☀️2022 nyarán ez idáig példátlan hőhullámok sújtották Magyarország termőterületeit. Az aszályok tetemes mezőgazdasági károkat okoztak, július végére csaknem 700 ezer hektárt érintettek. Vélhetően a nyári szárazság az évek során egyre súlyosabbá válik majd, így indokolt számba venni azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek mérsékelni a globális felmelegedés miatt keletkező veszteségeket. Mai bejegyzésünk ezt a témát járja körbe.
📉Augusztusban az Európai Unió 27 tagállamának felében regisztráltak aszályriasztást. A drasztikus szárazság a mediterrán országok (azaz a dél-európai régió államai) esetében nem szokatlanok, ám az érintettek köre láthatóan évről évre bővül: a hőhullámok immáron olyan gazdaságokat —így például Hollandiaáét, Belgiumét és Magyarországét— is veszélyeztetnek, amelyeket felkészületlenek a kihívásra. Elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet-növekedés és az ezzel szoros összefüggésben lévő tengerszint-emelkedés globális viszonylatban átlagosan 2%-os GDP csökkenést eredményeznek. A hőség megnehezíti a munkakörülményeket, esetenként ellehetetleníti a szállítmányozást vízi utakon. Mindez pedig értelemszerűen megmutatkozik a termelékenységben is. Amennyiben a klímaváltozás üteme nem gyorsul fel számottevően, úgy Magyarországon a jövőben évenként 1%-os GDP visszaesés várható közvetlenül a felmelegedés miatt. A Cambridge Econometrics vonatkozó tanulmánya egészen 1995-ig visszamenőleg vizsgálta a természeti katasztrófák egyes európai országokra gyakorolt negatív hatásait. Az Európai Unió tagállamai összesen több mint 77 milliárd eurós nagyságrendű veszteséget szenvedtek el 1995-től napjainkig. A természeti csapások közül Magyarországot legfőképpen az áradások, illetve az aszályok fenyegetik. Amint az egy 2020-as értekezésből kiderül, utóbbiak a mediterrán országok esetében átlagosan évi 5-6 milliárd eurós károkat generálnak majd a jövőben, amennyiben az átlaghőmérséklet évenként másfél Celsius-fokot emelkedik. Hazánkban ugyanezen mutató évi 2,5 milliárd eurós veszteséget jósol.
💧A vitán felül riasztó jövőkép azonban több szakember egybehangzó véleménye alapján elkerülhető, vagy legalábbis enyhíthető. A szárazságokra adható legkézenfekvőbb válasz a víz jobban átgondolt felhasználásában rejlik. A VízVálasztó elnevezésű, 2022. szeptember 23-án zajlott tudományos konferencián számos konstruktív, a magyar vízgazdálkodási rendszer reformjait szorgalmazó előadás hangzott el. A résztvevő ökológusok, környezetmérnökök és talajbiológusok egy integrált víz visszatartási rendszer kiépítésében látják a jövőbeli aszályok megfékezésének kulcsát. Az általuk felvázolt új vízgazdálkodási modell nagyban épít a vízi infrastruktúrák fejlesztésére, valamint a megfelelő tájhasználatra. A leginkább kritikus területet a magyar Alföld jelenti: ugyan a szeptembert aránylag sok csapadék jellemezte, ám az esőzések nem bizonyultak elégségesnek a föld optimális nedvességtartalmának visszaállításához. Az Alföldön ehhez pillanatnyilag a 100 millimétert is meghaladó csapadékmennyiség hiányzik. De mit lehet tenni annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek kedvezőbben alakuljanak? A következőkben a VízVálasztó konferencián felszólaló szakemberek releváns javaslatait ismertetjük.
🌳Koncsos László, a Budapesti Műszaki Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének vezetője a vízmegtartó gazdálkodásban rejlő potenciálra hívta fel a hallgatóság figyelmét. A szakértő korábbi publikációiban már ismertette elképzeléseit a Tisza mentén fellelhető ún. mélyárterek kihasználásának lehetőségeiről. Az újítás hozzávetőlegesen 500 ezer hektárnyi területet érintene. Az árterek szakszerű és változatos hasznosításának fontossága megkérdőjelezhetetlen: a jelenleg működő „monokultúrás” földművelésnél sokkalta kifizetődőbb volna például gyümölcsöt termeszteni az említett területeken. – A reformtervezeteknek integráns részét kell képezniük az átgondolt erdősítést célzó lépéseknek is— véli Tölgyesi Csaba, ökológus. Úgy gondolja, még a Duna-Tisza közi homokhátság rohamos kiszáradása is leküzdhető probléma. Ennek kapcsán Tölgyesi hozzáteszi: az erdővel borított területek gyarapítása nem csupán ökológiai szempontok szerint jövedelmező, de egybevág az Európai Unió klímavédelmi stratégiáival is. Ezáltal az erdősítések kérdéséből konkrét politikai haszon nyerhető ki, mind országos, mind nemzetközi viszonylatban. A két kérdéskör áttekintése után levonhatjuk a következtetést, mely szerint az érintett szektorok átalakítása hosszú távú megoldást kínálhat a szárazság lecsökkentésére. Az eseti jellegű, egyszeri kompenzációk a károkat ugyan megtéríthetik, ám a nehézségek forrása reformok nélkül nem szűnik meg. Természetesen az elképzelések átültetése gyakorlatba nem valósulhat meg az agráriumot érintő szabályozások újragondolása nélkül. A gazdálkodás és a vízmenedzsment tárgyköreinek összehangolására alkalmas, különálló minisztériumi struktúra létrehozására is érkeztek javaslatok a konferencia során.
🏛️Mint az nemrégiben az Országgyűlés plenáris ülésén (2022.10.03.) kiderült, Magyarország kormánya kész megtenni a szükséges lépéseket az aszályok leküzdése érdekében. Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője felszólalásában kifejtette, szerinte a kormány nem tulajdonít elegendő figyelmet a magyar gazdasági struktúra vízgazdálkodásának korszerűsítésére. A politikus bírálatára Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkár válaszolt: abban bízik, hogy a közeljövőben megszületik egy, a vízgazdálkodás és az öntözés szisztémáját átdolgozó, illetve egybefűző kormányhatározat. – Ez a dokumentum teremtheti meg azt a keretrendszert, amely a hatékony megoldást jelentheti az elkövetkező évtizedek vízügyi-és klímakihívásaira.— fejezte ki reményeit Farkas Sándor. Az eddigiekkel összefüggésben érdemes szem előtt tartanunk, hogy a fejlődő országok gazdaságai gyakorta támaszkodnak olyan ipari ágazatokra, amelyek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva az időjárási tényezőknek. Ezen sérülékeny ipari ágazatok közé sorolandó az élelmiszeripar és a mezőgazdaság is. Ennek tudatában az évtized magyar gazdasági stratégiaalkotásban okvetlenül helyet kell kapnia az aszálykárok elhárítását célzó intézkedéseknek közép-és hosszú távon egyaránt.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-folyokkal-egyutt-a-folyami-szallitas-is-elapad/
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok (MA) szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a demográfiai problémák állnak.
