Categories
OecoBright

A hidegben a gazdaság is másként működik

❄️ ⛄ ⛸️ Az időjárás kilengései a gazdaságot sem hagyják érintetlenül. A gazdasági jelenségekben és az egyes szektorok teljesítményét mutató statisztikákban is tükröződnek az évszakok, vagyis a szezonalitás. Emellett a megszokottól eltérő időjárási körülmények hatásai is láthatóak: a megszokottnál hidegebb napok, valamint az extrém meleg is befolyásolja a gazdaságot. A következő bejegyzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy mely tevékenységeket és ágazatokat ösztönözhet a hideg időjárás, és melyeket fog vissza. Nemzetközi kutatások alapján az időjárás hatása rövid távon jelentősebb, míg hosszabb távon, az év egészét tekintve számos más tényezőt is érdemes figyelembe venni, ha a gazdaság teljesítményét elemezzük. Ugyanakkor az évszakok váltakozása egyes gazdasági tevékenységek, illetve iparág termelésében okozhat nagyobb kilengéseket, mint például az építőipar, vendéglátás és kisebb mértékben a kiskereskedelem.

⚖️ Hoz is és visz is

❄️ A hóeltakarítás, az autóbalesetek és a vízelvezetés költségei csillagászati összegekre rúghatnak. A hideg növeli az autóbalesetek számát, rontja az utak minőségét, és emiatt anyagi károkat okoz. Ugyanakkor például a hó és a hideg munkahelyeket is teremthet, és munkaerőt is felszívhatja, éppen a hóeltakarítási munkálatok és a karbantartási feladatok miatt.

🛍️ A tél kedvező hatásai között általában a kiskereskedelmi forgalom időszakos növekedését szokták nyilvántartani. Ugyanakkor ezek a trendek is egymásnak ellentmondó irányba hatnak. A hideg idő hátránya, hogy a többség nem szeretne kimozdulni otthonról. Így számos szolgáltatást nem vesznek igénybe, általában az éttermek forgalma visszaesik. Míg mások szabadtéri elfoglaltság híján bevásárlóközpontokban töltik a szabadidejüket. Mindazonáltal a téli hónapok az internetes vásárlásoknak kedveznek, azonban ez a hatás összefügg az ünnepekkel is, így elsősorban novemberre és decemberre vonatkozik. Az év első hónapjaiban már inkább a szezonális akciók pörgetik az eladások számát. Ennél is erősebb összefüggés mutatható ki az egyes termékek és az évszakok között, például a téli kabátok és csizmák eladásában sokkal inkább tetten érhető a ciklikusság.

🍽️ A koronavírus-járvány időszakának hozadéka, hogy átalakult a fogyasztói kultúra az élelmiszerek tekintetében. Mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátóiparban egyre inkább a digitális megoldások, például az online asztalfoglalás, vagy a kiszállítás kerülnek előtérbe. Ezek az online megoldások egyúttal tompítják a szezonalitást, vagyis a tél kisebb visszaesést hozhat azoknak az éttermeknek, amelyek házhozszállításra is berendezkedtek.

🔥 A téli időszakban olyan hatásokkal is érdemes számolni, mint a fűtési szezon. Az év leghidegebb napjai szokták hozni a legmagasabb fogyasztást az energia tekintetében. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a nyári hónapokban a klímaberendezések használata fokozatosan emeli a fogyasztást. Más tényezők is befolyásolhatják az energiaigényt. Az elmúlt évek energiaválsága nagyban befolyásolja az áram- és gázfogyasztási szokásokat, amely tényező az utóbbi időszakban a szezonalitásnál is nagyobb befolyásossal bírt. A Mavir által közölt adatok alapján tavaly novemberben 3951,4 gigawattóra (GWh) volt a magyarországi villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, amely érték 3,5 százalékkal magasabban alakult a megelőző év azonos hónapjánál. Így 17 hónap után véget ért a hazai áramfogyasztás visszaesése éves alapon számítva. Az energiafogyasztás növekedése általában jelzője a gazdasági növekedés beindulásának.

🧳 A turizmusra is ellentmondásosan hat a tél

🎿 Ugyan a nyári hónapok generálják a legnagyobb forgalmat az idegenforgalom számára, a hideg hónapokban a téli sportok, a síelés húzzák az ágazatot. Hazánk adottságainak megfelelően a hideg hónapokban a termálfürdők válnak kiemelt célponttá, és így a fürdőváros idegenforgalmát növelik a téli kikapcsolódásra vágyók. Emellett egyre általánosabb tendencia, hogy az európaiak, és közöttük a magyarok is egyre szívesebben választanak meleg égövi tengerparti nyaralásokat a hideg időszakban. 2023-ban több mint 15 százalékkal emelkedett a tengerpartra szervezetten utazó magyar turisták száma a megelőző évhez képest, amely emelkedés a téli időszakban még egyértelműbben látható az egyik legnagyobb hazai utazási iroda közlése alapján.

A kép forrása: heviz.hu

🏊 A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) novemberi adatai szerint 2023-ban a fürdővárosokban eltöltött vendégéjszakák száma majdnem 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közleménye szerint az ünnepi időszakban az előzetes foglalások alapján tovább emelkedhetett a forgalom. Hét fürdőtelepülés összesített szálláshelyi forgalmának részesedése a vidéki Magyarország teljesítményéből elérte az 56 százalékot. A hazai turisták körében a legnépszerűbb Hajdúszoboszló volt, míg a külföldiek esetében Hévíz. Ugyanakkor a legnagyobb forgalomnövekedést novemberben Hajdúszoboszlón (22 százalék) és Egerszalókon (19 százalék) mérték. Fürdővárosok növekvő népszerűségéhez hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a gyógyhelyeken a kormány támogatásának köszönhetően. Összesen 14 vidéki gyógyhely újult meg, többek között Bük, Gyula, Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Sárvár.

🏖️ A hazai fürdővárosokon keresztül érvényesülő pozitív, gazdaságélénkítő hatásokat tompítja, hogy egyre többen nem választanak külföldi helyszíneket, és utaznak meleg égövi tengerparti célpontokra. A külföldi utazás lényegében olyan, mintha termékeket és szolgáltatásokat importálnánk, rontva ezzel a külkereskedelmi mérleget.

📝 Összegzés

☔ Az évszakok váltakozása, illetve a megszokottól eltérő időjárási jelenségek hatnak a gazdasági tevékenységre is, különösen egyes szektorok esetében. Ugyanakkor számos olyan gazdasági tényező van, amely tompítja a szezonális hatásokat, ezek közé tartozik a digitalizáció (például: házhozszállítás, e-kereskedelem), valamint az utazási szokások átalakulása, közöttük a síparadicsomok népszerűségének növekedése, valamint a távoli, egzotikus helyszínek elérhetővé válása. Utóbbi utazási trendekben a koronavírus-járvány jelentősebb törést okozott, azonban a pandémia utáni helyreállás az elmúlt évek során dinamikusan zajlott az idegenforgalmi ágazatban. Utóbbi jelenséget az energiaválság és a fenntartható turizmust előtérbe helyező gondolkodás terjedése sem akasztotta meg.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre