❓ A potenciális kapacitás a termelést folytató egységek számának és az adott gyártóegységgel adott idő alatt megvalósítható kibocsátás szorzata, figyelembe véve a karbantartás, szabadság és egyéb tényezők miatti kihagyást. Ez egy nem megfigyelhető elméleti mennyiség, ami a kapacitások teljes kihasználtsága mellett elérhető maximális kibocsátás. A kapacitás-kihasználtsági mutató ehhez viszonyítja a tényleges kibocsátást, így megmutatva, hogy mennyire túlfűtött az adott gazdaság. Technikailag a 85% fölötti kapacitás-kihasználtsággal rendelkező gazdaságok számítanak túlfűtöttnek. Az éves ciklikusság miatt a téli hónapokban a jelzett érték rendszerint alacsonyabb. A szakértők a mutató a segítségével határozzák meg a gazdaságpolitikát, ügyelve arra, hogy a gazdaságnak élénkítésre vagy visszafogásra van szüksége. Az átlagos kapacitás-kihasználtság az elmúlt fél évszázadban fokozatosan csökkent, míg az 1970-es években a 80–85 százalék közötti sávban mozgott, az elmúlt évtizedben már csupán a 75–80 százalék közöttiben.
💸 A mutató szektoronkénti elemzése kijelölheti azon területeket, ahol a termelés nem hatékony, rossz az erőforrások allokációja. A teljes kihasználtság kiégéshez és a munkatermelékenység csökkenéséhez vezet. Az alacsony produktivitási szint mellett a kapacitás-kihasználtsági mutató téves jelzést adhat le. Ekkor a kapacitások gyenge kihasználtsága nem a gazdaság alulfűtöttségének, hanem a potenciális kibocsátás rossz becslésének az eredménye. A túlzott hitelezés is a nem fenntartható gazdasági teljesítmény jelzője lehet, és túlfűtött gazdaságban gyakrabban alakulnak ki eszközbuborékok, ami egy további válságkockázat. A gazdaság túlfűtöttségének egyéb mutatója például a magas infláció, folyó fizetési mérleg hiánya vagy az alacsony munkanélküliség. Magyarországon bár évtizedes rekordot döntő áremelkedési ütem tapasztalható az elmúlt évben, ezt főként az energiahordozók és az élelmiszerek áremelkedése okozza, nem pedig a gazdasági teljesítőképesség határainak a feszegetése. A gazdaság hőfoka csak ezen sok mutató együttes vizsgálatával ítélhető meg. A kapacitásokat a beruházások tudják növelni. Az állami beruházások elmúlt fél évben bejelentett elhalasztása mellett jelentős a külföldi tőkebeáramlás, így a befektetési összetételben átrendeződés zajlik, állami helyett a magánszféra súlya válik jelentősebbé. Magas kapacitás-kihasználtság mellett érdemes a vállalatoknak bővülniük, különben más aratja le a kielégítetlen kereslet profit-babérjait.
📊 A jelenlegi magyar kapacitás-kihasználtsági érték az Európai Unió tagállamainak rangsorában a középmezőnyben áll. Bár a mutató alapján a hazai gazdaság régiós összevetésben nem számít kifejezetten túlfűtöttnek, a munkaerőpiacon például több éve munkaerőhiány uralkodik. Az elmúlt hónapban sokan emlegették, hogy a gazdaság lehűlése elkezdődött, hiszen a vállalkozások számának augusztusi csökkenése a kereslet mérséklődése okozza. Ez azonban a júliusi adóreformnak köszönhető, a kiemelkedő vállalkozás megszűnés ugyanis csak az önálló vállalkozásokat érintette, a társas vállalkozások számváltozása trendszerű.
📈 A 2020-ban a járvány terjedésének csökkentése miatt bevezetett korlátozások a kereslet lecsökkenését okozták, ennek következtében a tényleges infláció is a célérték alatti volt. A monetáris politika erre rekordalacsony kamatkörnyezettel, élénkítő programokkal és mennyiségi enyhítéssel válaszolt, szinte számolatlanul osztva a pénzt. Az alacsony kapacitás-kihasználtság miatt bőven volt pangó termelőegység, így a helikopterpénz miatt megnőtt kereslet könnyen felszívódott. Emiatt az áremelkedés lassan tudott csak reagálni a monetáris politikai beavatkozásra.
🇭🇺 Több közgazdász szerint Magyarországon már a járvány és a háború válságainak kitörését megelőzően, 2016-óta jelentkeztek a mostani áremelkedés előjelei, amiket a már akkor is túlfűtött gazdaság okozott. Ezt a korábbi évek keresletélénkítésre alapozó modelljének sikertelenségének tudják be, melyhez ellenoldali ösztönzés hiányában a kínálat nem tudott felzárkózni. Az ok magyarázatának második fele nem teljesen igaz, hiszen számos közvetett és közvetlen beruházásélénkítő intézkedés is történt, mint például a társasági nyereségadó mérséklése, vagy az EU-s források vállalkozásindításra történő felhasználása. Az év eleji jövedelemtranszferek miatt is kritika érte a fiskális politikát, hogy ezt a jelenséget erősítette tovább. Továbbá a bírálat szerint, ha megszületne a megállapodás az EU-s forrásokról, azt nem szabadna azonnal felhasználni, mert a pénzbőség tovább fűtené a gazdaságot. Amint az ábrán is látszik, a kapacitás-kihasználtsági-ráta nem emelkedett veszélyesen magas szintre, tehát ez egy újabb érv amellett, hogy a mostani inflációt nem a pénz közömbössége (a gazdaságban forgó pénzmennyiség növelése csupán az árszínvonal emelkedése okozza) okozza.
📉 A mostani inflációs nyomás az aszály, a nemzetközi értékláncokat terhelő elakadások és főként az energiahordozók áremelkedése okozza. Emögött az áll, hogy az elmúlt évtizedben az energiamix megújulása, illetve a járvány alatt lecsökkent kereslet miatt a hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelésébe, finomításába és logisztikájába nem fektettek be, így nem tudott kiépülni megfelelő mennyiségű kínálat. Erre a folyamatra erősítettek rá az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciók.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ismet-rekordot-allitott-fel-az-eurozona-inflacioja/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.