📈 2021 szeptemberében a KSH által mért fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel ezelőtti értékekkel való összehasonlításban. A korábbi nagyobb áremelkedést mutató termékek köre nem változott: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok járultak hozzá leginkább az árak növekedéséhez. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedtek. Mi mozgatja ezeket a tendenciákat?
🚀A 2021-es év leginkább arra irányította rá a közgazdászok figyelmét, hogy ismételten az inflációs félelmek megjelenését hozta. Az eurózónában és Németországban is hosszú évek óta nem látott ütemű az árak emelkedése. Az Egyesült Államokban az éves infláció már el is érte az 5 százalékot. A gazdasági oldalak szalagcímei pedig nagyjából a köré csoportosíthatók, hogy a nyugati világ az utóbbi 30 év legnagyobb inflációs sokkjától retteg. Az okok megértéséhez több tényező együttes figyelembevételére van szükség. Az infláció keresleti és kínálati hatások miatt is jelentkezik, ráadásul az ING egyik idei inflációt bemutató tanulmányában az Egyesült Államok kapcsán az ár-bér spirál jelenségére is felhívják a figyelmet. Ezen jelenség esetében a bérek és az árszínvonal emelkedése egymást erősítve eredményez nagyobb áremelkedést. Ez a jelenség pedig Európában sem ismeretlen. Az árak emelkedése nem áll meg az államhatároknál, és a sok szálon összefonódott világgazdaságban a nemzetközi kereskedelem miatt szinte mindenütt felüti a fejét. Magyarország sem kivétel ez alól.
🇭🇺 Idehaza az utóbbi 12 hónapban az élelmiszerek ára 4,4 százalékkal, a munkahelyi étkezésé 9,4 százalékkal, az éttermi étkezésé pedig 7,3 százalékkal emelkedett. Az étolaj (32,6 százalék), a baromfihús (9,2 százalék), a margarin (15,4 százalék) árának emelkedése pedig kimondottan jelentős volt. A szeszes italok és a dohányáruk átlagosan 11,2 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 5,1 százalékkal többet kell adni. Ezen belül látványosan emelkedett többek között a személygépkocsik (7,9 százalék) a bútorok (10,6 százalék) ára. Az üzemanyagok árának drágulását pedig sokszor hetente érezhetjük, hiszen éves összevetésben 21,6 százalékos emelkedést láthattunk. A szolgáltatások díjának emelkedése ugyan mérsékeltebb volt, de ezen belül a lakásjavítás és-karbantartás kimondottan nagyot drágult (13,5 százalék), a járműjavítás esetében pedig több mint 8 százalékos volt az emelkedés.
📋 A gazdasági elemzők nagy része, és a jegybankok többsége is abban reménykedik, hogy az árak emelkedése csak rövid távon lesz látványos, és egyébként is nem is feltétlenül inflációról, hanem annak egyik fajtájáról, a reflációról van szó. (Erről korábbi bejegyzésünkben mi is beszámoltunk.)
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/miert-kell-figyelnunk-a-13-eve-nem-latott-magassagokba-szokkeno-nemet-inflacios-mutatot/
#inflació #magyarorszag #koronavirus #kilabalas #vilaggazdasag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
