Miután az 1990-es évek elején a Szovjetunió valamennyi korábbi tagállama kikiáltotta függetlenségét, 1991-ben Kirgizisztán is elindult az önálló államszervezés útján. A közép-ázsiai országgal még abban az évben felvette Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat, elsőként az európai államok közül. A két ország viszonya azóta is baráti, az elmúlt évtizedben pedig még szorosabbá vált. A bilaterális találkozók mellett több gazdasági célú egyeztetés is zajlott Biskek és Budapest között, ezekről, valamint Kirgizisztán gazdasági helyzetéről nyújtunk ezúton rövid számvetést.
Kirgizisztán, közép-ázsiai országként és volt szovjet tagköztársaságként, az elmúlt több mint három évtizedben gazdasága fejlesztésén, valamint a korábbi szovjet örökség leküzdésén dolgozott. Földrajzi fekvésének köszönhetően – délkeleten Kínával, délnyugaton Tádzsikisztánnal, nyugaton Üzbegisztánnal, északon pedig Kazahsztánnal határos – megfelelő lehetőségekkel rendelkezik a kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Gazdaságában az elsődleges szektort a mezőgazdaság adja, ezen belül is a gyapottermesztés és az állattenyésztés. Az ipari ágazatok nem tudnak kellő hatékonysággal működni, elsősorban a bányászati szektorok (arany-, higany-, urán-érc bányászat) nyújtanak perspektívát. A többi ipari tevékenység főleg a textil-, élelmiszer-, cementgyártás-, könnyű-, elektronikai- és bútoripari ágazatokra koncentrálódik szerény mértékben.
Az elmúlt bő egy évtizedben a kirgiz gazdasági mutatók egy része javulást mutat a korábbi eredményekhez képest, mindez azonban még így is elmarad a térség más országaihoz képest. Az egy főre jutó GDP értéke 2010 és 2023 között valamivel több mint a duplájára nőtt, a reál GDP átlaga pedig az elmúlt 13 évben 3,5%-os volt. A 2024-es évre a prognosztizált reál GDP növekedés várhatóan eléri a 4,4%-ot. A 2020-as koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború alakulása itt is éreztette hatását, főként a fogyasztói árakban. Az infláció mértéke Kirgizisztánban 2020-ban 9,7% volt, 2021-ben 11,2%, 2022-ben pedig 14,7%-ra erősödött. A tavalyi év végére sikerült 7,3%-ra csökkenteni, de a várakozások szerint az idei év végén újra 8% körül alakulhat a pénzromlás mértéke.
A valamivel több mint 7 millió főt számláló Kirgizisztánban a külkereskedelem, a már bemutatott gazdasági helyzet miatt, főleg importra támaszkodik. A külkereskedelmi hiány folyamatos, egyre növekvő, ami mögött a már említett, magas importkitettség húzódik meg.
Az ország elsődleges importpartnere Kína, a Kirgizisztánba szállított áru, 60-65%-a innen érkezik a piacokra. Kínából főként textil- és könnyűipari termékeket, elektronikai berendezéseket, gépeket, valamint vegyipari árut importál. Kína mellett a másik fontos importpartnere Oroszország, innen elsősorban finomított kőolaj érkezik Kirgizisztánba. Az európai államok közül Németországból járműveket és szállítóeszközöket, Lengyelországból elektronikai termékeket, Litvániából pedig ezek mellett vegyipari és egyes élelmiszeripari árukat szállíttat be. Az export tekintetében Kirgizisztán elsődleges kiviteli terméke az arany, a szárított gyümölcsök és zöldségek, valamint a pamut és egyes nemesfémércek. Az export célországok között Oroszország és Kazahsztán első helyen állnak, emellett Svájcba, Üzbegisztánba, Törökországba, az Egyesült Arab Emírségbe, valamint Kínába szállítanak jelentős mennyiségben a kivitelükből.
A külkereskedelemből kialakuló egyensúlytalanság mára a kirgiz GDP 9,5%-át teszi ki, amelyet az ország a hazautalások és a növekvő informális reexport segítségével igyekszik finanszírozni. A hazautalások esetén a fokozódó külföldre költözés meghatározó Kirgizisztánban. 2022-ben 1,3 millió kirgiz állampolgár élt más országban, jelentős részük továbbra is igyekszik támogatni otthon maradott családtagjait. Az általuk hazautalt összeg mértéke egyre jelentősebb, 2022-ben a kirgiz GDP 27,99%-át tette ki, de azt ezt megelőző években a 31-32%-ot is meghaladta. A kivándorlók jelentős része Oroszországban (88%) él, kisebb arányban Kazahsztánban (3%), az USA-ba (4%), valamint Törökországba (2%) vándoroltak ki.
Az ország gazdasági helyzetét nehezíti, hogy az állam a legnagyobb vállalati tulajdonos, tehát a privatizáció még nem tudott kellő mértékben kibontakozni. A külföldi tőkebeáramlás emiatt alacsony, 2023-ban 490 millió USD érkezett az országba. A főként bánya- és pamutiparba áramló FDI mellett az ország külső finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit az Ázsiai Fejlesztési Bank, valamint az Orosz-Kirgiz Fejlesztési Alap nyújtja.
Magyar-kirgiz kereskedelem
Magyarország és Kirgizisztán között a partnerségi kapcsolat főleg az utóbbi 6-8 év során bontakozott ki erőteljesebben. 2018 mérföldkőnek számít a bilaterális viszonyban, ekkor tett ugyanis látogatást Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke Kirgizisztánban, ahol Szooronbaj Dzseenbekovval, korábbi kirigiz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. Az egyeztetés során a korábbi, keleti-nyitás külgazdasági és külpolitikai iránynak megfelelő partnerségi viszony kialakítására tettek lépéseket a felek. Ezt követően, a koronavírus-járvány és az amiatt kialakuló, diplomáciai látogatásokban is érzékelhető lassulás nem volt hatással a két ország egymás közötti dinamikájára. 2021-ben Budapesten rendezték meg a Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács első ülést. Ennek során olyan döntéseket fogadtak el, amelyek mind gazdasági, mind kulturális szempontokból erősítették a magyar-kirgiz kapcsolatokat.
A bilaterális kapcsolat tovább mélyült, amikor 2022-ben a kétoldalú együttműködéseket tényleges stratégiai partnerség szintjére emelték.
Ebben az évben tett külügyminiszteri látogatás Biskekben, a diplomáciai egyeztetések mellett a felsőoktatási diákcsereprogramokra is kiterjedt.
- Előrelépések történtek a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap terveivel kapcsolatosan is, amely során a felek megállapodtak abban, hogy az Alap tőkéjét a korábbi 16 millió USD-ről fokozatosan 50 millió USD-re növelik.
- Döntés született arról is, hogy repülőjárattal kötik össze a fővárosokat, így Budapest – Biskek – Budapest járat indításáról egyeztek meg a felek.
- 2022 során még egy közös projekt látott napvilágot az együttműködésekben: a magyar A-Híd Zrt. csatlakozott a kirgiz vízerőműfejlesztési projektjéhez.
A 2022-es látogatás során két, a bilaterális kapcsolat elmélyítése szempontjából fontos dokumentumot is aláírásrtak. Az egyik, Kirgizisztán és Magyarország 2022-2025 közötti periódusra vonatkozó kétoldalú együttműködési ütemterve. A másik dokumentum, amely szintén a már jelzett hároméves időintervallumra terjed ki, a két ország közötti kulturális, oktatási és ifjúságpolitikájának együttműködéseit célozza meg.
2023 januárjában Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke ratifikálta került a még 2021-ben aláírt, Kirgizisztán és Magyarország közötti nemzetközi közúti személy- és áruszállításról szóló megállapodást. A szerződés tovább erősíti a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, emellett pedig kedvező feltételeket teremt mindkét ország cégei számára a kereskedelmi és áruszállítási kapcsolatok fokozásához.
A magyar-kirgiz kereskedelmi kapcsolatokban főként a magyar aktívum meghatározó. 2010-2022 között évente átlagosan 13 millió USD értékben exportált Magyarország árut Kirgizisztánba, hozzánk ennél jóval kisebb mértékben, évente átlagosan 200 ezer USD-nyi termék érkezett a közép-ázsiai országból.
Magyarország főleg gyógyszereket, műsorszóró berendezéseket, vegyipari árut, mezőgazdasági termékeket és járműveket, szállítóeszközöket exportál Kirgizisztánba. 2022-ben a magyar export értéke meghaladta a 20 millió USD-t. Kirgizisztánból Magyarországra elsősorban fegyveralkatrészek és tartozékok, tüzelőanyag fa, finomított kőolaj, dohány érkezik. 2022-ben rekordmagas volt a kirgiz export mértéke Magyarországra, ugyanis összesen 1,03 millió USD-t ért el az ide szállított áru értéke. Mindez egyben azt is jelzi, hogy az elmúlt években folytatott gazdasági, kulturális, kereskedelmi együttműködéseknek köszönhetőn tovább bővülnek a kétoldalú eredmények a magyar és kirgiz felek között.
A magyar-kirgiz kapcsolatok az elmúlt években erőteljesebb dinamizmust mutattak. Ennek köszönhetően folyamatosan bővül a két ország közötti kereskedelem mértéke, a közös projektek száma. Az évente megrendezésre kerülő egyeztetések lehetőséget teremtenek a további együttműködések elősegítésére, így például a mezőgazdaság eddig kiaknázatlan területein is szorosabb kooperációra lehet majd számítani a felek között.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
