Categories
OecoBright

A szankciós politika gazdasági dominóhatása egész Európában érezhető – OecoBright

🛑 Az orosz-ukrán háború kitörése után bevezetett európai uniós szankciók nem csupán az orosz gazdaságra fejtették ki hatásukat, hanem Európára is. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem jelentősége az EU számára az energiaágazaton kívül alacsony volt. Így amennyiben a szankciók nem érintették volna a szektort, annak következményei korlátozottak maradhattak volna. Az energiaszektor érintettsége miatt a következmények dominóhatás-szerűen végig futottak a teljes gazdaságon. Drasztikusan emelkedett az infláció, ami az EKB becslései szerint a GDP 1,5%-ponttal megfelelő csökkenését vonta maga után. A drágulás hatásai komplexek, és emiatt nehezen számszerűsíthetőek, érdemes kalkulálni azzal, hogy az árrobbanás visszavetette a fogyasztást és csökkentette a megtakarítások reálértékét. A jegybankok emelkedő inflációra adott válasza, vagyis a kamatemelések miatt a beruházási kedv is mérséklődött. A drágulás és az áruhiányok egyes európai szektorokat erőteljesebben érintettek: a mezőgazdaság, a faipar, az építőipar, a feldolgozóipar, illetve járműgyártás a nyersanyagok behozatali korlátozása miatt került nehéz helyzetbe. A kormányok megpróbálták enyhíteni a szárnyaló energiaköltségek hatását, ami megterhelte az európai országok államháztartását. Az uniós tagállamok 2022 év végéig 150 intézkedést foganatosítottak, amelyek az EKB becslése alapján 2022-ben elérhette az európai országok GDP-jének 2%-át. Az arány hasonló lehet 2023-ban is. A támogatások elsősorban a lakosságnak, és részben a vállalkozásoknak biztosítottak védőhálót. Ezeket a forrásokat más célok megvalósításától kellett átcsoportosítani, amelyek a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhattak volna. A szankciók eltérően hatottak az egyes európai uniós tagállamokra, régiónkra Közép-Kelet-Európára és a Baltikumra gyakorolták a legkedvezőtlenebb hatást. A térség, amelynek része Magyarország is, földrajzi adottságai miatt leginkább ráutalt az orosz energiahordozókra.

💱 Külkereskedelmi hatások:

🇪🇺 Az európai külkereskedelem alacsony hányada irányult Oroszországba, aminek következtében a gazdasági hatások is jól körülhatárolhatóak lettek volna, – az energiahordozók importján kívül. Az önkéntesen alkalmazott és az összeurópai korlátozások nagy hányada bizonyos szektorokra és országokra hatott kedvezőtlenebbül. A következmények földrajzi térben erősen koncentrálódnak a Baltikumra és Közép-Kelet-Európára. Oroszország Lettország legnagyobb exportpiaca és Litvánia második legnagyobb exportpiaca volt az elmúlt évekig, de Észtország, Szlovénia, Csehország és Finnország számára is fontos partnernek számított. A behozatal esetében azonban az ágazatspecifikus szűk keresztmetszetek gyakran fontosabbak, mint a kereskedelem teljes volumene. Az import vonatkozásában az energiaszektor a legrelevánsabb, de az áruhiányok érintik a kulcsfontosságú ágazatok közül az EU mezőgazdaságát és a feldolgozóipar egyes szegmenseit.

🏭 Nehezebb nyomon követni az egyes ágazatok sebezhetőségét, amelyek az összetett ellátási láncoktól függenek, de néhány tényező kiemelkedik. Például az orosz fa a finn faimport felét teszi ki, és kulcsfontosságú inputja az ország erdészeti iparának, amely az összes ipari termelés 20%-át és az ipari foglalkoztatás 15%-át adja. Hasonlóképpen, a mezőgazdasági termelők Európa-szerte a műtrágya esetében erősen függenek Oroszországtól és Fehéroroszországtól. Oroszország a világ egyik vezető nyersanyagexportőre a kritikus fontosságú nyersanyagokat termelő országok között. Az EU például nagymértékben támaszkodik az orosz palládiumra és egyes nemesfémekre, amelyet a károsanyag-kibocsátások csökkentése érdekében a motorok kipufogórendszerébe építenek be. A hiányok áremelkedésekhez, és gyorsan az ellátási lánccal kapcsolatos problémákhoz vezethetnek, különösen a német és az olasz autóiparban. Ugyanakkor Oroszország adja az EU nikkel- és alumíniumimportjának nagy részét is, ezért a kereskedelmi forgalom zavarai ezeken a területeken súlyosan érintik az unió acél-, feldolgozó- és építőiparát.

🔋 Az energiaimportnak és az emelkedő energiaáraknak való kitettség

🛢️ A legfontosabb csatorna, amelyen keresztül az ukrajnai orosz invázió hatással volt az EU gazdaságára, az emelkedő energiaárak. Az energiaárak megugrása különösen súlyos volt az EU-ban az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest, ami kihívást jelentett a versenyképességre nézve, és számos üzemben a termelés csökkenését eredményezte. Az uniós tagállamokat ez kétféleképpen érinti: először is az orosz energiaimporttól való közvetlen függőség révén; másodszor a jelenlegi konfliktus következtében a globális energiapiacokon emelkedő gáz-, olaj- és szénárak révén. Oroszország a világ egyik legjelentősebb fosszilis energiahordozó exportőre, míg Európa a legjelentősebb importőrök közé tartozik. A háború előtt az EU olajimportjának mintegy 23%-át, földgázának 40%-át és teljes szénimportjának közel 45%-át Oroszországból szállította be. A kereskedelmi korlátozások jelentős kereslet-kínálati sokkokat váltottak ki. A szankciókon keresztül az európai országok leszűkítették saját lehetőségeiket, mivel kevesebb piacon elérhető termékből választhattak, illetve a korábban használt infrastruktúra helyett új csatornákra kellett váltaniuk. A csővezetéken keresztül történő szállítás lényegesen hatékonyabb és olcsóbb, mint a tengeri úton történő szállítás, kőolaj, de különösen a földgáz esetében. (Utóbbit az ún. LNG a földgáz -161,5°C-ra lehűtött változata.) Az európai és orosz kereskedelmi kapcsolatok elhidegülése, annak jelentős volumene miatt az energiahordozók teljes nemzetközi kereskedelmében zavarokat okozott. Ráadásul a piac működésének sajátossága miatt sok esetben már a szankciók tervezésének híre is hatalmas ugrásokat okozott a tőzsdei árakban. Továbbá a szállítási módok változása a károsanyag kibocsátást is növelte.

💸 Kormányzati kiadások az ársokk enyhítésére:

🏛️ A Bloomberg információi alapján az európai uniós tagállamok 2022 novemberéig mintegy 525 milliárd eurót költöttek a háború hatásainak enyhítésére. Tavaly évvégéig az uniós országok több mint 150 nemzeti intézkedést hagytak jóvá a háború, illetve a szankciós politika okozta sokkok enyhítésére az ideiglenes válságkeret részeként. A Bloomberg által közölt adatok alapján 2022 egészét tekintve az EU bruttó hazai termékének 0,9%-át tehették ki az intézkedések. Az Európai Központi Bank becslése ezt a mértéket is meghaladja. Kalkulációjuk alapján a kormányzati támogatások 2022-ben erőteljesen emelkedtek, válaszul az energiaáraknak és az inflációnak megugrására. A 2023. évi költségvetési tervezetek kormányzati jóváhagyásával összefüggésben ezen intézkedések némelyikét meghosszabbították, és további támogatást vezettek be erre az évre, így annak összege mindkét évben megközelítette a GDP 2%-át. Az inflációból eredendően a kormányzati bevételekben bizonyos többlet is keletkezik (pl. az áfa-bevételek növekedése), amely némiképp enyhítheti a kiadások összegét. További többletforrást jelenthet az időszak nyereséges ágazatainak, elsősorban az energiaszektor vállalatainak extraprofit adója, amelynek bevezetését Magyarország az elsők között kezdeményezte. Az EKB arra is felhívja a figyelmet, hogy a következő években azonban fokozódik a kiadási nyomás, és bőven ellensúlyozza a bevételi oldalon jelentkező előnyöket, ami 2024-ben a GDP közel 5,0%-ának megfelelő költségvetési egyenleg romlásához vezet. E jelentős léptékű kiadások éppen a koronavírus-járvány nyomán keletkezett válság után terhelik meg az uniós országok költségvetéseit. Míg 2020-ban és 2021-ben a kormányoknak még lehetősége volt a válságkezelés mellett gazdaságösztönző programokat indítani, addig a 2022-es intézkedések már elsősorban a károk enyhítésére szolgálnak.

👨‍👩‍👧‍👦 Társadalmi feszültségek:

📈 A jelentősen megugró inflációnak az alacsony jövedelmű háztartások jobban ki vannak téve az olyan alapvető szükségletek árának emelkedésének, mint az energia és az élelmiszer. Ezt a hatást erősíti az a tény, hogy az alacsony jövedelmű háztartásoknak korlátozott mozgásterük van arra, hogy lecseréljék a drága termékeket, vagy helyettesítsék a kiadásokat a különböző osztályok között. Ezzel szemben a reziliens munkaerőpiac és a fiskális támogatási intézkedések a jövedelmi csatornán keresztül enyhítették a magas infláció háztartásokra gyakorolt kedvezőtlen elosztási hatásait. Ugyanakkor a megtakarítások esetében is tapasztalható csökkenés mérsékelte a fizetések reálértékét is.

🇭🇺 A magyar kormányzat éppen a legkritikusabb területeken vezetett be intézkedéseket a lakosság védelme érdekében, így például a 2013 óta érvényben lévő rezsivédelem megőrzése az átlagfogyasztásig, 2022 során az üzemanyagárstop, vagy az alapvető élelmiszerekre bevezetett árstop és a kötelező akciók keretében.

💸 Inflációs hatások:

🏦 Az EKB kalkulációi szerint a közelmúltbeli energiasokk általános hatása 2021 harmadik negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között a GDP -1,5%-ának felelt meg. Az áremelkedés jelentős része 2022-ben zajlott le. Az áram esetében az ár 2014 és 2019 között viszonylag stabil maradt. 2022 második felében a valaha megfigyelt legmagasabb árat regisztrálták. Az összes adót magában foglaló teljes ár 2022 második felében 0,2840 euró/KWh volt, szemben 2022 első felében mért 0,1934 euró/KWh-val, és 2021 második felében feljegyzett 0,1507, amely meghaladta a 2021 első negyedévének 0,1341 eurós szintet Európai átlagban. Ez azt jelenti, hogy az árak 2021 második féléve és 2022 azonos időszaka között majdnem duplájukra nőttek, míg az energiaválság elején, 2021 első és második féléve között csupán 12%-kal emelkedtek az árak európai átlagban. Ilyen módon a GDP-re gyakorolt kedvezőtlen hatások jelentős része is 2022-re koncentrálódott.

🏃‍♂️ Az energiaárak drasztikus emelkedése az európai versenyképességet is rontja. Az EKB ágazati elemzés azt mutatja, hogy az energiaigényes termelők 2022 eleje óta csökkentették kibocsátásukat, és importtal helyettesítették azt. Ez a hatás 2022 őszén mérséklődött. Az euróövezeti országok többet importáltak azokból a kereskedelmi partnerektől, amelyeket az energiaársokk kevésbé érintett az energiaárak emelkedésének viszonylag jobban kitett ágazatokban. Például a német vegyipar 2022 közepén kezdte el importálni az ammóniát, ahelyett, hogy maga állította volna elő, a gyártásához szükséges nagy mennyiségű gáz miatt. A tartósan magas energiaárak ilyen módon az európai termelés csökkenéséhez és az import bővüléséhez járultak hozzá, amely folyamatok visszafogták az európai gazdasági teljesítményt. Az európai versenyképességet rontotta az energiaválság, és az ahhoz vezető szankciók.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-meg-evekig-fokozhatja-az-elektronikai-eszkozok-inflaciojat/

Európának fájhat a legjobban a külkereskedelem korlátozása – Oeconomus

🔗 Az elmúlt évek a nemzetközi kereskedelem és a globális ellátási láncok törékenységére irányították a figyelmet. E jelenség az áruhiányok és az…Read More…

A finn csoda már régen véget ért – de vajon mit tanulhatunk belőle? – Oeconomus

🇫🇮 Finnországban 2023. április 2-án, vasárnap tartják a parlamenti választásokat, amelyen igen szoros lehet a befutó. A finn pártrendszer sajátosságát mutatja, hogy…Read More…

2022 az európai gázfelhasználás átalakulásának éve volt – Oeconomus

2022-ben teljes fordulat következett be abban, hogy az Európai Unió milyen mennyiségben használja a földgázt, és honnan szerzi be azt. Európa a…Read More…

Sorra vezetik be az extraprofitadót Európában – Oeconomus

📈 Az orosz-ukrán háborúra válaszul bevezetett szankciók tovább emelték az energiahordozók 2021 közepétől tendenciózusan növekvő árát, ezért a gazdasági folyamatok alapján indokolatlanul…Read More…

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre