💰 Az EU költségvetésének a tárgyalásakor, kidolgozásakor a források elköltési céljának a meghatározása mellett a rendelkezésre álló pénzalap tagállamok közötti allokációja a legjelentősebb kérdéskör. A tagállami vezetők és a háttérben tárgyaló megbízottak ilyenkor egymással versengve próbálnak meg hazájuknak a lehető legjobb befizetési-visszaosztási egyenleget kiharcolni. Minden egyes tagállam jövedelmének azonos hányadát fizeti be az uniós szintű központi költségvetésbe. Az eltérő adórendszer és a változatos jövedelmi struktúra miatt azonban GDP-arányosan a hozzájárulás mértéke a tagállamok között szóródik. Emellett a vámbevételek háromnegyede is a központi, uniós költségvetést illeti. Az uniós szabályozás értelmében az európai integráció területére érkező árucikkeket a fogadó ország területén kell elvámolni. Ennek következtében bizonyos országok jelentős többletbevételhez juthatnak. Ilyen nemzet például Hollandia, ahol Európa legnagyobb tengeri kikötőjén, Rotterdamon keresztül rengeteg termék érkezik. Hasonló előnye keletkezik Belgiumnak az antwerpeni teherhajó dokkolója miatt. Ezt a hatást Rotterdam-Antwerpen hatásnak nevezik. A nettó befizető tagállamok 2021-ben GDP-jüknek maximum fél százalékát fizették be a költségvetésbe. Ezzel szemben volt olyan nettó kedvezményezett ország, amely annyi juttatásban részesült, ami elérte bruttó hazai termékének három százalékát. 2021-ben Magyarország a GDP-jének 2,37 százalékával megegyező uniós pénzben részesült.

📊 Az Európai Unió éves költségvetésének a kétharmada két területre; az agráriumra, illetve a fejletlenebb NUTS II-es felosztású régiók felzárkóztatására irányul. A mezőgazdasági finanszírozás keretében a gazdák támogatása mellett a természeti erőforrások környezetkímélő és fenntartható kinyerését is támogatják. 2021-ben több mint 5,6 millió mezőgazdasági termelő részesült EU-s támogatásban. A források közel 15 százaléka a versenyképesség fejlesztésére, a gazdasági bővülés elősegítésére és a foglalkoztatottság emelésére irányulnak. További 10-12 százalék az uniós intézmények működési költségeit, illetve a nemzetközi kapcsolatok építését fedezik. Emellett 2,5-3 százalékot a biztonságra, védelemre és egyéb célokra fordítanak.

📈 Az Európai Unió döntéshozói hét éves ciklusokban állapodnak meg a hosszú távú költségvetés bevételi és felhasználási szerkezetéről. A legutóbbi, 2014-2020 közötti volt az Európai Unió történetében az első költségvetés, aminek a főösszege nem haladta meg a korábbi összértékét. Ez annak volt köszönhető, hogy a 2008-as pénzügyi krízis miatt jelentős gazdaságélénkítési forrásokról is döntöttek. A 2010-es évtized jelentős konjunktúrájának köszönhetően az előző ciklusban erre nem volt szükség. A jelenlegi, 2027-ig tartó büdzsét hosszas vita előzte meg. Az operatív működési költségvetés (Multiannual Financial Framework, MMF) mellett megállapodtak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kárcsökkentését, illetve a környezetvédelmi és energetikai beruházásokat finanszírozni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF) és a NextGenerationEU csomagról. A jelenlegi periódusban a költségvetés mérlegfőösszege 1120 milliárd euró, mely éves szinten 160-180 milliárd eurót jelentett. Figyelembe véve, hogy például Németország 2021-es költségvetése 548 milliárd euró volt, ez nem számít kimondottan jelentős mértékű költségvetésnek. A NextGenerationEU program jelenlegi árszínvonalon számolva 807 milliárd eurós keretösszeget jelent, melyből például 4,2 milliárd dózis koronavírus oltást finanszíroztak. Az unió a saját célkitűzéseinek megvalósítása mellett olyan projektek finanszírozásába is beszáll, amelyek az egész integrációs szervezet fejlődését szolgálják. Ilyen beruházás például a Romániának és hazánknak, a Georgiával (Grúzia) és Azerbajdzsánnal közösen épített, fekete-tengeri villamosvezeték projektje.

📊 2021-ben Svédország, Hollandia, Olaszország, Írország, Németország, Franciaország, Finnország, Dánia, Belgium és Ausztria voltak nettó befizetők az unió költségvetésébe. Legjelentősebb mértékben a legnagyobb gazdasággal és lakossággal rendelkező Németország járult hozzá a költségvetéshez, közel 21,5 milliárd euróval. Második legjelentősebb befizető Franciaország volt, közel 11 milliárd euróval. Nettósítva Lengyelország jutott a legtöbb forráshoz, közel 13 milliárd euróhoz. A legnagyobb V4-es tagállamot Görögország követte 4,7 milliárd euróval, majd hazánk, 4,3 milliárddal. A folyósított összeg tagállamonként egy főre jutó értékének tekintetében Litvánia járt a legjobban. A balti országban a források fejenkénti összege elérte a 585 eurós szintet. Ezt követte Észtország és Lettország, 563, illetve 478 eurós értékkel. Magyarország nem került fel a dobogóra, hazánkban fejenként 448 eurót jelentettek az EU-s források. 2017-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy lakosra jutó támogatás összege, több mint 2500 euró. A következő legmagasabb értékkel rendelkező Litvániában, Észtországban, Görögországban és Magyarországon a támogatás mértéke 350-400 euró volt. A kiugró luxemburgi érték nem az európai miniállam fejlettségi szintje okozta, hiszen Luxemburg a világ egyik legnagyobb fejenkénti bruttó hazai össztermék-értékkel rendelkezik, több mint 133 ezer dollárral. A kimagasló érték annak volt köszönhető, hogy a legtöbb uniós intézmény a csupán 640 ezres lakosságú országban működik, amelyek finanszírozási igénye felhúzta az átlagot.

❓ Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért éri meg egy államnak az Európai Unió tagjának lenni? Németország például két évvel ezelőtt több mint dupláját fizette be a neki juttatott forrásoknak. Azonban a tagság révén egyéb gazdasági együttműködéseknek is a részese lesz az adott tagállam, például a vámuniónak. Emellett például az alacsony hitelfelvételi költség is jelentős pozitívum. Az uniós költségvetésre egyfajta kiegyenlítőként is lehet tekinteni, ami a külföldi tulajdonú vállalatok nyereség-hazautalásait ellensúlyozza. Ezek következtében hiba az európai uniós költségvetést pusztán a befizetés-kifizetés egyenlege alapján értékelni.

💾 Az adatok forrása itt és itt érhető el.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.