Categories
OecoBright OecoGlobus

A devizapiaci egyensúly alapfeltétele a kamatparitás – adalék annak megértéséhez, hogy miért erősödik a dollár és gyengül az euró és a forint

A nemzetközi pénzügyi stúdiumok egyik alapvetése, hogy a devizapiac akkor van egyensúlyban, ha valamennyi devizabetét várható hozama megegyezik. A kamatparitás feltétele az, hogy bármely két különböző devizában denominált betét azonos devizában mérve ugyanazt a várható hozamot biztosítja. Ez klasszikusan az az eset, amikor az egyes devizabetéteket a potenciális tulajdonosok egyformán vonzónak gondolják. Az egyensúly azonban törékeny és ritkán fordul elő. Mi történik ilyenkor?

Jelenleg a FED 1,75 százalékos szinten tartja az alapkamatot, míg a hasonló mutató az ECB-nél 0 százalék. Ráadásul a FED már többször is jelezte, hogy a jövőben emelni fog az irányadó kamatlábon, amely összességében azt jeleni, hogy az USD, mint deviza még vonzóbb lesz befektetési szempontból.

Mi történik ilyen esetben egészen pontosan?

A jövőben a piac a dollár felértékelődését várja. A kamatlábak különbsége miatt a nemzetközi befektetők többek között eurót adnak el azért, hogy azt dollárban fektessék be. A dollár iránti kereslet megnövekszik, míg az euró iránti visszaesik. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a dollár fel, míg az euró leértékelődik. A kereskedelmi kapcsolatok intenzitása miatt pedig a magyar fizetőeszköz sem tudja függetleníteni magát ezen tendenciától, így a forint leértékelődése mögött, ha nem is az elsők között, de az amerikai és eurózónás kamatlábak különbségét is érdemes, mint tényezőt kiemelni.

Ekkor bárki mondhatná, hogy Magyarországon már közel 10 százalékos az alapkamat, így éppenséggel a forint iránti keresletnek kellene emelkednie. Itt azonban azt érdemes figyelemben venni, hogy a reálkamatláb (a nominális kamatláb és az infláció különbsége) Magyarországon negatív tartományban mozog, és az energiaárak ingadozása és a háborús konfliktus, és egyéb más tényezők eltántorítják a nemzetközi befektetőket a forintban való befektetésektől. Ennek ellenére fontos beemelni az árfolyammozgások megértésébe a kamatparitás kérdését.

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre