Categories
OecoFocus

A magyar vegyipar – sokszori átalakulás, dinamikus növekedés

Az ipari ágazatok áttekintése során a gyógyszeripar után a vegyipar helyzetével foglalkozunk. Magyarországon az egyik legfontosabb háttéripari ágazat, melynél évről évre növekvő trendet mutat a kivitel. A tudományos és technológiai fejlesztések mellett a hazai piacok kiszolgálása is jelentős az ágazatban, emellett pedig a külföldi tőkeáramlás szempontjából is vonzó ágazat a vegyipar. Összefoglalónkban az ágazat fontosabb mérföldkövei mellett kitérünk a szektor mai állapotára, működésének lehetőségeire, valamint arra, hogy globális tekintetben mely országok jelentik a főbb vegyipari bázisokat.

Gazdaságtörténeti visszatekintés

A magyarországi vegyipar fejlődése a XX. század elejére datálható. Ekkor kezdtek el kialakulni a fontosabb gyárak, üzemek, valamint nyílt lehetőség olyan szakemberek alkalmazására, akik a korszak újító tevékenységében részt vállaltak. Kezdetben főleg a gyógyszeripar és a műtrágya gyártás indult meg, ezeknél, valamint a többi vegyipari ágazatnál is komoly gondot jelentett a szén- és nyersanyaghiány. Az első jelentősebbnek tekinthető vegyipari gyáralapítás 1905-ben történt. A Galenus Gyógy- és Vegyigyárat egy évvel később követte a Magyar Dissousgáz Rt., majd 1907-ben a Hungária Vegyiművek. Ezt követően hosszabb ideig főleg gyógyszerészeti üzemeket, gyárakat hoztak létre, majd 1916-ban a Viktória Vegyészeti Művek Rt., 1917-ben a Magyar Mezőgazdasági Vegyipari Rt. kezdhette meg működését.

A trianoni béke hatására a teljes magyar gazdaságban átrendeződés indult az elcsatolt területek, erőforrások következményeként. A vegyipart a területvesztés különösen rosszul érintette, mivel a nyersanyagforrások és az ezeket feldolgozó ipari létesítmények az új határokon kívül rekedtek. 40 jelentős vegyészeti gyártóbázist, valamint a korábbi Osztrák-Magyar Monarchia 50 milliós piacának 4/5-ét elvesztette az ágazat a döntés következtében. A visszarendeződés csak nehezen tudott megindulni, nehezítette a fejlődést a húszas évek végén kialakult gazdasági világválság is. 1929-ben a vegyipari rész aránya a teljes iparon belül mindössze 7% volt, ezt sikerült 1938-ra 9%-ra növelni. A szektor fejlődését jól mutatja, hogy 1921 és 1931 között dinamikus gyárnövekedési hullám kezdődött. Ekkor alapították a Magyar Lőporgyárüzemi Rt-t, az Ipari Robbanóanyaggyárat, a Magyar Gomb- és Műanyaggyárat, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt-t, a Klotild-Acetic Első Magyar Vegyipari Rt-t, valamint a Magyar Ammóniagyár Rt-t is. 1931 után valamelyest csillapodott a gyáralapítás, viszont 1941-ben, még a második világháború súlyosbodása előtt működésbe kezdett a Magyar Viscosagyár Rt., Nyergesújfaluban. A háború következményeként a termelőegységek közel 1/3-a elpusztult, de relatív gyorsan, 1949-re sikerült meghaladni a korábbi, háború előtti termeléskibocsátási szintet.

Az ágazat igazi nagy fejlődésére az 1960-as években került sor. Az államosítás ellenére szűk másfél évtizeddel később sikerült petrolkémiai bázisokat kialakítani, a nemzetközi gyakorlat példája alapján. 1950 és 1990 között a bruttó termelés indexe a 31-szeresére növekedett. Mindez főként az állami beruházások magas értékének volt köszönhető: 1950 és 1955 között 2,8 milliárd forintot ruháztak be az iparágba. 1960-1965 között koncentráltabbá vált a műtrágyagyártás, a teljes vegyipari beruházások 41%-a ide összpontosult. Emellett a műanyaggyártás kezdett egyre nagyobb teret hódítani. A jelzett periódusban az alszektor fejlesztéseire 2,2 milliárd forintot fordítottak.

1971 és 1989 között az ágazat növekedése nemzetközi tekintetben is kiemelkedő volt. Évente átlagosan 8,8%-kal nőtt a termelékenység, ami nem csak KGST, de nemzetközi szinten is jelentős volt. A fejlődés és növekedés elsődleges forrásai a petrolkémiai beruházások voltak. A Petrolkémiai Központi Fejlesztési Program részeként nagyberuházások indultak a Borsodi és Tiszai Vegyi Kombinátokban, a Magyar Viscosa-gyárban, a Péti Nitrogénműveknél. 1979 és 1989 között 18 vegyipari üzem épülhetett meg a fejlesztés segítségével.

Piaci liberalizáció

A rendszerváltás és a piaci liberalizáció következményei a vegyipari ágazatban is meglátszódtak. A korábbi tervgazdálkodási rendszerről a piacgazdasági szemléletre való átállás miatt romlottak a termelékenységi mutatók: míg 1990-ben 21,2% volt a vegyipar az ipari termelésen belül, addig 1999-re 13,8%-ra csökkent a részesedése. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, emiatt csökkent a műtrágya kereslete, ami viszont mindaddig húzórésze volt a szektornak. A másik két fontosabb alág, a kőolaj-feldolgozás és a műanyag alapanyag-gyártás viszonylag szerencsésen került ki a privatizációból. Utóbbi már 1992-től növekedésnek indult, 1999-re pedig a vegyiparon belül elfoglalt aránya már magasabb volt, mint az EU országaiban. A privatizáció 1998-ra záródott le, a vállalatok jelentős része külföldi befektetők kezébe került, az állam részesedése 8% alá csökkent.

Ma Magyarországon 19 vegyipari profilú társaság működik, közülük három emelhető ki teljesítményük alapján. A MOL Petrolkémiai Zrt. amely 2015-ig Tiszai Vegyi Kombinátként működött, 100%-ban a MOL tulajdonában áll, petrolkémiai vállalat. Tiszaújvárosban működik 1953-as megalapítása óta. A főként műanyag alapanyagok gyártásával foglalkozó cég polipropilént, polietilént és geotextíliákat is készít, valamint az 1990-es évek közepéig ammóniát és műtrágyát is gyártottak. Ma ez a gyár tekinthető a legnagyobb hazai vegyipari komplexumnak, amely nemzetközileg is versenyképes termékeket állít elő. Nyolc leányvállalata van, amelyek nagy része szomszédos és nyugat-európai országban létesült.

A másik jelentős üzem a Wanhua – BorsodChem Zrt., szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, 1949-es alapítása óta Kazincbarcikáról látja el a hazai és külföldi piacokat. Főként izocianátok (MDI, TDI), PVC és klór-lúg (vinil) termékek gyártására specializálódott. 2011-től a kínai eredetű Wanhua csoport tagja lett, amely a világ leggyorsabban növekvő poliuretán alapanyaggyártó és értékesítő vállalatcsoportja. 2018 és 2021 között egy nagy volumenű barnamezős beruházást hajtottak végre a vállalatnál, amely 142,2 millió eurós költséget jelentett és 50 új munkahelyet teremtett az új egységben. Termékeit számos területen alkalmazzák, az autó-, építő-, bútoripar mellett a textil- és faiparban, valamint a villamosipar és elektronika területén is.

A harmadik fontos egység a Pétfürdőn működő Péti Nitrogénművek Zrt, amely hazánk egyetlen ammónia- és műtrágyatermelő kapacitásokkal is rendelkező nitrogénműtrágya-gyártó vállalata. A gyárat 1931-ben alapították, 2002 óta pedig a Bige Holding Zrt. csoport tagja. A Nitrogénművek Zrt. piaci részesedése jelenleg a belföldi műtrágya piacon több, mint 60%-os. Termékeit 50%-ban belföldön és 50%-ban exportban értékesíti. Legfontosabb terméke a Pétisó, amelyet még 1932-ben szabadalmaztattak, és ma is a fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze.

Válságok és változások

A 2004-es európai uniós csatlakozás hatására újabb változások kezdődtek a hazai vegyiparban. Egyrészt az EU-s szabályozások, másrészt a vámok és kvóták megszűnésével kitágultak a piaci lehetőségek és piacra lépések módjai. Hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói az ipari átlagnál kedvezőbben alakultak az évtized során, 2007-re a magyar ipari termelés 16%-t a vegyipar tette ki. A 2008-as válság itt is komoly károkat okozott, ami főként a kapcsolt ágazatok recessziójának volt betudható. Viszonylag gyorsan, 2010-től már érzékelhetőek voltak a válságból való kilábalás jelei, fokozatosan bővülésnek indult a szektor. A 2012-es visszaesés a többi ágazatnál is megfigyelhető volt, ahogyan az ezt követő visszapattanás is a következő években. A 2022-es évben a teljes ipari ágazathoz képest a három vegyiparhoz köthető csoport részesedése (kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, vegyi anyag termék gyártás, gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása) 19,2%-os volt a KSH adatai szerint.

2013-ig a vegyipari ágazaton belül a kokszgyártás és kőolaj feldolgozás tette ki a legnagyobb részt, ezt váltotta fel 2014-től a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása. 2022-ben az előző évi értékhez képest a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának értéke nőtt a leginkább. Szintén jelentős volt az emelkedés a másik két alágazatban is, a vegyi anyag, termék gyártásnál 24%-os, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás szektorban 21%-kal volt magasabb az ipari termelés értéke 2022-ben, mint 2021-ben.

Az eddig elérhető 2023-ra vonatkozó adatok alapján január és szeptember között a márciusi hónap tekinthető a leginkább eredményesebbnek a vegyipari alágak értékesítése szerint. Az előző, február havi értékesítéshez képest márciusban a kokszgyártás és kőolajfeldolgozásban 13%, a vegyi anyag, termék gyártásban 11%, míg a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásánál 17%-os növekedés figyelhető meg.

Exportfókuszú tevékenység

A hazai vegyipar főként exportra termel, ahogyan korábban a gyógyszeripari elemzésnél is láthattuk, úgy itt is, a teljes termelés 65-70%-a kivitelben jelenik meg.

Az elmúlt években, főleg a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek, valamint vegyi anyagok, termékek gyártásának nőtt az exportértékesítési volumene. A magyar vegyipari termékek elsődleges piaca az Európai Unió, ezen belül is Németország. Jelentős mennyiségű termék kerül az USA piacaira is, 2021-ben 4 530 millió USD értékben szállítottunk árut oda. A kiviteli termékszerkezeten belül elsősorban a gumiabroncsok, műanyag termékek, etilén-polimerek, aminogyanták, peszticidek, tisztító- és higiéniai szerek foglalnak el hangsúlyos arányt. 2022-ben a teljes ipari exportértékesítés 12%-át a három megjelenített vegyipari ágazat adta.

FDI a vegyiparban

A Magyarországra áramló FDI ágazati bontásának áttekintése során ugyancsak látható, hogy a vegyipari ágazat egy-egy alszektorába jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezett 2008 óta. A legmagasabb állomány 2022-ben a gumi-, műanyag és nemfém ásványi anyagok gyártásába áramlott, itt összesen 5 173,5 millió euró volt a teljes FDI részesedés állomány.

Feltűnő lehet az adatsor áttekintésekor, hogy bár 2008 és 2010 között magas értékű volt a kokszgyártásba és kőolaj feldolgozási ágazatban a tőkebefektetések állományának mértéke, de 2011-től ez drasztikusan lecsökkent. Ennek hátterében a 2011-ben megvalósult MOL csoport magyar tulajdonba való visszavásárlása áll, így a kivonult tőke hiányát láthatjuk a diagramon. 2017-től dinamikusan emelkedik a vegyi anyag termékek gyártásába áramló FDI is, hat év alatt több mint két és félszeresére emelkedett a külföldi tőke állományának mértéke ebben az alszektorban.

Munkabérek, alkalmazottak

2019-ben a teljes vegyipari szektorban 15 ezer fő dolgozott. Az alkalmazottak jelentős része 2022-ben fizikai foglalkoztatott volt, közülük a legtöbben, 72% a gumi-, műanyag és építőanyagiparban dolgoztak.

A munkabérek alakulása a három fontosabb alágazatban ugyancsak érdekes információkkal szolgálhat. A 2021-es adatokhoz képest a három alszektorban tavaly 10-15 és 20%-kal nőttek az átlagos bruttó havi keresetek. A legmagasabb bért a kokszgyártás, kőolaj feldolgozási csoportban könyvelhették el, itt 2022-ben átlagosan havi bruttó 1 012 000 forintot kereshettek az alkalmazottak. Az előző, 2021-es évi értékhez képest ez 20%-os növekedést jelez. 2022-ben az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete mintegy 538 ezer forint volt, 15,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete (757 ezer forint) jóval meghaladta a fizikai dolgozókét (432 ezer forint).

Globális tekintetben a legnagyobb vegyipari termék exportáló és importáló az USA, Németország, Kína és Japán. A műanyag és gumiáruk esetében a főbb exportáló országok között Kína, Németország, az USA, Dél-Korea, valamint Japán áll. Importban a legtöbb terméket az USA, Kína, Németország, Franciaország és Olaszország vásárolja fel.

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Összegzés

Összességében a magyar vegyipari ágazat az egyik olyan hazai ipari szektornak tekinthető, amely az államosítási időszak után is képes volt versenyképes maradni, nemzetközi szinten is magas minőségű termékeket gyártani. A rendszerváltást, valamint a privatizációs időszakot követően a strukturális átalakítások után képes volt gyorsan bekapcsolódni az Európai Uniós szabályrendszerbe, közös piacba. A 2008-as válságot követően 2013-tól ismét növekedést produkált az ágazat, azóta pedig folyamatosan növekszik mind a belföldi, mind a kiviteli termelés is.

Források

Iratkozzon fel hírlevelünkre