Idén októberben egy számjegyű tartományba került a hazai infláció (9,9%, az előző év azonos időszakához viszonyítva), melynek lassulása novemberben tovább folytatódott. A KSH közlése szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, októberhez viszonyítva pedig átlagosan nem változtak az árak.
- Az előzetes elemzői várakozáshoz képest nagyobb mértékben javult a mutató idehaza novemberben (medián konszenzus: 8,0%).
- Egy hónap alatt a járműüzemanyagok 3,6%-kal lettek olcsóbbak, míg a háztartási energiáért 1,2%-kal kellett kevesebbet fizetni. Továbbá egy technikai tényező, az ún. bázishatás is segítette az infláció lassulását (a tavaly novemberi magas infláció most kiesett az éves mutató számításából).
- Jelenlegi információk, adatok alapján decemberben tovább lassulhat a hazai infláció, és további lendületet vehet a reálbérek növekedése.
- 2023-ban az éves átlagos árszínvonal-romlás mértéke 17,7% körül alakulhat, míg 2024-ben még tovább lassulhat az infláció (kormányzati várakozás: 5-6% éves átlagban, MNB várakozása: 4-6%, elemzői konszenzus: 5,4%).
- Az idei évben utoljára közölt inflációs adatot a KSH; a 2023 decemberére vonatkozó inflációs adatközlés 2024 januárjában várható.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16016093/
A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása egy hónap alatt
A KSH közlése szerint 1 hónap alatt, 2023. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek átlagosan 0,5%-kal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6%-os emelkedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. Utóbbiban szerepet játszottak a kiskereskedelmi árversenyt élénkítő kormányzati lépések is (pl. online árfigyelő rendszer), ugyanakkor a korrigáló fogyasztás is az árazási politika módosítására késztethette az üzleteket.
- A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata szerint 2024-ben is folytatódik az online árfigyelő rendszer – tovább élénkítve és fenntartva az árversenyt.
- Az online árfigyelő rendszer újabb 18 termékkörrel bővülhet: bekerülhetnek az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha és a kacsahús is.
- Idén novemberben az élelmiszereken belül a baromfihús 2,0%-kal, az étolaj 1,9%-kal, a vaj és vajkrém 1,6%-kal, a cukor 0,8%-kal kevesebbe került, mint októberben.
További pozitív fejlemény, hogy a járműüzemanyagok árai is visszafogták az inflációt novemberben, havi szinten 3,6%-kal kerültek kevesebbe. Novemberben a nyersolaj világpiaci ára októberhez képest havi átlagban tovább csökkent, mely pozitívan hatott a hazai benzin- és dízelárakra is. Továbbá a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is mérséklődött októberről novemberre, mely szintén segítette az üzemanyagok árcsökkenését.
Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok (egyéb más, volatilis tényezők mellett). A hazai maginfláció havi szinten, vagyis októberről novemberre 0,3%-kal nőtt, míg éves viszonylatban 9,1%-ra lassult az értéke.
Mindezeken felül, a KSH közlése szerint a háztartási energiáért 1,2%-kal kevesebbet kellett fizetni novemberben októberhez képest, ezen belül a vezetékes gáz 2,5%-kal, a tűzifa 0,6%-kal lett olcsóbb. Ugyanakkor a ruházkodási cikkek 1,2%-kal drágultak egy hónap alatt.
Rövid- és közép távú infláció kilátások
Az idei évben utoljára közölt inflációs adatot a KSH; a 2023 decemberére vonatkozó 2024 januárjában várható. Decemberben tovább lassulhat az infláció Magyarországon az előző év decemberéhez képest, 6-7% között alakulhat éves viszonylatban (elemzői konszenzus: 6,2%). Ezzel együtt 2023-ban éves átlagban 17,7% körüli inflációra érdemes számítani előrejelzésünk szerint, az elemzői várakozás is 17,7%-ról szól. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében 17,6-18,1% közé tette az idei év átlagára vonatkozó inflációs előrejelzését, vagyis a sáv alsó széle valósulhat meg 2023-ban.
2024-ben tovább folytatódhat az infláció lassulása, az előrejelzések szerint 4-6% között alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem. Az elemzői konszenzus 5,4%-os éves átlagos inflációt vár a jövő évre, az MNB 4,0-6,0% közötti inflációt vetített előre szeptemberi Inflációs jelentésében, míg a kormány 5,0-6,0% közé várja az árszínvonal-emelkedést. Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése 5,2%-os inflációról szól hazánk esetében 2024 tekintetében.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16017741/
Ismét emelkednek a reálkeresetek
Az infláció lassulása a gazdaság és a társadalmi élet számos területére pozitívan hat ki, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálbérek alakulása.
A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta az év eddigi hónapjaiban.
A hazai infláció dinamikus lassulásával a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el, szeptemberben a nettó reálkereset a KSH közlése szerint 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Szeptemberben az infláció dinamikusan, 12,2%-ra lassult idehaza, míg a bruttó nominális átlagkeresetek 14,1%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Ezek alapján 2022 augusztusa után idén szeptemberben ismét emelkedett a keresetek vásárlóereje.
2024-ben már jelentősebb reálbér-emelkedés várható. Jövőre az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,0-11,2% között nőhet, az infláció 4,-6% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,1-3,1% közötti növekedést mutathat az idei 0,8-1,0% közötti csökkenést követően.
A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat az év utolsó hónapjaiban, de főleg 2024-ben. Ezzel együtt jövőre a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.
A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
