Magyarország a legjobbkor kezdte fejleszteni saját űrszektorát, hogy helyzeti előnyt alakítson ki vetélytársaival szemben. A szektor gyarapodásában a technológiai fejlődés mellett kulcsfontosságúak az amerikai-magyar kapcsolatok egyre intenzívebbé válása. A kooperáció felívelése számos előnnyel jár a magyar gazdaság fejlődésére nézve. A történelmi előzmények is jó kiindulópontot biztosítanak a hightech iparági együttműködés számára. Az amerikai magyar kutatók megalapozták hazánk jó hírét, ami segít abban, hogy a technológiai óriásvállalatok kapui most megnyílnak magyarországi szereplők előtt. A következő bejegyzés az amerikai-magyar kooperációt vizsgálja az űrkutatás területén, és a legújabb fejlemények mellett a történelmi előzményeket is áttekinti.
Az amerikai űrkutatás történetében is ott vannak a magyarok
Sokan szeretik felidézni azokat a történeteket, amelyek a magyar tudósok és kiválóságok nemzetközi sikereiről szólnak. Az amerikai magyarok szerepe az űrkutatásban éppen ilyen terület. E történetek érzelmi töltete gyakran abból is fakad, hogy időről időre feledésbe merülnek, majd váratlanul újra a felszínre kerülnek a hazai közbeszédben. A NASA és az űrkutatás kialakulásához és fejlődéséhez magyar származású mérnökök, fizikusok és kutatók teljesítménye járult hozzá. Megtalálhatjuk őket a világűr felfedezésének történetében, az űrtechnológia fejlesztésében, a NASA és más űrügynökségek sikereiben az első rakétáktól kezdve a Nemzetközi Űrállomás kísérletéig. Olyan neves hazai fizikusok munkássága segítette a szektor fejlődését, mint Kármán Tódor, Teller Ede, vagy a Nobel-díjas Wigner Jenő. A magyar űrkutatás alapjait lerakó Bay Zoltán a második világháború után emigrációba kényszerült, és az Egyesült Államokban folytatta munkásságát. A 20. század egyik meghatározó tudósa lett nemzetközi mércével mérve.
Kép: Bay Zoltán, magyar fizikus (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.). Forrás: WikiCommons.A fent említett magyar tudósok mellett többen alkottak kiemelkedőt a gyakorlati alkalmazások területén is, így Szebehely Győző, aki az Apollo űrhajók egyik pályatervezője, és Pavlics Ferenc, gépészmérnök a Hold-jármű, a LRV (Lunar Roving Vehicle) magyar-amerikai tervezője. Mellettük a NASA a 2000-es évek elején több magyar tudóst is elismerésben részesített, Erdős Géza, Kecskeméty Károly, Szegő Károly és Tátrallyay Mariella, akik a napszél és mágneses viharok vizsgálatával keltették fel a tudományos élet érdeklődését. Ari Csilla, aki neurobiológus, a NASA mélytengeri kísérletében, a NEEMO-expedícióban vett részt 2019-ben.
Kép: Pavlics Ferenc, magyar-amerikai gépészmérnök vezetésével tervezett Apollo holdjáró (Lunar Roving Vehicle, röviden: LRV), 1971-ben. Forrás: WikiCommons. A tudománytörténet feljegyezte a világ egyik első űrturistaiját is, a magyar származású amerikai Charles Simonyit (Simonyi Károlyt) is, akinek édesapja Bay Zoltán kollégája volt, és aki az Excel és Word programok alapjait fektette le.
Kép: Charles Simonyi a világ ötödik és hetedik űrturistája. Forrás: urvilag.hu
E személyek láthatóvá teszik saját eredményeik mellett azt is, hogy Magyarország törekvései az űrszektor fejlesztésében, valamint az amerikai-magyar tudományos és technológiai együttműködés komoly alapokkal rendelkezik.
A közelmúlt fejleményei az amerikai-magyar együttműködésben
Magyarország űrkutatás története a fentieknél jóval kiterjedtebb. A hidegháború időszakában a Szovjetunióval kooperációban tudta megvalósítani saját kutatásait. Ennek csúcspontja Farkas Bertalan 1980-as űrutazása volt. A rendszerváltást követően kevesebb figyelem irányult az ágazatra. A valódi fordulatot a 2010-es évek hozták el. A rendszerváltás utáni évtizedekben Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) felé fordult, azonban csupán 2015-ben lett a szervezet teljes jogú tagja. Ezt követően fontos lépés volt, hogy a 2020-as években az Egyesült Államokkal való közvetlen, kormányzati szintű együttműködés kialakításában, hogy elindult a HUNOR (Hungarian to Orbit) program.
Az amerikai-magyar együttműködés eddigi főbb állomásai:
- Stratégiai partnerség az Axiom Space vállalattal: Magyarország megállapodást írt alá az amerikai magán űrtechnológiai vállalattal, az Axiom Space-szel egy újabb magyar űrhajós Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldéséről.
- Együttműködés az Axiom Mission 4 (Ax-4) misszió előkészítése során: a kooperációt erősítette, hogy a program keretében Kapu Tibor kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula az Egyesült Államokban kapott kiképzést a NASA Johnson Space Centerében, Houstonban.
- Történelmi jelentőségű misszió: Kapu Tibor 2025. június 25-én sikeresen elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS-re) az Axiom Space és a NASA által szervezett expedícióban. A jövőben Cserényi Gyula személyében Magyarország újabb kutatóűrhajóst szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra.
- Ipari és oktatási megállapodások: a magyar 4iG vállalat és az Axiom Space között is létrejött stratégiai partnerség az űripar és energetika területén. A magyar kormány emellett megállapodást kötött más amerikai űrtechnológiai vállalatokkal, mint a Voyager Technologies, oktatási és ipari lehetőségekt teremtve magyar diákok, kutatóintézetek és vállalatok számára.
- Artemis Egyezmény: Magyarország csatlakozott a NASA által kezdeményezett Artemis Egyezményekhez, amelyek a Hold békés feltárására vonatkozó nemzetközi irányelveket határozzák meg.
Összességében a magyar-amerikai űrkapcsolatok a magyar űrkutatás új, intenzív fejlődési szakaszát jelzik, amelyben az Egyesült Államok kulcsfontosságú partnerré vált.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
