakot tekinti szülőképes kornak a demográfia, mint tudomány.
Forrás: KSH
A házasságkötések számának az elmúlt években bekövetkezett növekedése nyomán a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult. 2022. október 1-jén a 15 éves és annál idősebb népesség 43%-a élt házasságban, ez alig marad el a legutóbbi, 2011. évi népszámlálásban mért aránytól (44%), miközben a 30 év alattiak körében 8%-ról 12%-ra nőtt a házasok aránya. A népesség egyharmada viszont soha nem élt házasságban, a 2022-es népszámlálás idején az 50 év alatti férfiak 62%-a nőtlen, az ilyen korú nők 52%-a hajadon volt.
Budapesten a 15 éves és annál idősebb népességnek mindössze 39%-a élt házasságban 2022-ben, az országos átlagtól itt tér el leginkább negatív irányban a házasságban élők aránya. Pest, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben a legmagasabb ez a mutató, itt eléri a 47%-ot. A házasságok kevesebb mint egyharmada (28%) végződik válással, a legmagasabb az elváltak aránya Csongrád-Csanád vármegyében (33%), Budapesten (32,7%) és Békés vármegyében (32,7%). A legkevesebb házasság Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Pest vármegyékben végződik válással.
A nagyvárosok nyújtotta kényelem – dolgozhatunk otthonról, online intézhetjük a bevásárlásainkat – a szociális kapcsolatteremtő képességünket rontja. Nem ismerjük a szomszédainkat, a munkatársaink vagy éppen az egyetemi évfolyamtársaink is dinamikusan változnak. Akik párra találnak, nem feltétlenül maradnak a nagyvárosban, hanem kiköltöznek onnan, így még a kialakult kapcsolati hálónk is folyamatosan változik. A szociális izoláció megnehezíti a párkapcsolatok kialakítását, rontva ezzel a gyermekvállalás esélyeit; erodálja a társadalmi tőkét, mint közösségi erőforrást. Márpedig a társadalmi tőke, azaz a kötelékek és kapcsolatok hiánya nemcsak az egyén jóllétét rontja, de bizonyítottan lassítja a gazdaság fejlődését is.
