‚ėÄÔłŹ2022 nyar√°n ez id√°ig p√©ld√°tlan hŇĎhull√°mok s√ļjtott√°k Magyarorsz√°g termŇĎter√ľleteit. Az asz√°lyok tetemes mezŇĎgazdas√°gi k√°rokat okoztak, j√ļlius v√©g√©re csaknem 700 ezer hekt√°rt √©rintettek. V√©lhetŇĎen a ny√°ri sz√°razs√°g az √©vek sor√°n egyre s√ļlyosabb√° v√°lik majd, √≠gy indokolt sz√°mba venni azokat a lehetŇĎs√©geket, amelyek seg√≠thetnek m√©rs√©kelni a glob√°lis felmeleged√©s miatt keletkezŇĎ vesztes√©geket. Mai bejegyz√©s√ľnk ezt a t√©m√°t j√°rja k√∂rbe.

ūüďČAugusztusban az Eur√≥pai Uni√≥ 27 tag√°llam√°nak fel√©ben regisztr√°ltak asz√°lyriaszt√°st. A drasztikus sz√°razs√°g a mediterr√°n orsz√°gok (azaz a d√©l-eur√≥pai r√©gi√≥ √°llamai) eset√©ben nem szokatlanok, √°m az √©rintettek k√∂re l√°that√≥an √©vrŇĎl √©vre bŇĎv√ľl: a hŇĎhull√°mok imm√°ron olyan gazdas√°gokat ‚ÄĒ√≠gy p√©ld√°ul Hollandia√°√©t, Belgium√©t √©s Magyarorsz√°g√©t‚ÄĒ¬† is vesz√©lyeztetnek, amelyeket felk√©sz√ľletlenek a kih√≠v√°sra. Elmondhatjuk, hogy a hŇĎm√©rs√©klet-n√∂veked√©s √©s az ezzel szoros √∂sszef√ľgg√©sben l√©vŇĎ tengerszint-emelked√©s glob√°lis viszonylatban √°tlagosan 2%-os GDP cs√∂kken√©st eredm√©nyeznek. A hŇĎs√©g megnehez√≠ti a munkak√∂r√ľlm√©nyeket, esetenk√©nt ellehetetlen√≠ti a sz√°ll√≠tm√°nyoz√°st v√≠zi utakon. Mindez pedig √©rtelemszerŇĪen megmutatkozik a termel√©kenys√©gben is. Amennyiben a kl√≠mav√°ltoz√°s √ľteme nem gyorsul fel sz√°mottevŇĎen, √ļgy Magyarorsz√°gon a j√∂vŇĎben √©venk√©nt 1%-os GDP visszaes√©s v√°rhat√≥ k√∂zvetlen√ľl a felmeleged√©s miatt. A Cambridge Econometrics vonatkoz√≥ tanulm√°nya eg√©szen 1995-ig visszamenŇĎleg vizsg√°lta a term√©szeti katasztr√≥f√°k egyes eur√≥pai orsz√°gokra gyakorolt negat√≠v hat√°sait. Az Eur√≥pai Uni√≥ tag√°llamai √∂sszesen t√∂bb mint 77 milli√°rd eur√≥s nagys√°grendŇĪ vesztes√©get szenvedtek el 1995-tŇĎl napjainkig. A term√©szeti csap√°sok k√∂z√ľl Magyarorsz√°got legfŇĎk√©ppen az √°rad√°sok, illetve az asz√°lyok fenyegetik. Amint az egy 2020-as √©rtekez√©sbŇĎl kider√ľl, ut√≥bbiak a mediterr√°n orsz√°gok eset√©ben √°tlagosan √©vi 5-6 milli√°rd eur√≥s k√°rokat gener√°lnak majd a j√∂vŇĎben, amennyiben az √°tlaghŇĎm√©rs√©klet √©venk√©nt m√°sf√©l Celsius-fokot emelkedik. Haz√°nkban ugyanezen mutat√≥ √©vi 2,5 milli√°rd eur√≥s vesztes√©get j√≥sol.

ūüíßA vit√°n fel√ľl riaszt√≥ j√∂vŇĎk√©p azonban t√∂bb szakember egybehangz√≥ v√©lem√©nye alapj√°n elker√ľlhetŇĎ, vagy legal√°bbis enyh√≠thetŇĎ. A sz√°razs√°gokra adhat√≥ legk√©zenfekvŇĎbb v√°lasz a v√≠z jobban √°tgondolt felhaszn√°l√°s√°ban rejlik. A V√≠zV√°laszt√≥ elnevez√©sŇĪ, 2022. szeptember 23-√°n zajlott tudom√°nyos konferenci√°n sz√°mos konstrukt√≠v, a magyar v√≠zgazd√°lkod√°si rendszer reformjait szorgalmaz√≥ elŇĎad√°s hangzott el. A r√©sztvevŇĎ √∂kol√≥gusok, k√∂rnyezetm√©rn√∂k√∂k √©s talajbiol√≥gusok egy integr√°lt v√≠z visszatart√°si rendszer ki√©p√≠t√©s√©ben l√°tj√°k a j√∂vŇĎbeli asz√°lyok megf√©kez√©s√©nek kulcs√°t. Az √°ltaluk felv√°zolt √ļj v√≠zgazd√°lkod√°si modell nagyban √©p√≠t a v√≠zi infrastrukt√ļr√°k fejleszt√©s√©re, valamint a megfelelŇĎ t√°jhaszn√°latra. A legink√°bb kritikus ter√ľletet a magyar Alf√∂ld jelenti: ugyan a szeptembert ar√°nylag sok csapad√©k jellemezte, √°m az esŇĎz√©sek nem bizonyultak el√©gs√©gesnek a f√∂ld optim√°lis nedvess√©gtartalm√°nak vissza√°ll√≠t√°s√°hoz. Az Alf√∂ld√∂n ehhez pillanatnyilag a 100 millim√©tert is meghalad√≥ csapad√©kmennyis√©g hi√°nyzik. De mit lehet tenni annak √©rdek√©ben, hogy az elk√∂vetkezendŇĎ √©vek kedvezŇĎbben alakuljanak? A k√∂vetkezŇĎkben a V√≠zV√°laszt√≥ konferenci√°n felsz√≥lal√≥ szakemberek relev√°ns javaslatait ismertetj√ľk.

ūüĆ≥Koncsos L√°szl√≥, a Budapesti MŇĪszaki Egyetem v√≠zi k√∂zmŇĪ √©s k√∂rnyezetm√©rn√∂ki tansz√©k√©nek vezetŇĎje a v√≠zmegtart√≥ gazd√°lkod√°sban rejlŇĎ potenci√°lra h√≠vta fel a hallgat√≥s√°g figyelm√©t. A szak√©rtŇĎ kor√°bbi publik√°ci√≥iban m√°r ismertette elk√©pzel√©seit a Tisza ment√©n fellelhetŇĎ √ļn. m√©ly√°rterek kihaszn√°l√°s√°nak lehetŇĎs√©geirŇĎl. Az √ļj√≠t√°s hozz√°vetŇĎlegesen 500 ezer hekt√°rnyi ter√ľletet √©rintene. Az √°rterek szakszerŇĪ √©s v√°ltozatos hasznos√≠t√°s√°nak fontoss√°ga megk√©rdŇĎjelezhetetlen: a jelenleg mŇĪk√∂dŇĎ ‚Äěmonokult√ļr√°s‚ÄĚ f√∂ldmŇĪvel√©sn√©l sokkalta kifizetŇĎdŇĎbb volna p√©ld√°ul gy√ľm√∂lcs√∂t termeszteni az eml√≠tett ter√ľleteken. ‚Äď A reformtervezeteknek integr√°ns r√©sz√©t kell k√©pezni√ľk az √°tgondolt erdŇĎs√≠t√©st c√©lz√≥ l√©p√©seknek is‚ÄĒ v√©li T√∂lgyesi Csaba, √∂kol√≥gus. √ögy gondolja, m√©g a Duna-Tisza k√∂zi homokh√°ts√°g rohamos kisz√°rad√°sa is lek√ľzdhetŇĎ probl√©ma. Ennek kapcs√°n T√∂lgyesi hozz√°teszi: az erdŇĎvel bor√≠tott ter√ľletek gyarap√≠t√°sa nem csup√°n √∂kol√≥giai szempontok szerint j√∂vedelmezŇĎ, de egybev√°g az Eur√≥pai Uni√≥ kl√≠mav√©delmi strat√©gi√°ival is. Ez√°ltal az erdŇĎs√≠t√©sek k√©rd√©s√©bŇĎl konkr√©t politikai haszon nyerhetŇĎ ki, mind orsz√°gos, mind nemzetk√∂zi viszonylatban. A k√©t k√©rd√©sk√∂r √°ttekint√©se ut√°n levonhatjuk a k√∂vetkeztet√©st, mely szerint az √©rintett szektorok √°talak√≠t√°sa hossz√ļ t√°v√ļ megold√°st k√≠n√°lhat a sz√°razs√°g lecs√∂kkent√©s√©re. Az eseti jellegŇĪ, egyszeri kompenz√°ci√≥k a k√°rokat ugyan megt√©r√≠thetik, √°m a neh√©zs√©gek forr√°sa reformok n√©lk√ľl nem szŇĪnik meg. Term√©szetesen az elk√©pzel√©sek √°t√ľltet√©se gyakorlatba nem val√≥sulhat meg az agr√°riumot √©rintŇĎ szab√°lyoz√°sok √ļjragondol√°sa n√©lk√ľl. A gazd√°lkod√°s √©s a v√≠zmenedzsment t√°rgyk√∂reinek √∂sszehangol√°s√°ra alkalmas, k√ľl√∂n√°ll√≥ miniszt√©riumi strukt√ļra l√©trehoz√°s√°ra is √©rkeztek javaslatok a konferencia sor√°n.

ūüŹõÔłŹMint az nemr√©giben az Orsz√°ggyŇĪl√©s plen√°ris √ľl√©s√©n (2022.10.03.) kider√ľlt, Magyarorsz√°g korm√°nya k√©sz megtenni a sz√ľks√©ges l√©p√©seket az asz√°lyok lek√ľzd√©se √©rdek√©ben. Keresztes L√°szl√≥ L√≥r√°nt, az LMP k√©pviselŇĎje felsz√≥lal√°s√°ban kifejtette, szerinte a korm√°ny nem tulajdon√≠t elegendŇĎ figyelmet a magyar gazdas√°gi strukt√ļra v√≠zgazd√°lkod√°s√°nak korszerŇĪs√≠t√©s√©re. A politikus b√≠r√°lat√°ra Farkas S√°ndor agr√°rminiszt√©riumi √°llamtitk√°r v√°laszolt: abban b√≠zik, hogy a k√∂zelj√∂vŇĎben megsz√ľletik egy, a v√≠zgazd√°lkod√°s √©s az √∂nt√∂z√©s sziszt√©m√°j√°t √°tdolgoz√≥, illetve egybefŇĪzŇĎ korm√°nyhat√°rozat. ‚Äď Ez a dokumentum teremtheti meg azt a keretrendszert, amely a hat√©kony megold√°st jelentheti az elk√∂vetkezŇĎ √©vtizedek v√≠z√ľgyi-√©s kl√≠makih√≠v√°saira.¬≠‚ÄĒ fejezte ki rem√©nyeit Farkas S√°ndor. Az eddigiekkel √∂sszef√ľgg√©sben √©rdemes szem elŇĎtt tartanunk, hogy a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok gazdas√°gai gyakorta t√°maszkodnak olyan ipari √°gazatokra, amelyek nagy m√©rt√©kben ki vannak szolg√°ltatva az idŇĎj√°r√°si t√©nyezŇĎknek. Ezen s√©r√ľl√©keny ipari √°gazatok k√∂z√© soroland√≥ az √©lelmiszeripar √©s a mezŇĎgazdas√°g is. Ennek tudat√°ban az √©vtized magyar gazdas√°gi strat√©giaalkot√°sban okvetlen√ľl helyet kell kapnia az asz√°lyk√°rok elh√°r√≠t√°s√°t c√©lz√≥ int√©zked√©seknek k√∂z√©p-√©s hossz√ļ t√°von egyar√°nt.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti:

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok