Orbán Viktor magyar miniszterelnök is egyike volt azoknak, akik nemcsak meghívást kaptak a Béketanácsba, de 2026. január 22-én személyesen is ott voltak Davosban az új nemzetközi szervezet születésénél. Egyelőre néhány állam kivár, mások egyenesen nemet mondtak, de a legtöbben legfeljebb csak álmodozhatnak arról, hogy levelet kapnak Donald Trumptól. Magyarország csak nyerhetett a csatlakozással: újabb nemzetközi fórumon hallathatja hangját, érvényesítheti a magyar érdekeket, képviselheti békepárti álláspontját, akár geopolitikai súlyán túl.
Elit klub
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 193 tagja, illetve két megfigyelő tagja (a Vatikán és Palesztina) van. Közülük a Fehér Ház tájékoztatása szerint körülbelül 60 ország kapott meghívót, hogy csatlakozzon a Béketanácshoz. Ezen 60 állam közül is mindössze 19 (plusz az Egyesült Államok) vehetett részt a január 22-i davosi alapításon. Köztük volt Magyarország is.
Fontos különbség, hogy míg az ENSZ-hez való csatlakozáshoz meghatározott feltételek mellett egy nemzetközi jogi és diplomáciai folyamat vezet (utoljára így nyert felvételt 1991-ben Dél-Szudán), addig a Béketanácsba kizárólag Donald Trump meghívása nyitotta meg a kapukat. A jó személyes viszony az amerikai elnökkel tehát bizonyára hozzájárult a meghívottak kiválasztásához, ugyanakkor nem volt hozzá nélkülözhetetlen, hiszen többek között a fő geopolitikai rivális Kína, vagy éppen Oroszország is szerepelt a listán. A meghívás súlyát az is felértékeli, hogy mások, mint például Csehország és Szlovákia, valamint a balti államok viszont – egyelőre – kimaradtak.
Az aláírókra, illetve a meghívottakra tekintve azonosítható, hogy összességében a geopolitikát és világgazdaságot formáló legfontosabb szereplőkről van szó. Nincs kizárva, hogy a tagok létszáma idővel bővül, – állítólag többen jelezték, hogy csatlakozni akarnak – mindenesetre egyelőre egy „elit klubról”, az amerikai elnök szavaival élve „a valaha volt legrangosabb tanácsról” van szó. Hogy Magyarország tagja ennek a szűk csoportnak, illetve ott lehetett Davosban, az elismerése egyrészt az ország szuverenista és békepárti politikájának, másrészt az újabb aranykorát élő amerikai-magyar kapcsolatoknak, illetve az Orbán Viktor és Donald Trump közötti baráti személyes kapcsolatnak.
Csak nyerhetünk vele
A Béketanács alapító okiratából az is kiderül, hogy hatásköre nem korlátozódik Gázára, célja egy új nemzetközi fórum kialakítása a konfliktusok rendezésére.
- A csatlakozással Magyarország egy olyan nemzetközi szervezet tagja lett, amelyben hallathatja hangját, képviselheti érdekeit, akár geopolitikai súlyán felül is. Már csak azért is, mert a Béketanácsban mindenkinek egy szavazata van. Ugyan az ENSZ Közgyűlésében ugyan elvileg szintén mindenki egyenlő, azonban a testületet az idők során eltérítették a politikai játszmák, miközben a valóban döntő kérdéseket a Biztonsági Tanácsban vitatják meg, ahol ráadásul az állandó tagoknak vétójoga van.
- A Béketanácsban tehát a gázai rendezéstől az ukrajnai háborún át olyan konfliktusokban szavazhatunk és érvényesíthetjük a magyar érdeket, ahol egyébként hagyományosan nem lenne erre lehetőségünk. „Támogatunk és részvételünkkel erősítünk minden nemzetközi kezdeményezést, amely megelőzi és megfékezi a háborúkat, és garantálja a nemzetek és a családok biztonságát és nyugalmát” – indokolta a csatlakozást Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök rámutatott, a létező nemzetközi intézmények csődöt mondtak, ezért van a világban ennyi veszélyes helyzet, és ezért vannak háborús régiók.
- Fontos körülmény, hogy aki kimarad, lemarad: az alapító charta szerint a tagállamok állam- és kormányfői évente legalább egyszer találkoznak, amely szintén lehetőséget teremt a kapcsolatok elmélyítésére.
Gondolatkísérletként mérlegre lehet tenni, milyen következményekkel járt volna, ha elutasítjuk Donald Trump felkérését. A fentiek fényében egyrészt elveszítettük volna egy fórumot a magyar érdekek érvényesítésére, másrészt a béketeremtés esélyére, továbbá borítékolhatóan megromlott volna a viszony az amerikai elnökkel. Ha visszautasítjuk, akkor az előnyök oldalán viszont nem tudunk semmilyen pozitív érveket felsorakoztatni.
Hamisak azok a kezdetben megjelent értelmezések is, hogy a tagság ára egymilliárd dollár befizetése. Az alapító okirat 2.2 (c) pontja úgy fogalmaz, a tagság alapesetben három évre szól. Ez alól kivételt jelent, ha az ország legalább egymilliárd dolláros támogatást nyújt az első egy évben, ez automatikus hosszabbítást (ha tetszik, állandó tagságot) jelent. A 2.2 (c) és 2.3 pont pedig azonnal hozzá is teszik: az elnök – Donald Trump – jogában áll megújítani a tagságot. Magyarországnak tehát egy fillérjébe sem kerül a tagság.
Miért mondanak nemet?
Ha ennyi előnnyel jár a Béketanács, akkor miért mondott rá mégis néhány ország nemet? Valójában számos meghívott inkább kivár. Nem adott egyértelmű választ többek között Kína, Oroszország, India, sőt még XIV. Leó pápa is időt kért. Ukrajna azzal indokolta hezitálását, hogy „nehezen tudják elképzelni, hogy egy olyan testülethez csatlakozzanak, amelynek az ellenségük Oroszország, illetve azok szövetségese, Belarusz is tagja.” Georgia Meloni olasz miniszterelnök úgy fogalmazott, nyitottak, nem lenne okos dolog sem Olaszországnak, sem Európának kimaradni egy ilyen érdekes kezdeményezésből, de alkotmányos kérdések merültek fel.
Alig néhányan vannak, akik kizárták a csatlakozás lehetőségét. Eddig Franciaország, Szlovénia, Svédország, Norvégia és Dánia mondott egyértelműen nemet, továbbá Nagy-Britannia és Németország is kétségeit fejezte ki. A tiltakozás mögött jellemzően két dolog áll:
- attól félnek, a Béketanács az ENSZ babérjaira tör,
- repedések az európai-amerikai viszonyon, például a korábbi vámháború, Ukrajna ügye, vagy Grönland miatt.
Nagy-Britannia és Franciaország például nyilván féltik pozícióikat az ENSZ Bitonsági Tanácsának állandó tagjaiként, ezért is lesz különösen érdekes, hogyan reagál Kína és Oroszország.
Donald Trump azóta tisztázta, a Béketanács nem az ENSZ helyett született, sőt rengeteg potenciált lát a szervezetben, amellyel nyitott az együttműködésre. A NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseit követően a Grönland körüli vita is rendeződni látszik. Ezek az akadályok tehát elhárulhatnak az akadékoskodók elől.
Emlékezetes párhuzam még, hogy Joe Biden korábbi demokrata elnök úgynevezett Demokrácia Csúcsot hívott életre, „a demokrácia újraélesztésére és az autoriter rendszerek elleni harcra”. Az eseményre 110 államot meghívtak, köztük többek között Irakot és Elefántcsontpartot, miközben Magyarországot nem. Akkor hasonló aggályokat nem fogalmaztak meg.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
