🏢Ahhoz, hogy egy állam nemzetgazdasága hatékony lehessen a világgazdaságban, elengedhetetlen, hogy a versenyképességi mutatói is hasonlóan pozitív eredményeket tükrözzenek. A Világgazdasági Fórum 1979 óta méri az egyes országok versenyképességét, megfogalmazásuk szerint a versenyképesség „azon intézmények, politikák és tényezők rendszere, amelyek egy gazdaság termelékenységi szintjét meghatározzák”. A definícióból is kitűnik, hogy a versenyképesség szorosan összefügg az adott ország termelékenységével, valamint növekedése egyben az alapvető jólét színvonalának emelkedését is jelentheti.
📈A mutatók elemzése során a gazdasági verseny résztvevőinek versenyképességét vizsgálják, amely lehet gazdasági szervezet, földrajzi vagy gazdasági régió egy-egy állam területén belül, vagy ország, nemzetgazdaság is. Az elemzés kiterjedhet az egyes országok egymással való összehasonlítására (célország központú), de lehet olyan is, amelyben egy-egy országot önállóan tanulmányoznak, jellemzően nemzetközi szervezetek (célország nélküli).
A versenyképességi jelentésekben 12 területre bontva, 3 ágazatban vizsgálják a tényezőket:
- az alapkövetelmények (infrastruktúra, intézmények, makrogazdaság, egészség és alapoktatás),
- a hatékonyságnövelők (felsőoktatás és felnőttképzés, termékpiaci hatékonyság, munkaerőpiaci hatékonyság, pénzpiaci hatékonyság, technológiai felkészültség, piacméret)
- és az üzleti kifinomultság és innováció (cégek kifinomultsága és innováció).
🧮Egy-egy ország versenyét jellemzően két mutató alapján határozzák meg: az egy főre jutó GDP, valamint a teljes exporton belül a nyersanyag export aránya. A regionális versenyképesség definiálásakor egy ország általános gazdasági fejlettségét vizsgálják azzal összefüggésben, hogy mennyire támaszkodik kiegyensúlyozott és arányos területi fejlettségre.
❓Sok közgazdász vitatja a versenyképességi mutatók országokra történő alkalmazását, ezt vizsgálja Michael Porter gyémánt vagy rombusz modell elmélete is. Porter szerint a versenyképesség nem alkalmazható nemzetgazdaságokra, inkább csak vállalatok vagy iparágak vizsgálata esetén lehet eredményesen használni. Elmélete szerint egy nemzetgazdaság versenyképességét a magas és növekvő termelékenységi szint határozhatja meg, ami elsősorban a mikroökonómiai szinten zajló folyamatok eredménye.
🌐A Világgazdasági Fórum 2020-es évre vonatkozóan egy, a korábbiakhoz képest nem szokványos versenyképességi jelentését tett közzé: az elemzésükben a korábbi 141 ország helyett mindössze 37 államot rangsorolnak, valamint a mutatók egy része átalakult vagy eltűnt. A kiadvány céljaként a járvány utáni újraépítés, újraindítás lett megjelölve. Az egyes ágazati méréseken túl az összefoglaló kiterjed a kormányzati szintre is, ezáltal megállapításra került, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése jelentősen romlott a G-20 országokban, csökkent a kormányokba és az intézményekben vetett lakossági bizalom szintje. Nőtt a fejlődő országok eladósodottsági mértéke, az oktatási rendszerek minősége világszerte visszaesést, elavulást mutatnak, emiatt pedig erőteljes szakemberhiány léphet fel. A felmérés szerint a járványt követően egy új jelenség alakult ki a munkaerőpiacon: míg egyes készségek kiszorulnak, addig mások teret nyernek, így egyre nagyobb szükség látszik az analitikus és kritikai gondolkodás, a kreativitás és a digitális készségek alkalmazására. A rugalmas munkavégzés, a digitális készségek és a digitalizáció jogi kereteinek megvalósítása szintén a vizsgálat részét képezték: az összesített lista szerint ezeken a területeken Hollandia, Finnország és az USA került az első helyekre.
💻Az elmúlt két év során az innováció egyre koncentráltabbá vált, nem csökkent az egyes országok közötti digitális és innovációs szakadék mélysége, a kereskedelem nyitottsága csökkent, továbbá beszűkültek a nemzetközi megállapodások terei is. A szabadalmi tevékenység világszerte még mindig csak 5 ország gazdaságára koncentrálódik: Japán 26%, USA 19%, Németország 10%, Kína 10%, Koreai Köztársaság 9%, egyéb országok 25 %-os részesedéssel vannak jelen ebben az ágazatban. A szociális védőháló egyre fontosabb szerepet kapott az elmúlt években, így ennek fejlettsége szintén nagy mértékben meghatározó: a beszámoló szerint Dánia, Finnország és Norvégia biztosítja népességük számára a legnagyobb biztonságot a szociális ellátások területén.
💡A jelentés a problémák vizsgálatán túl ajánlásokat is megfogalmaz, ezzel segítve a döntéshozókat a versenyképesebb nemzetgazdaságok kialakításához. Többek között fontosnak tartják az infrastruktúra korszerűsítését és az energetikai átállás felgyorsítását, a progresszívebb adózásra való áttérést, az oktatási helyzet frissítését, az ösztönzők növelését a hosszú távú pénzügyi befektetéseknél, valamint a kutatási, innovációs és találmányi befektetések bővítését, amelyek tovább segíthetik az egyes betegségek felkutatását, gyógyítását is.
🇭🇺 A Világgazdasági Fórum kiadványát túl az egyes országok önállóan is készíthetnek és készítenek is évről évre versenyképességi felméréseket, amelyben saját gazdaságuk vizsgálata és fejlődése áll a fókuszban. Magyarországon az MNB 2013 óta adja közre eredményeit, amelyben 12 terület felölelő elemzésben mutatja be a hazai helyzetet. Az egyes témakörökön belül helyet kapott a munkaerőpiac, a modern infrastruktúra, a versenyképes energiafelhasználás és a háztartási megtakarítások aktivizálása is. Az MNB jelentése szerint az elmúlt években a magyar gazdaságot és pénzügyi rendszert sikerült stabil alapokra helyezni, amelyet a járvány sem tudott jelentősen visszavetni. Nőtt a tőkepiaci diverzifikáció, folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a munkanélküliség, a családtámogatási rendszer kiszélesítésének köszönhetően javulás figyelhető meg a demográfiai mutatókban is. Mindemellett szükségesnek ítélik meg a lakosság egészségtudatosságának erősítését, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését, a nyelvtudás fejlesztését, valamint a KKV szektorban rejlő potenciálok még erőteljesebb kiaknázását a további versenyképességi mutatók javítása érdekében.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/onkentes-exportkorlatozas-mit-jelent-ki-hasznalja-milyen-hatasa-van/
#versenyképesség #jelentés #fejlődés #gazdaság #innováció
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
