2010-ben a kormányváltást egy gazdaságpolitikai paradigmaváltás is kísérte. A gazdasági fordulat elsődleges célkitűzése a segélyre szorulók körének csökkentése és az öneltartásra képesek csoportjának bővítése volt. Azóta sokszor lehetett hallani a munka-alapú gazdasági modellre való átállásról, és annak legfőbb célkitűzéséről, az egymillió új munkahely létrehozásáról. Egy korábbi elemzésünkben bemutattuk, hogy bár késve, de az ígéret teljesült. A munkaerőpiacot érintő szakpolitikai fordulat többet jelentett a foglalkoztatottak számának növelésénél és a 2010-ben rendkívül magas munkanélküliség lecsökkentésénél. Emellett az új rendszer a társadalmilag és gazdaságilag is hasznos elfoglaltságra akarta ösztönözni az inaktív embereket, bevonzva őket a munkaerőpiacra.
A cél megvalósításának érdekében csökkent a munkát terhelő adók mértéke, mind a munkavállaló, mind a munkáltató esetében. Számos program keretében célzottan forrásokat biztosítottak a vállalkozások számára a munkahelyteremtésre. A gazdaság fehérítésével visszaszorították a nem szabályozott keretű foglalkoztatásban résztvevők kizsákmányolását. Emellett a családtámogatási rendszer bevezetésével segítették a nők családalapítás melletti munkavállalását, a diákmunka és közfoglalkoztatási rendszerrel pedig szintén sok gazdaságilag inaktív ember lépett be a munkaerőpiacra. Ezek eredményeként a csökkenő magyar népességszám és az idősödő társadalom ellenére a gazdaságilag aktívak számát tavaly átlagosan 4,872 millió főre sikerült emelni. A 2010-es átlagos 4,342 millió főhöz képest ez 670 ezer fős növekedés, ennyi inaktív ember lépett be a munkaerőpiacra. Ezt az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022 közötti, a korábbi 62 évről 65 évre emelésével is lehet részben magyarázni. Ez azonban csak kis mértékben indokolja a gazdaságilag aktív emberek számának növekedését, mivel az érintett korcsoportba tartozó munkavállalók száma nem éri el a 200 ezer főt. Az egy millió új állást a munkaerőpiacra újonnan belépő több százezer ember és a korábban munkanélküli emberek töltötték be. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,3 százalékos csúcspontról 3,4-4 százalék közötti sávba mérséklődött.
A cikk forrásai elérhetőek itt és itt.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/eszak-vs-del-kettevalt-europa-munkaeropiaca/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
